Eger - napilap, 1931/2

1931-11-20 / 263. szám

ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPBA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR ÍRJ 10 FILLÉR POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM,FÖLD­SZINT 3.— TELEFON: 11.— KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON: 87. — POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54 558 :: XLII. évfolyam 263, szám * Péntek ♦ Eger, 1931 november 20. Ä jövőben az inségakció | lebonyolítását a hatósá­gok fogják végezni. Budapest, november 19. A Keresztény Gazdasági és szociális Párt szerdán este gróf Zichy János elnöklésével értekez­letet tartott, amelyen az inség- akciő ügyével foglalkozott. Ernszt Sándor dr. miniszter kijelentette, Magyarországon je­lenleg senki sem gondol munka- nélküli segély rendszeresítésére. A miniszter beszámolt a külön­bőzé szervezetekkel folytatott tárgyalásokról. Tájékoztatta a pártot az ellenőrzésnek szigorú szabályairól. Az egyes felszó­lalásokra válaszolva kijelentette még, bogy a jövőben hatósági közreműködéssel kívánja az in- ségakciőt lebonyolítani. Wolff Károly helytelenítette a kormány legutóbbi intézkedését, amely a szakszervezetekre ru­házta az ínséges ipari munkátok segélyezését, hangsúlyozta azon­ban, hogy mindamellett a nép­jóléti miniszter iránt változatlan bizalommal és melegséggel visel­tetik. Ernszt mioiszter kijelentette, hogy a kormány és a szociál­demokrata párt között semmi­féle megállapodás nincs, mind­össze az történt, hogy ezidősze- rint a rendelkezésre álló két miilió pengőből 150.000 pengőt a szakszervezetekben tömörült és ínségben levő munkások megse­gítésére juttatott. Kijelentette azonban, hogy a jövőben az in- ségakoiő lebonyolítását hatósági közreműködéssel kívánja keresz­tülvinni. Betiltották az iparosok országos gyűlését. A tavaszi országos ipsros- koogresszuton elhatározták,hogy az ősszel nagygyűlésen fognak beszámolni annak a bizottságnak munkájáról, amelyet tavasszal kiküldöttek a bajok orvoslási mó­dozatának megállapítására. Ennek a nagygyűlésnek ha­táridejét november 22-re tűzték ki, azonban a budapesti főka­pitányság azzal a megokolással, hogy a mai súlyos helyzetben tartani lehet attól, hogy a köz­rendet az iparosság közé befu­rakodó felelőtlen elemek meg­zavarják, nem engedélyezte. A határozat ellen az iparosság a belügyminiszterhez felebbezett. Államosítják és városok Az árvaszék a vármegyékben és a megyei városokban ez auto­nómia szerve, amelynek a váro­sokban a polgármester az elnö­ke. A közigazgatási reformterv, amely a racionalizálási kormány­biztos jelentése alapján készült, hír szerint az árvaszók intézményét a vár­megyéknél és a megyei városok­nál kiemeli az autonómia kere tóbői és államosítja Az árvaszék függetlenítése ez autonómiáktól állítólag már csak rövid idők kérdése. A különbö­ző megoldási módozatok adatai most vannak feldolgozás alatt. Éppúgy, mint ez éllamépítészoti A péDzügyigazgatőság a korcimárosokat és italmérőket terhelő adótartozások rendezése tárgyában körrendeletét adott ki. A körrendelet a többi közt kimondja, hogy a pénzügyigaz- gatóság semmi körülmények kö­zött sem nézi el, hogy a kincs­tár által nyújtott, megélhetést biztosító italmérési engedélyek birtokosai a kincstárral szem­ben még adófizetési kötelezett­ségeiknek sem tesznek eleget. Ép ezért utasítja a körrende­let a községi jegyzőket, továbbá a városi adóhivatalokat, hogy az italmérési engedélyek birto­kosait a rendelet vételétől szá­Budapest, november 19. AVasúti és Közlekedési Közlöny az Államvasutaknak a hazai köz­gazdaságot érintő újabb intéz­kedését jelenti. Az intézkedés célja a háztól-házig díjszabás