Eger - napilap, 1931/2

1931-11-17 / 260. szám

2 1931. november 17. EGER ben, cikkekben megmutatta a megelőzés módját is. De Kaa- sandra jóslataira csak a legjob­bak figyeltek föl és hangja év­tizedeken fit a pusztába kiáltó •zó maradt. A kormánypárti fJ- korteiek pontosan szállították a liberális képviselőket s az volt a hivatalos felfogás, hogy erős magyar többségű törvényhozás a legbiztosabb orvosság a nem­zetiségi veszély ellen. A Deák Ferenc féle egyetlen okos nem­zetiségi elvet hiába akarta Zichy Nándor és a néppárt uralomra segíteni a sujtásos álkuruc ural­kodó rendszer idejében. Prohász* kát gyanúba fogtfik, mert egy félszázaddal előre látta és hir­dette azokat a társadalmi, gaz­dasági és erkölcsi bajokat, ame­lyek most együttesen fojtogatják a nemzetet... Nem hiányoztak a magyar tör­ténelemben a Kassandrák, akik hirdették a nemzeti katasztrófá­kat jót előre, de kinevették őket, intő, feddő szavukat semmibe se vették. Mert itt mindenki gyanús volt ('s most is as), meg­bízhatatlan és szélsőséges, — sőt egyenesen destruktiv — aki töb­bet mer látni, aki szociálisab- ban mert gondolkodni, mint amennyit méltózlatott engedé­lyezni a betokosodott beamtet felfogásnak. A nemzeti élet nagy géniuszainak csak parádés te­metés jár s azután emléknap, üres tősztok. A múltban rop­pant sokat ártottak a nemzet­nek a látszat- és féligazságok, a keztyüskezű eltussolás, az őszin- teséghiány, a radikális igazmon­dástól s az egész rendszabályok kíméletlenségétől való félelem. Pedig írva vagyon; veritas libe- rabit vos. Az igazság megsza­badít titeket, de a hazugság, az önáltatás, a vakság romlásba visz ... Rövidesen elkészül a városi alkalmazottak mellék­jövedelmeinek A mellékjövedelmek túlnyomó zömét a városi pótilletmény teszi. Eger, november 16. Ismeretes az a kormányren­delet, amelynek értelmében min­den közszolgálati alkalmazott köteles mellékjövedelmét beval­lani s ez erről szőlő kimutatást november 30 ig az illetékes mi­nisztériumhoz eljuttatni. A közhatóságokhoz megkül­dölték ezeket a kimutatási íve­ket, így a város is megkapta őket s most folyik a kiállítás munkája. Mint mér jeleztük, Egerben alig egy-két hivatalnok van a városnál alkalmazásban, akinek valóságos dupla jövedel­me volna. Aki rendelkezik is két jövede lemmel, jobbára nyugdíjas, aki férje után kap nyugdíjilletméDyt e mint díjnok dolgozik a város­házán. A kimutatás azonban nemcsak ezekre bzőI, hanem másokra is vonatkozik. »Msiiékjővödelsm ként« tünteti fel a városi pótil­letményt, ami köztudatban min­denkor rendes fizetésnek számí­tott s amit most a megnehezí­tett viszonyok miatt nem is igen folyósítottak. Az egri városi tisztviselők »mellékjövedelmét« hát ez képezné. Mellékjövedelem-kimutatás alatt szerepel a mostmár csaknem egészen visszafejlesztett » repre­zentációs költség«. Van néhány tisztviselő, aki annak idején a rendes előmenetel helyett »juta­lom€ címen kapta meg azt a különbözeted, ami megillette vol­na, azonfelül ugyancsak jutalom címen kaptak évente kisebb ősz- ezegeket az adóhivataliak. Sze­repel egy csomó »jutalék«, ami azonban azóta megszűnj akad­nak felügyeleti díjak, tisztelet- díjak. A városi nyugdíjasok kimuta­tásában a túlnyomó szerepet szintén az a pótlék viszi, ami rendes fizetésnek számított. Az Országos Kamaraszínház nyolc napos vendégjátékra Egerbe Jön Eger, november 16. Az Országos Kamaraszínház, amely Alapi Nándor igazgatása alatt nagy kultúrmisszió teljesí­tésére vállalkozva, egy évtized óta járja az országot, képvisel­vén a vidéken a leijei művészi törekvést és meg nem alkuvó, üzletivé sohasem kícuuyeesdö ambíciót, — nyolo napos vendég­játékra Egerba jön. Évekkel ezelőtt már egy ízben volt ebben a városban az Or­szágos Kamaraszínház s akik akkor látták előadásait, ma is még ösrzehasonlítő mértékként emlegetik minden színházi pro­dukció alkalmával azt a tökéle­tes játékot öo tiszta ízléssel ös­szeállított műsort, amelyet a Ka­maraszínház reprezentált. S hogy mennyire komoly vál­lalkozás ez és műrészi szem­pontból milyen számottevő, mu­tatja az, hogy Alapi kamara­színháza fennállása