Eger - napilap, 1931/2

1931-11-03 / 248. szám

Ass 10 FILLÉR 3LŐFIZETÉSI DÍJ A >0STAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGF HÓNAPRA: ! PENGŐ 80 FILLÉR. - EGY NEGYED ÉVRE 1 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM,FÖLD­SZINT 3.— TELEFON: 11.—KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUM, FÖLD- SZINT 6.— TELEFON: 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA; 54 558, :: J—M III Will * Hll MH WBMWHBBHMB8BBBBBBMWI1BÍ XLII. évfolyam 248 szám ♦ Kedd * Eger, 1931 november 3. Eger, november 2. Az Est című lap a múlt pén­teken délután megjelent számá­ban »Igaz kép Egerről, mint iskalav ár ősről« címmel honzu cikket közölt. Itteni újságárusát táviratban figyelmeztette, bogy a szenzációs cikket tartalmazó lapot dupla tömegben küldi le Egerbe. A kérdéses közlemény »megbízható« információ alap­ján kiteregeti az egri katolikus iskolai intézményeket ■ közben egy-egy oldalvágást mér ezek­nek az intézményeknek a fenn­tartóira és vezetőire. Az egri közönség, mely már régen ismeri az Estnek »jólérte- sültségét«, bosszankodva fogadta a cikkben összehordott badarsá­gokat. Mert Egerben tudja min­denki, hogy milyen nsgy áldozatokkal, a köznek hoz­zájárulása nélkül, tartja fenn az Érsekfópásztor és a főkáptalan az Itteni iskolákat és az egy háznagyéban szerteszét a külön bözö katolikus intézményeket. Itt ismeri mindenki a káptalan­nak tulyos anyagi helyzetét is, amely legnagyobbrészt ez oláhok által teljesen kifosztott káptalani birtokok újból való felszerelésé­ből állott elő. Azt is tudja Eger­ben mindenki, hogy a papnevelő­intézet csaknem máifélszáz nö­vendékét eltartani ős növendé­keinek egy részét külföldi egye­temeken neveltetni csak az Ér- sekfőpáeztornak és a főkáptalan­nak anyagi segítségével képes és a szegény diákok egész tö­mege a Főpásztor és fökáptalan jóvoltából ingyen, vagy kedvez­ményesen kap ellátást a külön­böző Internátusokban. Azt is tudja miodenki, hogy nyilvános jogú tanintézetekben, mint amilyen az egri tanítóképző- intézet és a fiufeleökereskedelmi iskola, a tanárok fizetését és óradijait állami törvények és rendeletek szabályozzák. Azt is tudja mindenki Egerben, hogy a tacítóképzöintézet és a fiufe'sőkereíkedelmi iskola ez ország legszigorúbb szakiskolái közé tartozik. És azt is tudja mindenki, hogy a katolikui pap hittudományi főiskolát végez, a­melynek két évfolyamában pe­dagógiát is tanul. Az Estnek összehordott badar­ságaival nem is foglalkozunk. De a halottgyalázást és a tör lénelemhamisítást, amely tulajdonképp a cikknek a veleje, nem vsgyunk hajlandók tűrni! Azt írja Az Est, hogy »néhai Samassa József bíboros-érsek csakugyan komolyan harcolt azért, hogy a budapesti vasúti fővonal útját a világért se ve­zessék Egernek, mert minek zavarja meg a kufár lárma az öii város ihletett csendjét ? Talán intő példa volt Győr, ahol a ke­reskedelem és ipari élet fölött sohasem tudtak igazán fejedel­mek lenni a püspökvár urai?« Ha Az Est-nek ez az állítása igaz volna, méltán tarthatná a közvélemény Samassa Józsefet Eger város tönkretevőjének. — Azonban szemérmetlen halottgyalázás és történelemhamisitás ennek az állításnak mindsn sora 1 Meggyalázása ez annak a nagy­nevű főpapnak és emlékének, aki dísze volt nemzetének és Egy­házának a mindenkor és minden­ben csak a közt szolgálta Isten­adta fényes tehetségével és anyagi erejével. Budapest, november 2. A bépviselőház «szerdán kezdi meg tanácskozásait s a megnyitó ülés elé nemcsak politikai körök­ben tekintenek nagy várakozás­sal, hanem az egész ország köz­véleménye érdeklődóssal várja ezt a napot. A szerdai ülésen ugyanis Károlyi miniszterelnök a parlament elé terjeszti a nép­szövetségi bizottság, a 6 os és 33-as bizottságok jelentését, utána Szétosztják a Matuska elfogatására kitűzött jutalmat. Mint