Eger - napilap, 1931/2

1931-10-24 / 241. szám

2 E G fi « 1931. ofetőber 24 ki biztosítja Eger közönségét arról, hogy később nem fog történni. A bitet és békességet erősen megbontotta Budaváry és ha egyszer összedől a társa­dalmi rend e két pillér3, mit fog érni Budaváry mellet verő fele­lőssége ? ! Ha a nyomorult, min­denéből kiforgatott nép alól ki­húzzák az Isten gyékényét, nincs ember, aki megállítsa a romlás útján. E megjegyzésemet főként Du- cső Jánosáéra vonatkoztatom, aki lélekgyilkossággal vádolta a papságot és beszédje abban a mondatban hegyesedéit ki: nem a zsidók feszítik meg Jézust, hanem akik magukat Krisztus igéi hirdetőinek tartják. Megokolt t hát cikkemnek az a része: nem törheti a város polgársága, hogy Budavári Lászlók és díszkiséretük frectegő nyála beszennyezze a papi re­verendát. Ima Dücíő Jánosná intonációja hogyan visszhang­zott a tömeglélekben. íme, 1918 után először került utcára Eger­ben a kiáltás: le a ciuhácokkal. Ez a szellem és ez a hang pillanatok alatt megfogta a tö­meg lelkét és ebben a hangu­latban tartottam felháborító ar­cátlanságnak cikkem egy mon­datában, hogy Budaváry az Ér&ekfőpásztor személyét hozta fel példának a titkos választó­jogra való éretlenségre. Előre- bociájtotía ugyan, hogy illő tisz­telettel teszi ezt, de a DQcsönó által megteremtett pspellenes hangulatban itt ott felkuncogó gúnyos röhögést ka­pott Eger főpásztora, aki oly sok jót tett Eger szegény né pével. A vádirat azt is inkriminálja, hogy köpönyegforgatónak nevez­tem Budaváry Lászlót. Programbeszédjében szőszerint a következőket mondotta a zsidó­ellenes fajvédővezér: Elismerem, hogy antiszemita voltam, mert vétkesnek tartottam a zsidókat mindazért, amit a múltban elkö­vettek, — de ekkor mindenki a zsidóságot okolta az ország rom­lásáért. Én akkor sem személy szerint gyűlöltem őket. Mámaf volt meggyőződésem erre vonat­kozólag teljesen megváltozott, mert olyan pártnak vagyok a tagja, amely a felekezeti egyen­jogúság alapján áll. Azt hiszem, nem léptem át a jogos kritika határét, amikor e mondatáért köpönyegforgatónak minősítettem Budaváryt. Aki elveit, a fajvédő álláspont generális harcit, t eladj a azért, hogy a zsidóság oldaláról is bebiztosítsa mandátumát, nem nevezhető jellemszilárd ember­nek. Máma ez a meggyőződése megszűnt mert ilyen pártba lé­pett. Holnap más meggyőződése lesz, mert más pártba lép. Tudtommal a politikai pályán szereplő férfiak nesa magukat szokiák idomítani a párthoz, ha­nem olyan pártban igyekeznek elhelyezkedni, amelyik elveikkel nem áll ellentétben. Budavárynak szüksége volt Gaál Gaszton nevére, mert az adott választási helyzetben maga is súlytalannak érezte magát. Aki hajlandó elveit feladni, hogy egy nagynevű pártvezér árnyé­kában ülhessen bele a képviselői székbe, az közmorál szempont­jából megbizhatatlan. Mivel pedig közmorál és egyéni erkölcs egy­mástól el nem választható, azért írtam azt, hogy Budaváry kép­zelt erkölcsi pódiumokról beszélt. Hogy a Kér. Gazd. Párt je­löltjét közönséges szavakkal ócsárolta, beszédjéből idézek is­mét. Petro Kálmánra célozva mondta a következőket: mikor valaki élete munkáját a nép be­csapásán akarja felépíteni, az a nemzet ellen súlyos bűn. Majd tovább: én meg tudom mutatni azoknak a névsorát akiknek 5, mint ügyvéd, kihúzta a párnát Í6jük aló?. Hogy mennyire jellem nélkül való a íősaagáovádlő, követke­zésképpen mennyire közérdekű feladat sőt kötelesség volt új­ságírói tollal is fellépni ellene, mutatja az, hogy miután prog- rasabeszédjében a sárga földig lehúzta ellenjelöltjét, a Nemzeti Élet beszéd után kővetkező, jú­nius 25-i számában Budaváry lapja Petro Kálmánt korrekt férfinek nevezi. Persze ez nem beszéd, ez írás, és az írásért fe­lelni keli. Ezekben bátorkodtam előadni bizonyítékaimat. Mégegyczer ki­jelentem, hogy cikkem minden szavát közérdekből, a Buda- véryék által teremtett hangulat ellensúlyozására írtam. Tisztáié- | lekkel várom a bíróság ítéletét.