Eger - napilap, 1931/2

1931-07-02 / 146. szám

im®U £ V1MK# A jfaa'U 5£€iVCUJf ÖA fi“IÄ UäHttltHln Ama 10 FILLÉH ELŐFIZETÉSI DÍJ A FOST AI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HŐNAFRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — f ASÁRNAP 20 FILLÉR. Felelős szerkesztő: Dr. Urbín Gusztáv. —am ..........................a S ZERKESZTŐSÉG« EGER, LYCEUM, FÖLD- SZINT 3. — TELEFONI 11.— KIADÓHÍV ATALi EGER, LYCEUM, FÖLD- SZINT 6. — TELEFON i 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- s: SZÁMLA: 54.558. ti JCTéTT. évfolyam 146. szám ♦ Csütörtök ♦ Eger, 1931 július 2. Ä hevesmeggei választó- ) kerületekben mindenütt i iifloii íobbs0QQCloijoztck j a hivatalos jelöltek. Pétervásárán gróf Ksglevich Gyula, Tiszafüreden vitéz dr. Bobory György lett a képviselő. A választás napja országszerte a hivatalos jelöltek fényes győ­zelmét hozta meg. Ez annál ér­tékesebb és örvendetesebb ered­mény, mivel a tzéltöbaloldal féktelen demagógiával igyekezett a világgazdasági válságnak Ma­gyarországra nézve is súlyos jelentőségeit kortescélokra ki­használni. A magyar nép böl­csességének, jőzan Ítéletének kö­szönhető, hogy teljesen felül­emelkedett a szertelen demagó­gián s még az előző választá­soknál is határozottabb állás­foglalással impozáns többséget szerzett a jobboldalnak. A választás első estjén, va­sárnap este már 135 Egységes Kisgazda, Földmives és Polgári­párti, valamint 20 Keresztény Gazdasági és Szociális-párti kép­viselő beérkezését jelentették, a ha számbavesszük, hogy az egy­ségespártiak közül csaknem va­lamennyi a nemzeti gondolat jobboldaláről való, ha nem hagy­juk figyelmen kívül, hogy a meg­választott ellenzékiek egy-két kivétellel szintén nacionalista képviselők, úgy a lezajlott vá­lasztások, melyek mindenütt a legnagyobb rendben és nyugodt hangulatban folytak le, a keresz­tény nemzeti irányzat feltartóz- hatatlan előrejutását s teljes dia­dalát jelentik. A hivatalos jelöltek győzelmét hozta meg a vasárnapi válasz­tás a hevesmegyei kerületek­ben is. Pétervásárán gróf Keglevich Gyula latt a kép­viselő 7267 szavazattal. Legko­molyabb ellenfele: Plősz István aldebrői kisgazda 4652 szavaza­tot kapott, a harmadik jelölt Bell Miklős mindössze 2087-et. A tiszafüredi kerület mandátumát vitéz dr. Bobory György kapta meg 6428 szava­zattal. Ellenfelei: Kemény Imre 2687, Farkas Endre 2311 szava­zattal buktak el vele szemben. Esek ezerint Heveavármegya képviselői a következők : Eger : Egyházmegyei zsinat Egerben Egerváros közönségét kérik, hogg július 2-án és 3-án házaikat lobogózzák fel. Eger, július 1. sen : »A papságról, az egyházi Nagy események színhelye lesz Eger városa július 2 án és 3-án. Eger város falai között üdvö­zölhetjük a hatalmas kiterjedésű egri főegyhézmegye vezető pap­jait, espereseit, esperesi kerület kiküldötteit Heves, Borsod, Sza­bolcs és Jász Nagy Kun Szolnok vármegyékből. Mintegy 100 vidéki pap érkezik városunkba, akik között vannak messze vidékről érkezett más egyházmegyei lelkipásztorok is. Az egri egyházmegye Szent Péter és Pál epostol fejedelmek nyolcada alatt Sarlós Boldog­asszony ünnepén, vagyis július 2 án kezdődő, két napos egyház­megyei zsinatot tart. Legutóbb 1635-ben volt az egri egyház­megyében zsinat, tehát majdnem 300 évvel azelőtt. A mi Érsek- főpásztorunk szükségét látta, hogy papjait tanácskozásra, zsi­natra hívja egybe. Akkor a reformáció hódította el a katolikus híveket az egy­háztól nagy számban, most pe­dig a modern pogányság, az istentagadás szedi áldozatait. Az Egerben egybegyült papok nemcsak a hitéletnek, de a ma- gyér társadalmi életnek is vezető emberei. Űk látják azt a féktelen izgatást, amely a katolikusok és a ke­reszténység ellen történik, ők látják ezer sebtől vérző szegény hazánk társadalmi bajait s idd jönnek, hogy azon tanácskozza­nak, hogy a bajokat orvosolják, a szenvedő haza és a társadalmi bajokra írt csepegtessenek. Mint ahogy XIII. Leo pápa az ő hires enciklikájában arra mu­tat rá, hogy minden szooiális reformuas saját megreformálá­sunkon kell kezdődnie, úgy ezek a tanácskozások és határozatok is elsősorban a papiágra vonat­seo személyzet: kántor, harangozó, templombirőról, a tanügyről, a stóláról, a vagyonkezelésről stb.