Eger - napilap, 1931/2
1931-11-21 / 264. szám
2 1931. november 2 EGER eív siai formáival, egy «szépségkirálynőt« nevezett ki a maga ideáljává. Ez a eő manapság kétféle példányban él. Egyik a «szociáüzsEugc ezabadszerelmee hölgye, a másik a pogány kapitalizmus barátnője, ki ezen az oldalon minden botrányban szerepet játszik... A modern világ ma ezeknek hódol és nem veszi észre, hogy van egy igezi asz- szony: a tiszta kapitalizmus hőse s a tiszta gzcciálizmue védaszszonya, ki hófehér arcán a eze- retet rózsáival mint örök eszménykép ragyog. Szóljon hozzánk a történet lapjairól, vagy ősrégi zsolozsmák énekéből, zengje lelkét egy Liszt Ferenc oratórium, Vogelweide, vagy Garay lantja : Szent Erzsébetnek élete örök példamutatás marad. A mai kor ziláltságából egy út vezet a kibontakozás felé: elindulni a Hegyi beszédnek irányában. A városok nem tudják fizetni a Speyer-kölcsön részleteit Annak idején, mikor az állam hatalmas beruházásokat kezdett a nagy adőfaleslegekból, valóságos alkotási láz fogta el az állam példájára felbuzdúlő városokat is. Mindenütt építkezések váltak sürgőséé, évtizedek óta mulasztott beruházások lettek esedékesek és a városok óriási kölcsönöket vettek fel az állam hozzájárulásával, sőt kijárásával. Azóta nagyot fordűlt a világ, egyre nehezebbé vált a változott viszonyok folytán a kölcsönök törlesztése, azok a jövedelmek pedig, amelyek éppsa erre a célra voltak fenntartva, elapadtak. A nagy beruházási kölcsönök óriási teherként nehezednek most már a városokra. Ezek közé a súlyos kötelezettségek közé tartozik a Speyer- kölc ön is. Most sz án Székes- fehérvár átiratot intézett a többi városhoz, így Eger polgármesteréhez is, hogy miután azok a jövedelmek, melyeket a Speyer- köloiöu törlesztésére irányoztak elő, megfogyatkoztak, kérni kellene a kormányt, hogy más állami jövedelmet engedjen át ezek helyeit a városoknak. Jelenleg ugysnisa legtöbb város abban a helyzetben van, hogy az esedékes részleteket nem tudja előteremteni. Az átírat sorsáról még nem döntöttek a városházén. társadalmak lelki és gazdasági éleiében nem a krisztusi szeretet a lüktető erő, hanem ridQg, könyörtelen önzés, mely megtagadja a keresztény világ nagy családjának szoros összetartozását. — Ránk nézve a nagy szent magyar asszony krisztusi szere- tét-példájának követése különösen e szorongó idősben, — kő- telestég I>gyen. Az ö neve és példája, — mint egyik életírőja Emile Horn feljegyzi, — elválaszthatatlanul összeforrott a hősies felebaráti szeretettel és a magasztos önfeláldozással; fénye bsregyogja a világot és ez a fény nem hanyatlik sohe, mert egy szépiáikét besugárzó isteni fényből: a szeretetből fakadt. A nagy tetszéssel fogadott 1 széd után Kaufmann-Fógel \ nősnégyes zeneizáma követi zett. Abszolút biztossággal nagy művészi odaadással ért tette a rég hallott quirtett Ba* hoven C moll vonósnégyesén* szépségeit. Ezután került színre Ringt kann Béláné finom tollal ma; írt 12 képből álló pantomim] amely szent Erzsébet életéne nagy mozzanatait jelenítette me A pantomimről lapunk más h lyén hozunk beszámolót. A szép ünnepség, amely mé tő módon reprezentálta Égi vallásos közönségének hódolt tát az árpádházi szent Asszon iránt, fél tizenegy órakor ért vége Decemberig kell kérvényezni a tisztviselői kölcsönök meghosszabbításé Eger, november 20. A pénzügyminisztérium megengedte, hogy a Pénzintézeti Központ az 1931. évi szeptember elseje előtt eDgadéiyezett úgynevezett tisztviselői kölcsönöknél a törlesztési idő tartamának meghosszabbítása útján csökkenthessék a törlesztési részleteket. A törlesztési részletek általában mintegy 30%-al csökkenthetők és ahhoz képest, hogy az egyes kérelmeknek beérkezésük sorrendjében vaiő feldolgozása mikor fejezhető be, a csökkentés vagy 1932 január elseje tői, vagy pedig 1932 februá elsejétől kezdődik majd. Az ily módon átalakított kölcsöaek utái ugyanolyan kamatokat szednének, amilyen az átalakítás időpontjában az újonnan engedélyezett kölcsönökre nézve van érvényben. A kölcsön törlesztési részletei nek csökkentését 1931 decembe elsejéig kell kérni. A kérelme postai