« A felmentő Ítélet A párbeszédek elhangzása után ítélethozatalra vonóit vissza a bíróság. Hosszú tanácskozás után, pár perccel két óra előtt nyílott ki a visszavonuló szoba ajtaja s felhangzott az elnök szava: »A magyar Szent Korona nevében«. Az egri kir. törvényszék, mint büntetőbíróság Kapor Elemér vádlottat az ellene emelt vád és következményei alól felmenti. Az ítélet indokolásában kimondja a törvényszék, hogy a vádlott­nak a valódiság bizonyítása si­került. Tényként állapította meg a bíróság, hogy a felolvasott, hiteles gyorsírói jegyzetből ké­szült jegyzőkönyvben, amely a képviselőjelölt programbeszédét tartalmazza, olyan passzusok vannak, ame­lyek alkalmasak arra, hogy osz­tály elleni gyűlöletet szítsanak. A felolvasott programbeszédböl megállapítható, hogy Düctő Já- nosné a katolikus papság ellen izgatott s megállapítást nyert ez is, hogy emiatt ellene eljárás tétetett folyamatba. Inkriminálta a fősaagánvádlö Kapar Elemér cikkének azt a részét is, amelyben köpönyeg- forgatónak mondotta Budaváryt, aki előbbi felfogását revideálva fi­loszemita búrokat pengetett. Erre a vádpontra vonatkozólag tény­ként állapította meg a bíróság, hogy antiszemita volt, jelenleg; pedig nem az, ebből következik hogy elveit változtatja. Lényegileg tehát mind az izgatásra, mind pedig a köpönyegforgatásra vonatkozó bizonyítás sikerült, a többi inkriminált kif ejezés pa dig a való tényállásokhoz fűzöl! megjegyzés, tehát azoktól külön nem választható. A felmentő ítélet ellen Buda- váry képviselője felebb3zést je­lentett be. Dr. Hedry Lőrlncné főispánná meglátogatta a Szegénygondozó Nővérek otthonát Eger, október 23. Megírta annakidején az «Eger«, hogy a Ssegénygoadozó Nővé­rek asysházának a nőgrádsae- gyei Ludányba történt áthelye­zése után az egri AlmBgyar ut­cai szerzetházba négy szegény- gondozó nővér költözött be, mint első raja annak a társaságnak, amelyik a keresztény irgalmas­ság gyakorlásának s az elha­gyott szegények gondozására öltötte magára a szeráfi szent egyszerű barna ruháját. A négy szegénygondoző nő­vér azóta a legnagyobb tűzzel és lelkesedéssel dolgozik kije­lölt munkatetületén. E hónap eleje óta átvitték a városi Sse- génygondoző Hivatalt is a szer- zetbázba s így egy helyen kon­centrálva végezhetik áldásos működésüket. Az irgalmasságnak ezt az ott- | honát látogatta meg tegnap dél­ben dr. Hedry Lórincné főis­pánná, akit a napokban kértek fel éppen a szegénygondozd in­tézmény védőjének. A főispánná mindenre kiterjedő érdeklődésé­vel és közismert közvetlenségé­vel kérdezősködött a szegény­gondozás munkájának legapróbb részlete után s a főnöknő M. Flóra, valamint dr. Bognár Já­nossal, a szegénygondoző bizott­ság titkárának ismertetéseit ked­ves figyelemmel hallgatta. A legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a bizottság egyszerű és könnyen áttekinthető ügyvi­teléről és könyveiről. Örömmel szemlélte meg végül azt a most berendezés alatt állő helyiséget, ahová azokat a tehetetlen, beteg öreg gondozottakat fogják ősz: szegyüjteni ét ápolni, akiket a kórház nem vesz fel. A főispánnénak ez a kitüntető érdeklődése és bekapcsolódása a szegénygondoző bizottság mun­kájába, különösen a most kü­szöbön álló nagyobb arányúnak ígérkező inségakciő megindulása előtt, mindea bizonnyal a leg­jobb hatással lesz az Ínség ellen folytatott küzdelem intenzitá­sára. =i Már a Káptalan uooán is öntik az aszfaltot Csak egy rétegben kerül burkolat az úttestre, így az aszfaltozás rövidesen elkészül» a munkával rövid időn beiül el­készülnek, mivel a betonalapra itt csak egy réteg aszfalt kerül, a sheet aszfalt. A kötőaszfalt kiöntése nem mutatkozott szük­ségesnek, tekintettel arra, hogy a Képtalan utcán a forgalom nem túlzottan nagy. Eger, október 23. Miután a Káptalan utcán a bét közepére elkészült a beton­alap megépítése, ma reggel meg­kezdték az aszfaltburkolat lefek­tetését. A munkát ugyan meg­akasztotta a délelőtt folyamán megindult eső,de remélhető, hogy Lakásán késsel megtámadták és szobájában mindent feldúltak egy tévesztő-közl lakosnak Tegnap reggel a Tévssztőköz- ben levő lakásán régi haragosa, Tóth Bálint szabősegád megtá­madta Stadler Gézát. Nyolc óra­kor zörgetett be a kapun Tóth s mikor Siadier kaput nyitott neki, vallomása szerint késsel tá­madt rá. Stadler rendőrért futott, mire azonban visszatért: Tóth Bálint már a szobában garázdálkodott. A szekrényekből kidobálta a ru­hákat, majd késsel széthasogatta Stadler fehérneműit. Csak hosszas dulakodás után sikerűit a lakásból a garázda szabősegődat kiíuszkolni. Az eset után Siadier a rendőrségre sie­tett és feljelentést tett Tóth Bá­lint ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents