Eger - napilap, 1931/2
1931-11-08 / 253. szám
1931. november 8. 2 EGER UWHW Will'll I in Hi I, I tiln i Szent Imre-ünnepély a gimnáziumban Eger, november 7. Az egri gimnázium »Magyarok Nagyasszonyáról* nevezett Mária - kongregációja pénteken este tartotta meg változatos és tartalmas műnorral hagyományos Szent Imre ünnepélyét. A nemes egyszerűséggel és ízlésesen feldíszített tornatermet a szülök és érdeklődők tömege szinültig megtöltötte. Az előkelő közönség nagy érdeklődéssel és gyönyörűséggel hallgatta dr. Kalovits Alajosnak erre az alkalomra szerzett Szent Imrenyitányát, amit az intézet zenekara adott elő a szerző vezetésével. Kollarits Ferenc VIII. o. t., a kongregáció prefektusa, mondotta el ezután tartalmilag és formailag értékes ünnepköszöntőjét, amelyben Szí. Imre nagyságát méltatta és a megjelent közönséget különösen az ünnepély illusztris szónokát köszöntötte. A kitűnő énekkar Rássy Paulin vezetésével Pitoni: Lsu- date Domicum-át énekelte precíz előadással,nagyon hatásosan. Ezután lépatt az emelvényre Dr. Scipiades Elemér, a pécsi egyetem nőorvos tanára és dékánja. Beszédében rámutatott arra a csodálatos allegóriára: mikor az elmúlt országos Szent Imre ünnepségek idején az 01- táriszentsőgbeu jelenlevő Krisztus-király megjelent a magyar székesfőváros világhíres sugárútjának végpontján, ahol bizarr együttesben találkozott a hon- vesztő névtelen katona, meg a honszerző Árpád, utóbbi lábainál a bont megalapozó árpádházi szentek ereklyéivel. Szinte reve’ láciőként hatott az allegóriában az a figyelmeztetés, hogy míg a honszerző Á^pfid s a hont megalapozó utódjai mögött ott állt az égbe kapaszkodó szilárd millenáris oszlop, jelképéül annak a nemzeti erkölcsnek, amely Szent Imre személyében inkar- nálődott olyan erővel, hogy 900 év után is térdre kényszerítette a világot, addig a másik katona — a honvesztő — mögül ez az embléma hiányzott. Ebből a re- veláciőből tehát ezt a tanulságot kell meríteni, hogy a magyar feltámadás a honvesztő névtelen katona sírjából csak akkor tud kikelni, ha a magyar e mögé a sír mögé is képes lesz a millenárishoz hasonló olyan oszlopot emelni a szentimrés erények bőt, amely e nemzet fölött egy másik 1000 évet ki tud tartani. Ennek az árpádházi keresztény nemzeti erkölcsnek csodatevő magmója pedig, az előadó kereszt nem más, mint az a világnézet, amelynek mottója azok az erangéliumi igék, hogy: add meg ez Istennek, ami az Istené s a császárnak is ezt, ami az övé, meg hogy: úgy szeresd felebarátodat, mint tenaaagadat. S épen ezt a világnézetet hirdeti ez ifjúságnak az a nevelés, amelyet a ciszterci rendnek ok* taíői Szent Benedek regulájának szellemében csepegtetnek tanítványaikba. Az ifjúságnak azonban nemcsak ismerni kell ezt az életeszményt, hanem az életbe kilépve, azt meg kell valósítania és apostoli példaadással mfisok között is kell terjesztenie. Buzdította ezért az ifjúságot, hogy ezeket az eszméket vigyék ki az életbe, más szóval, hogy hozzák le Krisztust az ő égi magasságából a nyomortanyák ős a jólét otthonainak mindennapi valóságába, más úton, mint így, nem lehet a mai szörnyű (szociális válságot eredményesen megoldani. Az előadás után Kis László VIII. o. t. énekelte el hatásosan Szepessy-Kostor : Szt. Imre énekét, Barna Domokos VII. o. t. pedig zongorán kísérte. Majd Helykál Béla VII. o. t. jól *ikeEger, november 7. Az utóbbi időben rengeteg ötlet, megoldási lehetőség vetődött fel a közgazdasági élet ismerőinek köréből az eladósodott gazdák megsegítésének ügyében. Politikusok és gazdasági szakemberek különféle lehetőségeket dobtak a köztudatba s ezek között érdekességénél fogva figyelemre méltó egyik hovesmegyai földbirtokosnak, Strause Gyulának a földtehermentesítésről, annak lebonyolításáról írott kis tanulmánya, amelyet eljuttatott az 5 ös bizottsághoz is. A tanűlmánynak ebben a részében azt mondja a szerző, hogy a gazdák adósságainak egy részét a font árfolyam esésére spekulálva kellene rendezni. — Azokra gondol itt, akiknek birtokán font-kölcsön van ft a következőket mondja: — Meg kell ragadni a bajbarült szavalata után Hoff er Is ván VIII. o. t. játszott hegedű két klasszikus darabot Kaku Béla VIII. o. t. zongorabiséreti vei. Az egész összeállításéba nivős ünnepély végén Kollárt Ferenc köszönte meg meleg, kö: vatlen «savakkal dr. Scipiadt Elemér ünnepi szónoknak fárt dóságát ■ befejezésül az intéze énekkar énekelte el Beethoven Dicsőit Téged kezdetű éneké Elismerés illeti meg Rássy Pan lin intézeti ének- és