Eger - napilap, 1931/2
1931-07-15 / 157. szám
ÄHR 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Fetelös szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 3. — TELEFONI 11.- KIADÓHIVATALi EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON i 87.-POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. n X.LIL évfolyam 157. szám ♦ Szerda ♦ Eger, 1931 július 15. A kormány rendeletére három napig zárva tartják a magyarországi pénzintézeteket Éjfél után három órakor hozták a döntést, amely az egri bankok kapuit is bezárta. A kenyér Ismét meg van a mi ipeciálii kenyérkérdésünk. Mint mindig, amióta az önzés alkalmat vél szerezni magának arra, hogy a legszükségesebb, a mellőzhetetlen élelmiszerre, a mindennapi kenyérre, a maga vámját kivesse. Az »Eger« napok óta figyeli ezt a semmiképpen sem keresztényi igyekezetét a sütőipar részéről és résen van, hogy ezek a szándékok meg ne valósuljanak s Eger lakosságát semmiféle bolettaemelés ürügyével ne vághassák meg a kenyér kérdésében. Halljuk, hogy a pékek »izgalmasan tanácskoznak« a kenyérdrágítás dolgában. Nos, a pékeknek semmi okuk sem volna izgulniok, nyugodtan adhatnák a kenyeret olcsó áron is. A kenyér kérdése minden más kérdésnél sarkalatosabb, alapvetőbb szociális probléma. Ezer más dologban lehet vitatkozni, alkudozni, de abban az egyben nem lehet, hogy a mai búza árak mellett semmiféle árdrágító kísérlet sem jogosult és hogy a polgárság számára biztosítani kell a mindennapi kenyeret. Nagyon jól tudjuk, hogy a régi Rómában éppúgy a kenyőrkőrdés volt a szociális kérdések tengelye, mint ahogyan ez a mi hány- kódő, feszült idegzetű korunkban is, amikor beláthatatlan következményei lehetnének annak, hogy a forradalmi demagógia éppen a kenyér problémáját írhatná ordító betűkkel a maga véres zászlajára. Ha valaha, most világos, hogy igenis árpolitikát kell csinálnia a hatalomnak, tudatos, igazságos és szigorú árpolitikát, amely visszaver minden jogosulatlan és szociális szempontból végzetessé válható drágítást törekvést. Ehelyett mit látunk ? Olvassuk el az »Eger« mai cikkét, amely megmutatja, hogy az ár- drágítási lehetőségek első hírére mily mérvű, az országban sehol sem tapasztalt emelést vittek keresztül az önös érdekeik megvédésére pompásan egybeszervezett egri pékek. Hiába ez ellen minden tiltakozás ? A »hiteles« kalkulációk, amelyekre a közelmúltban is reáEger, július 14. A kormány tagjai Klebelsberg Kunó gróf elnökletével hajnali egy órakor a pénzügyminisztériumban minisztertanácsot tartottak, amelyen elhatározták, hogy július 14., 15. és 16. napján a pénzintézetek és hitelügyletekkel foglalkozó cégek, pénztáraikat kötelesek zárva tartani. A rendelet indokolásában azt mondja a kormány, hogy a németországi események esetleges kihalásait megelőzendő, volt szükség az intézkedés kiadására. A minisztertanács három órakor ért véget és a bora reggeli órákban már szűkszavú táviratok repültek szét az ország minden pénzintézetébe, hogy tudtul adják a kormány rendelkezését. A rendelet kimondja, hogy a váltón, csekken, kereskedelmi utalványon, kereskedelmi ügyleten, vagy bármely más magánjogi ügyleten alapuló kötelezettségeket az adósok ezeken a napokon nem kötelesek teljesíteni. Az intézkedés hatása alatt természetesen az egri pénzintézetek sem nyitották ki pénztáraikat. A bankok termeiben lefüggönyözött ablakok és zárt ajtók mögött folyik a munka, csak a felek hiányoznak. Reggel még, mikor hire terjedt a bőrom napos bankszünetoek, a betéttulajdonosok között izgalom keletkezett, mert sokan katasztrófától