* Közvetlenül ugyan á papságot érintik, de közvetve a hívek ér­dekeit szolgálják. Egy nyolctagú bizottság az Érsekfőpásztor elnökletével he­teken keresztül tárgyalta és ha­tározatokba foglalta a zsinat anyagát, amelyet most előterjesz­tenek, letárgyalják és a zsinat által elfogadtatják. Az esperesi kerületek pedig a nyomtatásban is megjelent ha­tározati javaslatokat a kerületi gyűléseken tárgyalták és írás­ban jelentették hozzászólásaikat. A zsinaton ezeknek a határosa­toknak ünnepélyes formában való kihirdetése történik a be­érkezett észrevételek figyelembe vételével. Július hő 2-án a zsinatra be­érkezett zsinati atyák ya8 órakor a főtemplomban gyűlnek össze. Az Ersekfőpásztor, akit ünne­pélyesen fogadnak, szentmisét mond, majd fényes ünnepi szer­tartások után a »Veni Creator Spiritus!« eléneklik, a zsinati rendet megállapítják, ott egyen­ként térdenállva elmondják a hitvallást és az esküt. Délután 3 órakor a papnevelőintézet ká­polnájában lesz a tanácskozás. Július 3-áu a július 2-iki rend lesz a főszékesegyházban. Ezzel a nagy eseménnyel kap­csolatban július 1-én délután 4 órakor úgy a főszékesegyházban, mint Eger város többi templo­maiban harangoznak és ezzel egy félórán át hirdeiik a követ­kező napon kezdődő egyházme­gyei zsinatot. Ebből az alkalomból mi is mutassuk meg ragaszkodásunkat egyházunkhoz, érezzünk együtt a zsinati atyákkal, lobogózzuk koznak és közvetve a hívekre. | fel házainkat júl. 2-án és 3-án. A határozatok szólnak részlete- | (k.) dr. Pstro Kálmán. Gyöngyös: Hodossy Gedeon, Hatvan : Szi- nyei Merse Jenő, Heves: Gás- párdy Elemér, Kápolna : Mayer János, Pásztó: Ivády Béla, Pé­ter vására : gróf Keglevich Gyula Tiszafüred: vitéz dr. Bobory György. Terror? Száz vasárnapi lovas közül kilencvenkilens biztosan a pari­pát szidja, ha kirepül a nyereg­ből. Egyik sem akarja elismerni, hogy saját magában kell keresni a bukás okát, áldozatnak sze­retné magát feltüntetni, aki sok ezer szavazattal győzhetett vol­na, ha el nem gáncsolják és ha a kerületben nem »dühöng a féktelen terror.« Ez a szegény féktelen terror az a szépség- tapasz, amely ingyen kapható a kortespatikában. Fogadkozásokat is hall az em­ber, hogy így meg úgy, majd megmutatják ők, majd peticio- nálnak! Azután múlnak a na­pok, az emberek felejtenek, né­hány hét múlva minden válasz­tási panaszlárma ellballgat és a beigért >megmutatom«-okből és petíciókból nem lesz semmi, mert nincs rá jogalap és a közigaz­gatási bíróságnál nem lehet le­vegőből összehordott, koholt ada­tokkal, sem pedig dajkamaiék- kel sikert elérni. Hogy mennyire elvesztik az emberei a választási harcokban a bukás miau fejüket, semmi sem bizonyítja joböan, mint az a tény, hogy egyik bukásra állő jelölt a francia szabadkőműves páholyhoz szaladt árulkodni, a másik meg a külföldi sejtő in­formálásával fenyegetőzött. Ha a sok jelölt között kettő akadt, aki a panaszkodási ragályt ilyen formában, ilyen megbocsáthatat­lan módon engedte magán ki­fejlődni, nem nehéz elképzelni, micsoda lelki rugók hatása alatt körlöli világgá bukásának okát az a sok száz jelölt, akinek nem lévén gyökere a kerületben, ki­maradt a mandátumtulajdonosok sorából. Ezért nem szabad a választá­sok után felhangzó sirámoknak hitelt adni. így volt ez, mióta a világ áll. Az emberek bűnbakot keresnek, ha valami nem sike­rül nekik és ha mást nem talál­nak, előveszik a jő öreg ható­sági terrort, amihez a dajkams- sék régi újságokban, harminc, sőt negyven esztendő előtti idők­ből kiböngészhetők. Nem kell más, csak egy kis modern izt adni nekik éa nyomban feltálal- hatók a türelmes újságpapíron az olvasó számára. Ciak az a baj, hogy folytonosan fogy azok­nak az olvasóknak száma, akik ezeknek a meséknek hitelt ad­nak.

Next

/
Thumbnails
Contents