Eger - napilap, 1931/2

1931-10-10 / 229. szám

áBA 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A FOST AI SZÁLLÍTÁS­SAL i EGY HÓNAPRA X PENGŐ 80 FILLÉR. - EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP F*l*íds szerkesztő 2 Or, Orbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG« EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 8. — TELEFON« 11.- KIADÓHÍVATALi EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6.— TELEFON 1 87.-POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSE'KK- i! SZÁMLA: 54.558. u XL1I. évfolyam 229. mám ♦ Szombat ♦ Eger, 1931 október 10. Váltóval fedezi a város a Káptalan ucca építésének költségeit A Moktár ebben az évben csak 480.000 pengőt folyósít az útépítésre. Gróf Széchenyi György a szociális politikáról. Eger, október 9. Gróf Széchenyi György Fe­jérmegye legutóbbi kisgyűlésőn a mezőgazdasági cselédség szo­ciális helyzetének javítására in­dítványokat tett. Az indítványok a vasárnap megünneplésére, az uradalmi cselédség szombat dél­utáni szünetnapjára, a koldus- szegénység megelőzésére a az uradalmi cselédség jövőjéről való rendszeres gondoskodásra vonatkoztak. Mindezekből sem­mi sem lett, vagy leszavazták, vagy papíradminisztráciőba me­rítették. A Magyar Kultúra most meg­jelent számában számol be Szé­chenyi gróf akciójának eredmé­nyéről és ebben már benne van egy csalódott és keserű tapasz­talatokat szerzett ember felelete: »A kommunizmus tapasztalatain nem okult a társadalom és ugyanott kezdette, ahol elhagyta, sőt fokozott mértékben vétke­zett az alsóbb rétegek életérde­kei ellen, fokozott mértékben engedte dühöngeni a kapitalista kizsákmányolást. A társadalmi rétegek kölcsö­nös megértéséből, gazdasági ki­egyensúlyozottságából, széles ré­tegek biztosított megélhetéséből fakad mindenki szociális jóléte. A gazdasági élet mai beállításá­ból itt csak a szegény nyomora és a szegényt végül is eltartani kényszerülő gazdag szegénysége fakadhat.« Hetenként be kell jelenteni a szénkereskedőknek az eladás mennyiségét. Az ország szénellátásának biz­tosítására s az árak emelésének megakadályozása végett a ke­reskedelmi miniszter rendeletet adott ki. Intézkedik a rendelet arra vonatkozólag, bogy minden kereskedő, aki szenet, brikettet, vagy kokszot vagontételben vá­sárolt, minden naptári bét első napján az előző héten beszer­zett, illetőleg forgalomba hozott áruk mennyiségéről köteles a szénellátási miniszteri biztosnak jelentést küldeni. Megállapítja a rendelet a kül­földi kályhaszén maximális árát is. Eger, október 9. Az útépítés pénzügyi részét lebonyolító Moktár, a nehéz pénzügyi viszonyokra való hi­vatkozással értesítette a várost, bogy ebben az évben csak 480.000 pengőt folyósít az egri útépítésre. Ebből az összegből már a Káptalan ucca aszfalto­zását nem lehetne befejezni, mert az előirányzott útépítési program teljes végrehajtása 600 000 pengőt emészt fel. A Moktár hajlandónak mutat­kozott arrB, hogy a Káptalan uccán a megbolygatott alap hely­reállításához szükséges összeget kifizeti. Az Építőipar azonban már beszerezte a Káptalan ucca burkolására az anyagot s ezért azzal a kéréssel fordúlt a város­hoz, bogy építéssé meg a Káp­talan uccát b a költségek fede­zésére adjon bárom hónapos le­járatú egyszer meghosszabbítan­dó elfogadványt. Volt még az Építőiparnak egy másik kérelme is. A Moktár ugyani* a benyújtott kereseti Eger, október 9. Az államháztartás egyensúlyá­nak biztosítására irányuló pénz­ügyi intézkedések súlyosan érez­tetik hatásukat a magángazda­ságban. Különösen a kisemberek érzik a helyzet nyomasztó vol­tát, minthogy bankokban nem tudnak kölcsönhöz jutni, pénzre pedig ma nagyobb szüsségük van, mint bármikor. A megszorult emberek legtöbb esetben kénytelenek uzsoráshoz fordulni, aki 20—25 százalékos kamatra ad pénzt. Ez aztán természetemen még job­ban msgbeciételi torsát az kimutatásokat 5% os levonással fizeti ki. Est az öt százalékot biztosíték címén tartják vissza s az útépítés befejezése után űze­tik bi a vállalkozónak. Tekintettel a nehéz gazdasági viszonyokra, az Építőipar azt kérte a várostól, hogy erről a levont öt százalékról is adjon váltót, amelyet a vállalat leazá- mítoltatna s így hamarább hoz­zájutna a pénzéhez. Az öt szá­zalékos biztosíték erejéig óva- dikképes értékpapírokat adna a városnak. A legutóbbi képviselőtesti ülés foglalkozott az Építőipar kérel­mével s ügy határozott, hogy azt teljeiíteni fogja. A Káptalan ucoa építésénél a kereseti kimu­tatások szerint esetenként ad váltót a város s ez öt százalé­kos biztosítéklevonásokről ha­sonló módon váltőelfogadványt állít ki a vállalat részére. Ilyen­formán semmi akadálya nincs már, hogy a Káptalan ucca asz­faltozását még ebben as évben befejezzék. amúgyis ioük szelén állő adó­soknak. A vidék helyzetét híven tük­rözi vissza az az eset, emely né­hány nappal ezelőtt fordúlt elő egyik vidéki városban. A tör­lesztésre képtelen adós gazda egyetlen tehenét és kalitkában levő gerlioéjét vitte el a taka­rékpénztárba, hogy természetben rója le tartozását. Az ilyen esetek viiágotan mu­tatják, hogy sürgős segítségre van szükség, mert a magángaz­daság szanálása nélkül az állam­háztartást nem lehet tartósan rendbehozni. Történelmünk fordulópontja előtt Népünk a többszázáves tőrök és német elnyomatás alatt, ami­kor is igen kevés beleszólása volt sorsának intézésébe, elfe­ledte, amit előzőleg, önállóságá­nak idején politikából tanult, így érthető, hogy a legújabb történelmünk folyamán annyi­szor végletekbe téved a magyar, ügy a vezetők, mint a nemzet: hol a hazárd bátorság minden józan megfontolás nélkül, hol a gyávaságig menő óvatosság uralkodik, holott sem józan meg­fontoltság, sem egy jó adag bá­torság nélkül történelmet csi­nálni nem lehet. Az 1918—19-es forradalmi ne­kibuzdulás elvetette a sulykot. Elhasznált egy-két évtizedre vaiö energiát és bátorságot, utána az ővatoakodás évtizede jött. 1919 óta, több mint sí* éve, óvatoskodik a magyar politika és elmnlaiztja gazdasági kap­csolatok kiépítését. Ma hosszú ővatoakodás után, alvás után ismét forronganak a magyar lelkek, ismét élénk a sürgés-forgás a nagy politikában is. Nem tudjuk, mi készül, de szomorúsággal várjuk a fejle­ményeket, félünk attól, ami jön­ni fog. Ma még van egy kevés han­gunk, ezzei a maradék hanggal odakiáltjuk a magyar tömegnek is, az ország vezetőinek is: vi­gyázat, semmi fölösleges vak­merőség, nem akarunk ismét 1919 et. Miőrt vesztegetni az időt, miért nem fog bátran cselekvésbe a lelki, erkölcsi és ebből követke­ző gazdasági válság leküzdésé­re ? Nem szabad addig várni, míg az események annyira fa­julnak, hogy isméi csak nyak­törő bukfencben, halálugrásban lehet keresni a megoldást. Történelmünk jelenlegi fordu­lópontján, amikor hazánk nem maradhat tovább izoláltságban, annyi mindent jóvá tehetünk, visszanyerhetjük, amit elvesztet­tünk, ha gyávaság évtizede után nem feg következni az eszeve- szettség egy-két éve ismét. Ha még van józan, tisztalátá- sű ember ebben az országban, előre az első voaaiba! A kisemberek nem tudnak pénzhez jutni és uzsorások hálójába kerülnek 20—25 százalékos kamatra adnak pénzt.

Next

/
Thumbnails
Contents