ismerete«, a biatorbágyi merénylet után a Máv 50.000 pengős jutalmat tűzött ki a robbantó személyének kézrekerí­Egestben mindenki tudja és ha a magát történetírónak tartó in­formátor nem tudná, tudja meg ő is ős l?pja a »jőlérteeült« Az Est is, hogy a budapest—mis­kolci vasúti vonal ae 1868. év­ben épült és az egri izérny- vonal az 1872. évben nyilt meg. Samassa József pedig az 1873. évben neveztetett ki az egri érseki székre. Más a története annak, hogy a fővonalat nem Eger felé, ha­nem Miskolcnak vezették. Sa­massa elődje, Bartakovics érsek és az egri főkáptalan készséggel ajánlották fel a szükséges ingat­lanokat a vasútépítéshez. De az akkori megyei és városi köz­szellem, mely állandó ellenző- kiesvégével mindent visszautasí­tott és mindent igyekezett meg­akadályozni, amit az »átkos kő- zö&ügyes kormány a vármegyé­nek és Eger városának kinált, megakadályozta a budspast-egri fővonalnak a létesítését iv. Az egri közönség tisztában van az Az Est halottgyalázásőval és történelemhamisításával, de tisz­tában van annak célzatával is. Az Est pedig meg fogja tanulni, hogy hazudni, történelmet ha­misítani és halottnak emlékét gyalázni büntetlenül még neki sem szabad! pedig nagyszabású expozéban száltól be a parlament szünete óta történt eseményekről. A szerdai ülésnek külön érde­kessége lesz, hogy részt vesz rajta Bethlen István gróf, volt miniszterelnök ir, aki válaszolni fog az utóbbi időben kormánya ellen elhangzott tá­madásokra és részt vesz a miniizterelnöki expozé után megindűlő vitában is. télére. Most, hogy Matuska kézre* került, időszerűvé vált a jutalom kiosztása. Ma délben meg is ér* kezett a főkapitányságra az ösz- szeg, amelyet a merénylő lelep­lezésében részt vett főtisztvise* lók és detektívek kapnak meg. Károlyi Imre törekvés®! ellen. A borsodmegyei katolikus ak­ció értekezlete foglalkozva Ká­rolyi Imre grófnak »A kapita­lista világrend válsága« füzeté­vel, megdöbbenve állapította meg, hogy a szerző a szocializmusban, a szovjet gazdasági barendezke- délében, mint felsőbb gazdasági rendben és az egyházi javak szekularizációjában látja a vál­ságban kibontakozás útját. Hogy mennyire valő ez nekünk ma­gyaroknak, nem keli külföldi példákra hivatkoznunk. A mi csonkaországunk, katasztrófánk, a magyarországi szocializmussal szervesen összefügg. Bajaink okozóját újból nyakunkra hozni — józanul magyar ember nem kívánhatja. A szovjet gazdálkodási rend­szerére való kecsingatás a pia- tonikus szocialista szerelemből ered. Igaz, a szovjet a legmo­dernebb technikát viszi bele gaz­dálkodásába, de a termelésért feláldozza az embert, lealacso­nyítja az emberi méltóságot, a termelt javakkal odahaza uzio- ráskodik, a külföldön dumpingol, hogy megdöntse a kapitaliita termelési rendszert, amelytől vá­sárol, amelynek fülig adőss. Nem vagyunk a kapitalizmus védői. Mi az embert vádjuk. Ma a kapitalista világrendben az ember, az emberi munkaerő a legolcsóbb árúcikk. A kapitaliz­mus tervében az ethika, a lélek, a szellem annyiban érték, ameny- nyiben hasznothajtő. Csoda-e, ha ebben az önző expanzióban a bit, a bizalom megingott? csoda-e, ha az euri sacra fames lett az uralkodó planéta ? csoda-e, hogy az emberiség proletarizálődik, a munkanélküliség soha nem ál­modott arányokat ölt? Ebben a nagy gazdasági, er­kölcsi válságban, a világgazda­ság egyensúlyát a lelkek erköl­csi egyensúlya állíthatja csupán vissza.Nem akapitalizmus eihosa, de a krisztusi erkölcs. Az egyházi vagyont illetőleg Károlyi gróf vastag tévedésben van. Az egyházi vagyon van legalább annyira szent, mint a gróf úr tantiemje. Az egyház javai egyházi, hazafias, kultu­Halottgyalázás és történelemhamisítás Bethlen István gró! volt miniszterelnök csatasorba áll a parlament szerdai megnyitásán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents