Eger - napilap, 1931/2
1931-10-29 / 245. szám
2 EQB K 1931. október 29 •■««■«■■rwwniMW'MWias'gBw^agjMgam^gtfT^Hgs^ MM» A katolikus problémák akadémiája lesz az Egerben megnyíló Schola Emerlcana Eger, október 28. Tíz évvel ezelőtt indult el az Emericana a több, mélyebb és cielekvőbb katolicizmus nagy programmjával. Ez a mélyreható programs», mint új magnetikus erő vonzotta maga köré a katolikus értelmiség elitjét, a az egyetemi éa főiskolai ifjúság krémjét. Az Emericana szervezete szinte máról-holnapra kinőtt a aaj&t keretei közül. Gondoskodni kellett arról,hogy a nagyszerűen kiépített szervezet megfelelő tartalmat nyerjen. Itt az emericanás azellem, a belső és külső katolicizmus kimélyítése adta a célt. Ám a fejlődés sorén hamarosan megállapítást nyert az a tény, hogy a katolikus egyetemi é* főiskolai ifjúság nem rendelkezik azzal a világnézeti megalapozottsággal, amit az Emericana szigorú rendi szelleme megkívánt. De hisz ez érthető is volt. A középiskola még nem adhatta meg ezeket a hiányzó világnézeti ismereteket; de erre a középiskolai oktatás nem is alkalmas. Viszont az egyetemek és főiskolák nem lévén kizárólag katolikus felsőoktatási intézmények,— szintén nem adnak lehetőséget az említett világnézeti stúdiumok rendszeres lehetőségére. A hiányon segíteni kellett. Az Emericana ebben a segítő gondolatban megszervezte a Schola Emericanát az Emericana társadalma számára. Ezelőtt öt évvel indult el útjára Győrből, ahonnan előbb Budapestre, majd az ország minden nagyobb városába bevonult. — Ezen az úton jutott el a Schola Emericana Eger városába is, hogy az Agria és Egedia cor- poratiők ifjúságának igazi világnézeti akadémiája legyen. A Schola Emericana két szemeszterre osztott tanterve felöleli az összes katolikus problémákat, — mindig emericanás vonatkozásban. A képzés itt kétirányú. Egyfelől elméleti, másfelől gyakorlati. Az elméleti részt a város ismert nevű urai vállalták ; a gyakorlati, alkalmazó részt a Schola Emericana magistere adja. A Schola Emericana előadásai az alább közölt tanrendben jelölt nspokon este 8 őrskor a Lyceum földszintjén levő eme- ricánás csncelláriában kezdődnek. Egyetemes katolikus jellegüknél fogva nemcsak a főiskolai ifjúság igényeit szolgálják, hanem eshetöleg a helyi katoli- ku« intelligencia érdeklődését is falkeltik, ennélfogva a Schola Emericana ez emericanás ifjúságon és az Emericana öreg- urain kívül szívesen látja előadásain az érdeklődő vendégeket. A Schola Emericana ügyében minden felvilágosítással szolgál a Schola igazgatója, dr. Tóth József jogakedémiai tanár. Az Egri Schola Emericana tanrendje az 1931/32. tanév I. felére. Október 28. A Schola Emericana megnyitója. Dr. Óriás Nándor dékán. Az Emericana célkitűzései. Dr. lóik József. November 11. Az Actio Catholica és az Emericana. Dr. Dsida Elemér. Emericanás illemtan. Dr. Urbán Gusztáv. November 18. Emericana és a katolikus világnézet. Dr. Holik Sámuel. Materialista világnézetek. Dr. Vécsy László. November 25. Emericana és politika. Dr. Petro Kálmán. Szociális kérdés és az Emericana. P. Borsányi Balázs. December 2. Az Emericana a magyarság szolgálatában. Dr. Schönvitzky Bertalan. Emericana és a párbajkérdés. Dr. Tóth József. December 9. Gyakorlati katolicizmus. Dr. Ru- bovszky Ferenc. Emericanás becsületügyi eljárás. Dr. Tóth József. lő százalékkal a képviselői Eger, október 28. A képviselőház elnöke pártközi konferenciát hívott össze, amely tegnap döntött a képviselői fizetésleszállítások ügyében. Az értekezletről távol maradtak a demokraták és a szocialisták is. A megjelent képviselők úgy döntöttek, hogy fizetésük 15 százalékáról lemondanak a illetményeiket noverber else* jén már ezzel az összeggel csőkcsökkentették fizetéseket kentve fogják felvenni. Felvetették azt az ötletet is, hogy a súlyos helyzetre való tekintettel a Ház elnökének tisé- teletdíja kivételével a képviselőház minden választott tisztviselőjének illetményét bt kell szüntetni. Ebben a kérdésben rövidesen dönteni fog a parlament s a plé- num fogja kimondani a végleges határozatot is a képviselői fizetéscsökkentés ügyében. Honmentő tábort és ősmagyar törzseket szerveznek Egerber Mussolini, Hittler, Kemal — és akik még kimaradtak Eger, október 28. Szegény országunkban szomorú »függetlenségünk« óta