levelezőlapon kell megír» és a Pénzintézeti Központ köz alkalmazottak kölcsönosztályá hoz kell beküldeni. Szent Erzsébet Jubileumi ünnepség a Városi Színházban Az egri szőlőhegyeken nem tudják megindítani a munkát, mert nincs pénz A pénz elment a szükségadóra, _ kölcsönt nem lehet kapni. Eger, november 20. Szent Ferenc harmadik rendje méltó keretek között, ünnepi fénnyel ülte meg tegnap este a Városi Színházban árpádházi Szent Erzsébet halálának és megdicsőülésének 700 esztendős fordulóját. Nemcsak külsőségeiben volt szép ez az ünnep, hanem inkább belső széliemében, amely összehozta itt két őrára Eger társadalmának minden rétegét, hogy együtt, egyforma szívvel hódoljon a legnagyobb Asszonyok egyike megszentült emlékének. És ebben a szociális színű ünnepben volt legszebb a legezo- ciálisabb érzésű királyi sarjadék emlékének való őszinte hődolás. Dicséret illeti az ünnep rendezőségét, amely nemes ízléssel méltóságot programmot állított össze erre az alkalomra s az est minden szereplőjét, akik őszinte buzgalommal fáradoztak azon, hogy minél szebben sikerüljön a Szent Erzsébet tiszteletére rendezett ünnepség. Csaknem teljesen foglalt nézőtér előtt kezdődött meg Programm szerinti időben az Ünnep- Bég, Mártonffy Erzsébet finom prológusával, amely után 7örök Kálmán prépost-kanonok mondott ünnepi beszédet. Klasszikus szépségű szavakkal formálta elő Szent Erzsébet alakját és mutatott reá arra, milyen kötelességünk ma, keserű ezorongattatá sunk idején összeforrni ezzel a nagy szociális érzésű szenttel, aki vér volt a mi vérünkből s milyen jő út követni ennek a szentnek az útját a mai kemény ée szívtelen életben. — Magyar katolikus szent, — mondotta többek között. Nekünk ezért drágább, szentebb, becsesebb. Fajunk dicsősége, vallásunk ékessége. Istennek kedvessége. Ezért őrzi emlőkét nemzetünk történelme; ezért övezi glőriás fénnyel az egyház ; ezért van helye az Isten választottjainak seregében. — Szent Erzsébet halálának és megdicsőülésének hétizázesz- tendős határán az egész világ roskadozik az élet bújának- gondjának súlyos terhe alatt s szinte reménytelenül várja sorsa jobbraforduiását. A századok messzi ködös távolából árpádházi szent Erzsébet, mint a krisztusi szeretetnek forróságától áttüzesedett égi tünemény vilá- goskodik felénk. Csodálatos, ide- genszerű látvány ennek a világnak, melynek legnagyobb szerencsétlensége, hogy az államok, országok, népek, nemzetek és Eger, november 20. Beszámoltunk legutóbb arról, hogy a k&matamnesztiarendelet következtében milyen nagyősz- szegű adó folyt be a városházán. Hogy azoaban no gondolja senki, mintha harisnyába dugott, vagy ládafiából előkerüli pénz folyt volna ba az adóhivatalnál, arra legjobb bizonyíték az egri szőlőhegyeken uralkodó állapot. A szüret óta ugyanis jóformán egyetlen kapavágást nem tettek azokban a szőlőkben, a nie- < lyeket más esztendőkben napszámosokkal szoktak dolgoztatni. Ennek egyetlen oka van: nincs pénz. Nincs pénz napszámra, nine« pénz semmire. Az adókat legnagyobbrészt bankkölcsönökből fizették ki a nagyobb gazdák, s ezek a kölcsönök teljesen kimerítették a hitelüket. Arra már nsm jut, hogy a szőlőjüket megmunkáltassák. Máshonnan pedig pénzt előteremteni nem lehet a mai borárak mellett s így az egri szőlőkben teljességgel megállt az elet. Csak panaszt hallani mindenfelől, a borfogyasztási adóra, borárakra, hitelviszonyokra, — mindenre. Vannak furcsa és kiiívő ecetek, ezeket hánytorgatják fel, mint példáúl azt is, hogy a szőlőkben levő kunyhókra szükségadót vetettek ki. Hogy mi lesz a jövő esztendőben, nem tudni. Semmi kilátás nincsen rá, hogy az őszi munkálatokra pénzt lehessen szerezni, < a napszámosokat pedig, ha dolgoztatni akarják a szőlőt, fizetni kell, hiszen azok még jobban el vannak esve. A rossz termés, a sorozatos, esztendők óta egyre nehezebbé váló eladási nehézségek minden anyagi erejét felemésztették a gazdáknak. Most már felébe se lehet kiadni a szőlőket, mert nincs, aki vállalkoznék a bérletre, hiszen a költségeket se tudja kihozni a felesből, nemhogy a bért és az egész évi megélhetést biztosítani tudná az ember.
