Eger - napilap, 1931/2
1931-10-24 / 241. szám
2 E G fi « 1931. ofetőber 24 ki biztosítja Eger közönségét arról, hogy később nem fog történni. A bitet és békességet erősen megbontotta Budaváry és ha egyszer összedől a társadalmi rend e két pillér3, mit fog érni Budaváry mellet verő felelőssége ? ! Ha a nyomorult, mindenéből kiforgatott nép alól kihúzzák az Isten gyékényét, nincs ember, aki megállítsa a romlás útján. E megjegyzésemet főként Du- cső Jánosáéra vonatkoztatom, aki lélekgyilkossággal vádolta a papságot és beszédje abban a mondatban hegyesedéit ki: nem a zsidók feszítik meg Jézust, hanem akik magukat Krisztus igéi hirdetőinek tartják. Megokolt t hát cikkemnek az a része: nem törheti a város polgársága, hogy Budavári Lászlók és díszkiséretük frectegő nyála beszennyezze a papi reverendát. Ima Dücíő Jánosná intonációja hogyan visszhangzott a tömeglélekben. íme, 1918 után először került utcára Egerben a kiáltás: le a ciuhácokkal. Ez a szellem és ez a hang pillanatok alatt megfogta a tömeg lelkét és ebben a hangulatban tartottam felháborító arcátlanságnak cikkem egy mondatában, hogy Budaváry az Ér&ekfőpásztor személyét hozta fel példának a titkos választójogra való éretlenségre. Előre- bociájtotía ugyan, hogy illő tisztelettel teszi ezt, de a DQcsönó által megteremtett pspellenes hangulatban itt ott felkuncogó gúnyos röhögést kapott Eger főpásztora, aki oly sok jót tett Eger szegény né pével. A vádirat azt is inkriminálja, hogy köpönyegforgatónak neveztem Budaváry Lászlót. Programbeszédjében szőszerint a következőket mondotta a zsidóellenes fajvédővezér: Elismerem, hogy antiszemita voltam, mert vétkesnek tartottam a zsidókat mindazért, amit a múltban elkövettek, — de ekkor mindenki a zsidóságot okolta az ország romlásáért. Én akkor sem személy szerint gyűlöltem őket. Mámaf volt meggyőződésem erre vonatkozólag teljesen megváltozott, mert olyan pártnak vagyok a tagja, amely a felekezeti egyenjogúság alapján áll. Azt hiszem, nem léptem át a jogos kritika határét, amikor e mondatáért köpönyegforgatónak minősítettem Budaváryt. Aki elveit, a fajvédő álláspont generális harcit, t eladj a azért, hogy a zsidóság oldaláról is bebiztosítsa mandátumát, nem nevezhető jellemszilárd embernek. Máma ez a meggyőződése megszűnt mert ilyen pártba lépett. Holnap más meggyőződése lesz, mert más pártba lép. Tudtommal a politikai pályán szereplő férfiak nesa magukat szokiák idomítani a párthoz, hanem olyan pártban igyekeznek elhelyezkedni, amelyik elveikkel nem áll ellentétben. Budavárynak szüksége volt Gaál Gaszton nevére, mert az adott választási helyzetben maga is súlytalannak érezte magát. Aki hajlandó elveit feladni, hogy egy nagynevű pártvezér árnyékában ülhessen bele a képviselői székbe, az közmorál szempontjából megbizhatatlan. Mivel pedig közmorál és egyéni erkölcs egymástól el nem választható, azért írtam azt, hogy Budaváry képzelt erkölcsi pódiumokról beszélt. Hogy a Kér. Gazd. Párt jelöltjét közönséges szavakkal ócsárolta, beszédjéből idézek ismét. Petro Kálmánra célozva mondta a következőket: mikor valaki élete munkáját a nép becsapásán akarja felépíteni, az a nemzet ellen súlyos bűn. Majd tovább: én meg tudom mutatni azoknak a névsorát akiknek 5, mint ügyvéd, kihúzta a párnát Í6jük aló?. Hogy mennyire jellem nélkül való a íősaagáovádlő, következésképpen mennyire közérdekű feladat sőt kötelesség volt újságírói tollal is fellépni ellene, mutatja az, hogy miután prog- rasabeszédjében a sárga földig lehúzta ellenjelöltjét, a Nemzeti Élet beszéd után kővetkező, június 25-i számában Budaváry lapja Petro Kálmánt korrekt férfinek nevezi. Persze ez nem beszéd, ez írás, és az írásért felelni keli. Ezekben bátorkodtam előadni bizonyítékaimat. Mégegyczer kijelentem, hogy cikkem minden szavát közérdekből, a Buda- véryék által teremtett hangulat ellensúlyozására írtam. Tisztáié- | lekkel várom a bíróság ítéletét.