ügy nőttek ki a földből különféle politikai pártok, szervezetek és alakulatok, mint eső után erdőben a gomba. Mindegyik magát mondotta egyedül üdvözítőnek, mindnek volt örökérvényű programmja s mind magát tartotta kizárólagosan alkalmasnak az ország megmentésére. Persze megfelelő és hangos propagandát csinált mindegyik, hogy híveket toborozzon a maga prófétájának zászlaja alá e ebben a tolongásban gyakran volt sok mulatságos vonás. A hangulatkeltés olyan módját választották sokszor, hogy komoly emberek csak mosolyogni tudtak rajtuk. ÖnkényteieDŰl is ezek a régi dolgok jutnak eszünkbe, amikről azt hittük: már a múltéi, hiszen lassan komolyodnunk kell, különösen ma, amikor olyan nehéz valósággal szakadnak ránk a napok. Mégis a görögtüzes lázű »szervezkedés« óráit éljük megint, legalább Egerben űgylátszik feltámadtak ezek az idők, mióta a kékinges honmentő tábor ős- magyarsága fenekedik ős ütögeti harci pajzsait. Az egri kerület háromszor bukott jelöltje szervezi híveit ebbe a táborba, amely az ős megyeri törzsek és nemzetségek párducbőrét öltötte magára, számos törzsfő, helyettes törzsfő és nemzetségi vezér buzogánya alatt. Persze nem kell túlságosan komolyan venni ezt a kemény kuruckodást, amelynek legjobb űmertető bélyege az utánzás. Mert az ősmagyarságon túl, amely a törzsizervezetben nyil- váaúl meg és talán a bumisz- ivásig tart, van ebben a legújabb országmentő akcióban minden. Hittler, Mussolini és Kemal nevére sűrűn történik hivatkozás és azt mondják a törzsek boncai, meg táltosai, hogy rövidesen úgy ismerik majd ezeket az országmentőket, mint a feketeingese- két, vagy Hittler horogkeresztes barnaingű hadait. Épen ezért a hasonlóság kedvéért engedményeket is tettek az ősmagyar- ■ágnak ■ eltekintvén a párduc- kacagánytől, kék inget viselnek. Ez a tény már magában dicsérendő, mert ha egyéb haszna nem is lesz a nagy országmentő gyűrkőzésnek : a textilesek forgalmát fellendítik kissé a kékingek vásárlásával, tehát gazdasági tevékenységükre büszkén hivatkozhatnak máris. Hogy mennyien vannak tulaj donképen, egyelőre nem lehet tudni, csak annyi bizonyos, hogy 9 törzsfőnök vezeti őket s helyettes törzefőnök is van szám- szériát 18. Egyelőre még nem kell félni tőle ilyenformán se a cseheknek, se a többi nyavalyás náoiőnak> hogy az ősmsgyar törzsek felkerekedvén kiebrudaljáb őket a lopott földről. Ez szomorú ugyan, de egybeu meg is kell állani itten. Keserves dolog, hogy komolytalan ámbiciók forgáciolják épen a mosti időkben a széthúzásra amúgy is hajlamos magyar népet és jóhiszemű naiv- ságát így a piacra hurcolják.- Mert nyilvánvaló, hogy ebben as* ősmagyerkodő, Mussolinis, Hitt- laren, Kemálos és ki tudja még milyen szervezkedésben több a görögtűz, tetszelgő pőz és nagydobot frázis, mint a komolyság. Játék ez, felnőtt emberek politi- kásdi ispilángi játéka, amely gyerekes külsőségeivel lerontja azt a jóhiszeműséget is, amely egyszerű tagjaiban még tiszteletreméltó volna. Épen az a sűrű hivatkozás Kossuthra, Rákóczira, Kemalra, Musaolinire, Hittlerre teszi fölöttébb gyanússá a dolgot. Rákóczit és Kossuthot békében, kellene hagyni. Az ő nevük, a- mely a mártiíosnságig vállait fajt3-izeretet és harcos magyarság örök szimbóluma, nem alkalmas arra, hogy efajta komolytalan szervezkedések cégére legyen. Ami pedig Mussolini és Kemál sűrű péidázgatását illeti: semmiféle ing nem mentett még meg országot. A fasiszták fekete inge se, ha nincs mögötte a Duoe roppant szervezd aktivitása s ami még fontosabb, politikai zsenialitása, Ugyanezt lehet mondani Kemál pasáról is. De hol van vájjon a kékingesek mögött ez a politikai zseni ? Mert azt egy percig sem tételezzük fel természetesen, hogy Budaváry közismert szerénysége Mussolinival akarja összahasonlítani magát. A szervezkedés azonban ennek ellenére is folyik. A fő-fő vezér kinevezi a tőrzsfőnököt, helyettes törzsfőnököket, nemzetségi vezéreket és egyéb kacagányos, buzogányos, kékinges vezetőket. Tagok is akadnak s így alkalom nyílik majd, (hogy stílszerűek legyünk) a füvellő táborozásokon elmondani egy-két szépen hangző kuruc szólamot. A mezei hadak pedig helyeselhetnek hozzá festői kék ingeikben. ügy gyanítjuk, hogy a »honmentő tábort«, — így nevezi őket hivatalos lapjuk is, — egyelőre nem igen fogják félhasz-