életbeléptetése. Ez a díjszabás Budapestről egyelőre 25 vidéki városba és viszont tartalmaz olyan díjtételeket, amelyekben a vasúti fuvardíjon kívül az a vármegyék árvaszékeit? hivatalok, az árvaszékek is a tör' vácyhatőságok székhelyein ősz- szevontan működnek majd. Az árvaszék államosításának tervét az autonómiák és a megyei vá­rosok is a legnagyobb aggoda­lommal fogadják, mert ebben az autonómiák álla­mosításának megkezdését látják, a*i azt jelenti, hogy megszűnik az autonómiák tisztviselőválasz­tási joga. Az árvaszékek államosításának tervéről illetékes helyen még nem hangzott el nyilatkozat, így a hír csak kiszivárgott találga­tásnak mondható, aminek azon­ban bizonyára van valami alapja. mított három nap alatt felelős- ség terhe mellett hívják fel, hogy adóhátralékukat azonnal ren­dezzék. Amennyiben pedig egyesek a felhívásnak nem tennének ele­get, a községi jegyzők, valamint a vároii adóhivatalok az adó- könyvi kivonat csatolása mellett külőn-külön tegyenek javaslatot az italmé­rési engedélyek elvonása iránt. Jelentésükben közöljék azt is, hogy a hátralékosok borfogyasz­tási adóban, továbbá italmérési illetékben milyen évekről és mi­lyen összeggel vannak hátralék­ban. áruuak a feladó lakásáról, üzle­téből, vagy telepétől (házától) a pályaudvarra és a rendeltetési állomáson a pályaudvarról az átvevő lakásába, üzletébe (házá­ig) való fuvarozási költség is bennfoglaltatik és a közvetlen fu­vardíj lényegesen kisebb, mint a vasútra és vasútról való fuva­rozás költségének és rendes díj- árú fuvardíjának összege. Fölázott a föld, napokon át ömlött az őszi eső, a tél előhírnöke. Uj szövet­ségest kaptak ellenségeink; a hadak, melyek ellenünk küzdöt­tek, erősítést kaptak. A magyar életet fojtogató rohamcsapatok: a szegénység, a munkanélküli­ség, az eladósodás, az üzletiden- ség, az Ínség sorába beállt a Természet is, mely erős fegyve­rét küldte ellenünk, az őszi esőt. Napok óta folyik a támadás, eső verte az ablakokat, végeláthatat­lan szürke felhők borultak fölénk. Nincs mit keresni a földeken, a fölázott talaj, a maró köd, a hulló eső elkerget a munkától. Az ősz legyőzhetetlen hadserege tört re­ánk, s menekül előle az a piciny élet is, ami még úgy ahogy pi- hegett a magyar glóbuson. Az őszi esőzés minden időben ellenség volt. De ma, amikor a minden nap keresete sem volt elég a megéléshez, amikor üresek maradiak a magtárak, amikor a napsütésben is tétlenségre ítélten várással teltek el a hónapok, — borzasztónak tűnik fel az őszi eső. Mint valami ítéletidő, mely győz­tesként söpör végig a tájakon. Nem nagy pénzáramlást jelentett vidékünkön az idei őszi munka, mégis olyan biztató volt látói a földeken, a hegyeken dolgozó­kat: ők voltak az emlékeztetők a boldog világra. És most a szö­vetségesek uj hada végigsöpörte a földeket, eltűnt ez a biztatás is a szemünk elöl, embertelenek az erdők, mezők, hegyek, völgyek. És hogy megszűnt a külső mun­ka, megszűnt az utolsó kereseti lehetőség is, megszűnt a piacok élénksége — és ez a hatalmas veszteség nem szigetslödik el, hanem átterjed az egész magyar életre. A még szegényebbség hónapjait vezeti be ez őszi eső, mely ma még mint csak «sötét hangulat* borul fölénk borongós ködével. Az őszi eső veri ez ablakokat, átvághatatlannak tetsző ködben ébred és szunnyad el az élők világa, s mind több azoknak a száma, akik aggódva néznek a holnap elő: ugyan mit hoz az. Majd átvergődünk e télen is, mert nincs az a szegénység, az a nyomor, amihez hozzáidomulni ne tudna az emb riség. A háború Megvonják az italmérési engedélyt az adóhátralékos korcsmárostól A Máv. rendszeresítette a háztól-házig való szállítás Intézményét

Next

/
Thumbnails
Contents