« A felmentő Ítélet A párbeszédek elhangzása után ítélethozatalra vonóit vissza a bíróság. Hosszú tanácskozás után, pár perccel két óra előtt nyílott ki a visszavonuló szoba ajtaja s felhangzott az elnök szava: »A magyar Szent Korona nevében«. Az egri kir. törvényszék, mint büntetőbíróság Kapor Elemér vádlottat az ellene emelt vád és következményei alól felmenti. Az ítélet indokolásában kimondja a törvényszék, hogy a vádlottnak a valódiság bizonyítása sikerült. Tényként állapította meg a bíróság, hogy a felolvasott, hiteles gyorsírói jegyzetből készült jegyzőkönyvben, amely a képviselőjelölt programbeszédét tartalmazza, olyan passzusok vannak, amelyek alkalmasak arra, hogy osztály elleni gyűlöletet szítsanak. A felolvasott programbeszédböl megállapítható, hogy Düctő Já- nosné a katolikus papság ellen izgatott s megállapítást nyert ez is, hogy emiatt ellene eljárás tétetett folyamatba. Inkriminálta a fősaagánvádlö Kapar Elemér cikkének azt a részét is, amelyben köpönyeg- forgatónak mondotta Budaváryt, aki előbbi felfogását revideálva filoszemita búrokat pengetett. Erre a vádpontra vonatkozólag tényként állapította meg a bíróság, hogy antiszemita volt, jelenleg; pedig nem az, ebből következik hogy elveit változtatja. Lényegileg tehát mind az izgatásra, mind pedig a köpönyegforgatásra vonatkozó bizonyítás sikerült, a többi inkriminált kif ejezés pa dig a való tényállásokhoz fűzöl! megjegyzés, tehát azoktól külön nem választható. A felmentő ítélet ellen Buda- váry képviselője felebb3zést jelentett be. Dr. Hedry Lőrlncné főispánná meglátogatta a Szegénygondozó Nővérek otthonát Eger, október 23. Megírta annakidején az «Eger«, hogy a Ssegénygoadozó Nővérek asysházának a nőgrádsae- gyei Ludányba történt áthelyezése után az egri AlmBgyar utcai szerzetházba négy szegény- gondozó nővér költözött be, mint első raja annak a társaságnak, amelyik a keresztény irgalmasság gyakorlásának s az elhagyott szegények gondozására öltötte magára a szeráfi szent egyszerű barna ruháját. A négy szegénygondoző nővér azóta a legnagyobb tűzzel és lelkesedéssel dolgozik kijelölt munkatetületén. E hónap eleje óta átvitték a városi Sse- génygondoző Hivatalt is a szer- zetbázba s így egy helyen koncentrálva végezhetik áldásos működésüket. Az irgalmasságnak ezt az ott- | honát látogatta meg tegnap délben dr. Hedry Lórincné főispánná, akit a napokban kértek fel éppen a szegénygondozd intézmény védőjének. A főispánná mindenre kiterjedő érdeklődésével és közismert közvetlenségével kérdezősködött a szegénygondozás munkájának legapróbb részlete után s a főnöknő M. Flóra, valamint dr. Bognár Jánossal, a szegénygondoző bizottság titkárának ismertetéseit kedves figyelemmel hallgatta. A legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a bizottság egyszerű és könnyen áttekinthető ügyviteléről és könyveiről. Örömmel szemlélte meg végül azt a most berendezés alatt állő helyiséget, ahová azokat a tehetetlen, beteg öreg gondozottakat fogják ősz: szegyüjteni ét ápolni, akiket a kórház nem vesz fel. A főispánnénak ez a kitüntető érdeklődése és bekapcsolódása a szegénygondoző bizottság munkájába, különösen a most küszöbön álló nagyobb arányúnak ígérkező inségakciő megindulása előtt, mindea bizonnyal a legjobb hatással lesz az Ínség ellen folytatott küzdelem intenzitására. =i Már a Káptalan uooán is öntik az aszfaltot Csak egy rétegben kerül burkolat az úttestre, így az aszfaltozás rövidesen elkészül» a munkával rövid időn beiül elkészülnek, mivel a betonalapra itt csak egy réteg aszfalt kerül, a sheet aszfalt. A kötőaszfalt kiöntése nem mutatkozott szükségesnek, tekintettel arra, hogy a Képtalan utcán a forgalom nem túlzottan nagy. Eger, október 23. Miután a Káptalan utcán a bét közepére elkészült a betonalap megépítése, ma reggel megkezdték az aszfaltburkolat lefektetését. A munkát ugyan megakasztotta a délelőtt folyamán megindult eső,de remélhető, hogy Lakásán késsel megtámadták és szobájában mindent feldúltak egy tévesztő-közl lakosnak Tegnap reggel a Tévssztőköz- ben levő lakásán régi haragosa, Tóth Bálint szabősegád megtámadta Stadler Gézát. Nyolc órakor zörgetett be a kapun Tóth s mikor Siadier kaput nyitott neki, vallomása szerint késsel támadt rá. Stadler rendőrért futott, mire azonban visszatért: Tóth Bálint már a szobában garázdálkodott. A szekrényekből kidobálta a ruhákat, majd késsel széthasogatta Stadler fehérneműit. Csak hosszas dulakodás után sikerűit a lakásból a garázda szabősegődat kiíuszkolni. Az eset után Siadier a rendőrségre sietett és feljelentést tett Tóth Bálint ellen.