dr. Kalovit Alajos zene-tanárokat, akik a ének- és zene&zámok betanításé val fáradoztak. jutott gazdák érdekében az angol font esését és a fontbölciön- nel terhelt gazdák javára kell gyümölcsöztaím a 25—30 százalékos értékcsökkenést. Az erre szükséges pénzt a külföldre menekült tőke adná, amellyel felváltanák a fontkölcaönöket. Ez az első helyen betáblázott jelzálogos hitelezőkre vonatkozik. A bank- és árűbitelakre vonatkozólag azt ajánlja, hogy vizsgálja felül ezeket egy megyénkénti repülőbizottság, « a második, harmadik helyre betáblázott bankkölcsönökre, valamint az áruhitelekre méltányos kényszeregyessóget kell kötni a hitelezőkkel. A szerző szerint ezzel harminc napon belül keresztül lehetne vinni a földteherrendezést, ha ehhez a megoldáshoz még hozzá- járűlna a méltányos kamat- és adőrendezén. A iont esését lel kell használni a gazdák adósságának részbeni rendezésére Egy hevesmegyei földbirtokos gondolatai a földteherrendezésről. Rz Émericana jubileumán. Tíz éve történt. A budai kis kápolna harang- szava csengve, muzsikálva szállott szerte, amikor egy cisztercita atya tizenkét maturus ifjúval csendben odatérdelt az oltár elé s halk imádsággal a Veni Sancte-ba kezdett. Azután kis csapatával elindult az űj úton: a katolikus gondolat aktívabb érvényesítése felé. Ott és akkor született az Émericana. Most, tíz esztendő után újra harangok zúgnak. Az ünnepi harangsző hívására a lánglelkű cisztercita atya — a Commenda- tor — immár közel tizenkétezer emericánás lélekkel áll a jubileumi oltár előtt, hogy az első decennium alkalmán hálaadő Te Deumot zengjen. Az a gondolat, amellyel sz Émericana tíz éve útnak indult, nemcsak megizmosodott, hanem életté váltott. A katolikus intelligencia tudatára ébredt annak, hogy nem elég csak a templomban és sekrestyében katolikusnak lenni, nem elég csak a belső hitélet, — hanem kell annak külső cselekvősége is. A katolicizmus belső erőinek a külső életre valő kiárasztása, a katolikus életelveknek és eszményeknek a társadalmi és közéletbe valő kiültetése, a külső, gyakorlati katolicizmus megteremtése: ez volt az Émericana szervezkedésének elindító vezérgondolata. Egy új szellem alakult ki az Émericana űtnakindulásán. Ez az űj szellem — az anima Émericana — mint láthatatlan magnetizmus vonzotta a társadalmi batőegységbe a több, mélyebb és cselekvőbb katolicizmusért élni és harcolni akarő magyar értelmiséget az egyetemi és főiskolai ifjúsággal karöltve. Tagadhatatlan, hogy a világnézetek harcában állunk. Alig van életviszony, amely ennek a világnézeti harcnak a bélyegét magán ne viselné. Ez a haro még nem dőlt el, a küzdelem még egyre fokozódó erővel tart tovább a társadalmi és közélet területein egyaránt. Ennek a harcnak legelső soraiban jár az Émericana, mint a katolikus gondolat testőrsége. Ebben a hivatásában az Eme- ricioa mindenekelőtt magához ölelte a magyar egyetemi és főiskolai ifjúságot, hogy megtartsa a katolicizmusnak, bogy vigyázó lélekkel megvédje benne a kato- likumot a korszellem ártő kártevéseivel szemben. Karonfogta, vezette és vezeti ezt az ifjúságot az egyetemi és főiskolai élet ezernyi útvesztőin ott jár és őrködik mögötte erkölcsi és anyagi segítéssel, féltő gondoskodással. Ebből az ifjúságból neveli a magyar katolicizmus jövendő értelmiségét, azt a bátorintelligenciát, amelynek egyetlen öröksége: az új honfoglalás. Az Émericana bevonult a katolikus ifjúság élenjáró soraiba s ifjúságán keresztül új, tisz- tultabb szellemet vitt bele magyar akadémikus diáktáasada- lomba. Ám az Émericana céljai nem nyerhetnek valósítást az ifjúságot vezető és nevelő szerepében. Az emericánás rendi kötelék nem szűnik meg a diplománál, sőt valójában ott kezdődik az igazi Vita Émericana. Az egyetemi és főiskolai évek ideje csak előkészület arra, ami a diploma után következik s aminek neve : élet. Az Émericana nem engedi széthullani jőlkötőzött kévéjét, nem engedi elkallódni végzett ifjúságát az élet sivatagában. Vele marad azután is; odaállítja az »öregek« mellé, beállítja a katolikus célok muskétásába, abba a Actio Catholica- ba, amelyet tiz évvel ezelőtt legelsőnek kezdett az Émericana. Ma, tíz év után megállapítható, hogy az Emericában tömörült katolikus intelligencia, mint acies bene ordinata áll ebben a munkában. A közélet zöld asztalánál, a tudományos világban, a társadalmi élet szervezkedésében, a karitászban és a szociális munkatéren fővárosban és vidéken egyaránt ott az Émericana, — védi, segíti, érvényesíti a ka-