tartottak. A pillanatnyi izgalom csillapultával azonban mindenkit megnyugtatott az a tény, hogy a kormányintézkedés nem egyoldalú, mert a kifizetések szüneteltetésével egyidejűleg arról is gondoskodás történt, hogy a bankok befizetéseket se fogadjanak el. cáfoltunk, megpuhították volna az illetékeseket? Drágítják áraikat a pékek, de ha majd Egerbe kerül a Miskolcon pompásan bevált olcsó gazdakenyér, mivel fogják igaA délelőtt folyamán munkatársunk körutat tett a nagy egri pénzintézetekben és meginterjúvolta a bankok igazgatóit arra vonatkozólag, hogy a három napos szünetnek milyen következményei lehetnek az itteni pénzpiacon s hogy az intézkedések milyen események hatása alatt jöttek létre. A válasz mindenütt megnyugtató volt. Az intézetek igazgatói a legnagyobb bizalommal néznek az elkövetkezendő események elé. Véleményük szerint nem kell tartanunk semmilyen megrázkódtatástól, mert a kormány intézkedése tisztán preventív jellegű, amely az esetleges valuta-kiözön- lást van hivatva megakadályozni. A kormányrendelet a német- országi események hatása alatt jött létre s valószínűnek látszik, hogy a többi középeurőpai államok is követik a magyar példát. Friedl Károly dr. a Hevesmegyei Takarékpénztár igazgatója mosolyogva felelt a kérdésekre, amelyeket hozzá intéztünk a bankszüneire vonatkozólag. — Tiszta képst nem lehst alkotni, — mondotta, — mert a kormány a miniszterianács ha- határozatáről csak szűkszavú táviratban értesítette a pénzintézeteket. Váratlanul jött bár a rendelkezés, de semmi okunk sincsen arra, hogy pesszimisztikusan ítéljük meg a helyzetet. Minden valószínűség szerint németországi hatásra kellett nálunk is elrendelni a bankszünetel, amelynek azonban semmi komoly következménye nem lasz. A bankok mindent megtesznek, zolni a 12 filléres áremelést, ha egy kartelltörö aked, miért fogják követni az árleszállításban? Kalkulálni »hitelesen« és ügyesen tudnak de erre a kérdésre választ adni nem! hogy a mai helyzetet stabilizálják 8 nincs ok az aggodalomra. Kamatlábemelésről, vagy hitelezési nehézségekről nem lesz sző, mert az a bankoknak még kellemetlenebb lenne, mint a hitelezőknek. Technikailag a háromnapos szünet joghatásában vasárnap jellegű, vagyis óvásokat nem lehet felvenni s a kötött üzletek a bankok pénztárnyitásáig úgy állanak, mint vasárnaptól hétköznapig. Ismétlem, aggodalomra nincsen ok, három nap múlva minden a megszokott mederben folyik majd tovább. Klósz Janó az Egyházmegyei Takarékpénztár igazgatója hasonló módon ítéli meg a helyzetet. Sokféle kombinációra adhat okot a kormány intézkedése, amely szükséges és kellő időben jött védekezés volt, valószínűleg az általános európai gazdasági krízis kikerülése és a valuta-kivitel megakadályozására. A közönségnek nem okoz a rendelet semmi kellemetlenséget, legfeljebb a bankok éreznék meg abban az esetben a három napos szünet követelményeit, ha a betétesek bizalma megrendülne és tőkéjüket kivonnák a pénzintézetekből. Ettől azonban nem lehet tartani, hiszen éppen az intézkedések kétoldalusága mutatja, hogy gazdasági megrendülésről szó sincsen és a kifizetések nem ütköznének semmi akadályba. A bankok nem saját elhatározásukból zárták be pénztáraikat s a szünet elmúltával épen úgy, mint eddig teljesíteni fogják funkciójukat. Azok az elterjedt hírek, amelyek a kamatlábemelésről, vagy a hitelszerzési nehézségekről vélnek tudni, minden alapot nélkülöznek. Ugyanilyen értelemben nyilatkoztak még a többi pénzintézetek vezetői is. Ezek a nyilatkozatok alkalmasak arra, hogy a felzaklatott kedó-