óta, anyagi­lag is megakadás nélkül pros­perál. Az pedig ma, amikor olyan nehéz az emberek zsebéből mű­vészetért pénzt kapni, sokat je­lent, mert meggondolják kétszer is, hová adják pengőiket. Ha ad­ják és 10 éven át mindenütt ad­ni is akarták, bizonyság arra, hogy megérte. A Kamara-zinház november 26-tól nyolc napos vendégjátékra jön Egerbe. Ceeglédy Béla bérle&ező íitká meg is érkezett és megkezd le i bérletek gyűjtését. Kedvezmé nyes, szelvény-rendszerű bérlete vannak a színháznak, amelynél igénybevétele egy-egy jegyet pengős engedménnyel tesz ol osőbbá. Szelvénybérletsket csü törtökig lehet előjegyeztetni t színház gondnokánál is. A negyedmesteri kar az adatgyűjtés munkáját vállalja a téli inségakció során Eger, november 16. Az Egri Negyedmesteri Tes­tület vasárnap délelőtt 11 óra­kor tartott központi választmá­nyi ülésén foglalkozott azzal a kérdéssel, amely most minden szociális érzésű ember érdelődé- sőt leköti: a téli iaaágakciő ügyével. A legutóbbi ülés jegyzőköny­vének felolvasása után Kürti Menyhér) dr. tankerületi főigaz­gató, elnök jelentette a választ­mánynak, hogy a vármegye f 3is- pánja éa alispánja, ugyancsak a város polgármestere a legna­gyobb őrömmel fogadta a Na- gyedmesteri Testület önkéntes jelentkezését a téli ineSgakoiő lebonyolításában való részvé­telben. Kürti Menyhért dr. foglalta össze azokat a szempontokat, amelyek szerint a negyedmes­teri kar megfelelhet a vállalt feladatnak. A negyedmestarek csak hivatásbeli kötelességüket teljesítik — úgymond — amikor az ínségesek ügyét felkarolják s ez a feladat igezi teherprőbá- ja lesz a Negyedmesteri Tes­tület munkakészségének. Azt ajánlja a negyedmestereknek, hogy a legbizalmasabb puhato- lódzásokkal, a negyadi bizottsá­gok együttes ülésén állapítsák meg az ínségesek különféle ka­tegóriáit, se barátság, se protek­ció, se nemtörődömség ne érvé­nyesüljön ennél a munkánál. Az elnöki előterjesztés feletti vitában Ssongott Tivadar, Mei- linger Ödön, Rjdil Károly, Láng Nándor, Vida Ferenc, Lakatos Gáspár negyedsaesterek vettek részt • indítványaik nagymér­tékben hozzájárultak ahhoz, hogy a kérdés megoldását a legegy­szerűbb eszközökkel s a leg­gyorsabb módon találja meg minden negyed a maga hatás­körében. Elnök jelentette végül, hogy a negyedmesteri pecsétek elké­szültek s ezentúl a negyedmes­teri igazolások érvényességéhez a pecsétek használata kötelező. Ballagás a szegénység nyomában Látogatás egg nyomorgó hadiözvegynél. Eger, november 16. Errefelé már elfogynak az úri aszfaltos utak. A fal mellé ta­posott négytalpnyi ösvényen ballag az ember a kétnapos csa­tákban. H-jmar fekstedík itt az őszi este. A levegőben nyirko san keverve a lecsapódott kő- ■zénfüsí szaga érzik. Most gyűl- nak ki a hallgató házak ablak- szemei. A sűrülő homályban sem nehéz rátalálni arra a kapura, amelyet keresünk. Csak egy ké­mény van, amely hidegen és sárs- tahnul bámul a többi között. Ez az egy alá ma nem fűtöttek, pedig a Bükk felől ugyancsak csípősen fúj a szél. Szürkén me- redező falaktól lapított udvaron át érünk Vizdák Béláné száz­százalékos hadirokkant szabó­mester özvegye lakása elé. ~~~ Az özvegy három gyermeké­vel él itt és nem tudja, mit ad enni holnap a porontyainak. Kétségbeesésében levelet írt az emberi jósághoz, hogy nézzék és lássák meg nyomorúságát. Az ejtőn kis fehér firhong. Csak gyengén engedi át a kormos petróleumlámpa íve körül össze­hajtó bárom szözzke fej szilu­ettjét. Az asszonyka restelkedve fo­gad, amikor jövetelünk célját adjuk elő. Hellyel kínál a hideg konyhában. Itt még a megma­radt ágy, szék, asztal, szőttes pokróc a valaha jobb napokat látott, rendbentartő kéz nyomait mutatja. Nigy évesnek látszó legény az asztal alatt hallgat, a másik kettő nagyobb lány, isko­lai feladaton bajoskodik. — Hát bizony innen elment minden — mondja Vizdákná, amikor látja a hatást. A gyere­kek iskolába járnak, nőnek, enni meg kell. Megered a szó: — Nem volt ez mindig így, bérem, míg szegény uram élt. Nagyon nehezemre esett, hogy az újságba került a kérésem. Nem szoktam én ezt. Az epám-

Next

/
Thumbnails
Contents