Eger - napilap, 1931/2
1931-10-09 / 228. szám
2 1931. október 9. •mmmmmsrnrnrnmammmia — Mielőtt a ezéksértési indítványt letárgyalnék, felszólítom Kfinitz képviselő urat, hajlandó-e bocsánatot kérni a képviselőtestülettől és a polgármestertől ? Kánitz Dezső: Sajnálatos félreértés történt, sajnálom előbbi kijelentésemet és bocsánatot kérek. Jankovlcs Dezső visszavonja a ■zéksértési indítványt, mivel Kánitz Ddzső megkövette a meg- sértetteket. Trak Géza : Utóbbi időben olyan hang kezd lábrakapsi a közgyűlési teremben, amely nem engedhető meg. A kritika jogával mindenki élhet, de a képviselőtestület méltóságát, a polgármester tekintélyét sérteni nem szabad. Minden tárgyilagos vélemény elmondható, ha nincs személyi éle. A város tekintélyét járatják le az ilyen felszólalások és méltatlanná teszik a felszólalót képviselői mandátumára. Kánitz Dezső folytatja felszólalását. Sérelmezi a magas villanyárakat és a villanyóra használatáért állandóan fizetendő havi díjat. Kifogásolja, hogy jóllehet B08I a város tért rá a 220 vollos villanyáramra és a város keres az üzleten, mégis a fogyasztóknak keli viselni a házi bevezetés költségeit. Ez nem méltányos. Ha a város adja az áramot, adja hozzá a drótot is. Majd rátér az egri piac helyzetére és felhozza, hogy gyümölcikereskedő-kartell alakult, amely letöri az árakat, így a szilva árát egy nap alatt 32 fillérről 16 ra szorították Je. Kéri a vízvezetéki szabályrendelet 71, 72, 73 paragrafusainak módosítását, mert ezek helytelen szövegezése tette lehetővé azt, hogy a pénzügyminiszter a lakó által fizetendő vízdíjakat is ház- adóval rótta meg, holott a háztulajdonos csak beszedi a vízdíjat, de abból jövedelme nincs. Siller János: A gyümölcskeres- kedő-kartell kiszopolyozza a gazdákat. A múltkor az egri gyű- mölcskereikedők azt mondották egy idegen bolgár kereskedőnek, hogy megverik, ha Egerbe jön vásárolni. Fenyegető magatartással szorítják ki a piacról a konkurenciát. Trak Géza polgármester válaszol Sós Mihálynak, Kánitz Dezsőnek és Siller Jánosnak. Trak Géza polgármester, vihar csillapultával a következőképpen válaszolt az elhangzott felszólalásokra: — Sós képviselő úr a szociáldemokraták memorandumáról beszélt. A szervezett munkásság augusztusi, fővárosi kiküldött részvételével megtartott gyűlésén csakugyan memorandumot terjesztett a közgyűléshez, de én azt, minőbíthetetlenül követelőző hangja miatt nem terjesztettem a képviselőtestület elé. Nem terjesztettem azért sem, mert a szociáldemokrata munkásság az in- ségakoió megszervezését sürgette, a város vezetősége pedig már jóval előbb megkezdte eíirány- ban a tárgyalásokat, így a memorandum tárgytalan volt. A szociáldemokraták kezdeményezőknek akarták feltolni magukat, hogy azzal szédítsék a népet zászlójuk alá, hogy ók követelték ki az inségakciőt és a közmunkákat. A várost nem kell figyelmeztetni kötelességére, itt mindenki tudja, hogy mit kell és mit lehet tenni a munkanélküliség enyhítése érdekében. Viszont nem lehet megengedni, hogy a kezdeményezést, mint érdemet, politikai okokból a szociáldemokrácia sajátítsa ki magának. Elfogadják a A polgármester válasza után Kakuk Jenő főszámvevő ismertette az 1932 ik év költségvetési előirányzatát, az egyes címletek ■zerint. Az általános igazgatásban a műit évi 763.316 pengővel szemben 658,163 pengőt irányozA város a múlt esztendőben is pártkütönbség nélkül segítette a nyomorgókat és adott munkát, ameddig lehetett, most is így fog tenni. — Kánitz Dezső képviselő űr a villanyáram drága voltát sérelmezte, holott tudhatná, mert hisz azok között volt, akik ezt megszavazták hogy az áram vételi és eladási ára közii differenciát az útépítési kölcsön törlesztésére kötötte le a város. Ez már magánjogi szerződés, ezt megváltoztatni nem lehet. Érdekes, hogy annakidején majd szétszedték a város vezetőségét a tarthatatlanul rossz állapotok miatt, most pádig, miután megépítettük az utakat, fel vannak háborodva 8miatt, hogy ez pénzébe került a városnak. A vízvezetéki szabályrendeletet hiába módosítjuk, a házadő törvény írja elő a vízdijak megadóztatását. Siller János képviselő úrnak az a válaszom, hogy lépjenek a termelők is kartellba és ilyen módon akadályozzák meg az árletöréseket. Sajnos, a hatóság, csak visszaélés esetén avatkozhatok a kereskedelem dolgaiba, a kereskedői üzletkötést nem gátolhatja meg. költségvetést. tak eio. A csökkenés az adóbevételek kevesbedése miatt állott elő. A közegészségügy csoportjában a műit évi 47.709 pengő 6200 pengő csökkenést mutat, amely annak következtében mutatkozik, hogy a népjóléti miniszter törölte a tüdő' és nemi- beteg gondozó állami hozzájárulását s a város, a nehéz viszonyokra való tekintettel szintén kihagyta a megépíteni szándékolt nyilvános illemhely költségeit. A közoktatásügy címe alatt a tavalyi 18.600 pengővel szemben 1932 re 15.358 pengőt irányoztak elő. A szegényügy és népjólét rovatban a tavalyihoz képest 2014 pengő csökkenés mutatkozik, míg a közélelmezés csoportjában a tavalyi 106.570 pengővel szemben 107-770 pengő áll. A mutatkozó 1200 pengő többlet a piaci bevételek megnövekedése folytán állott elő. A városépítés csoportjában az elmúlt költségvetési évvel szemben a bevételek a kövezetvásn díjának magasabban való megszabása következtében emelkedtek ■ ilyenformán a tavalyi 113 843 pangóval szemben 131.233 pengő a bevételi előirányzat. A vagy önigazgatásnál a tavalyi 313787 pengő helyett 361.668 pangő a fedezet, a hitelügy csoportjában a műit évi 323,373 pengővel szemben 345 622 pangó áll. Az állandó választmány javaslata az, hogy a képviselőtestület fogadja el a költségvetést asze- gényügyben és a tanonciskola vezetésénél közben a költségvetés kinyomatása óta baálloit változtatással. Eszerint a szükséglet 1932 évre 1.887.641 pengő, a fedezet pedig 1.645 543 pengő. A pőtadó kulosa változatlan marad, a kereseti adó 5°/«. A közmunkaalapnál a vármegyei hozzájárulás emelkedése következtében a város kiadásai csökkentek s a tavalyi 53 901 pengővel szemben 49.472 pengőt vettek fel a költségvetésbe. A képviselőtestület az állandó választmány javaslatára névszerinti szavazással elfogadta az 1932. évi költségvetést. Megjelent az illetékek 25 °j0-os emeléséről szóló rendelet Eger, október 8. A hivatalos lap mai számában megjelent a kormány rendelete az egyes illetékek felemeléséről. Az illetékek űj megállapításáról szőlő kormányrendelet az állandó összegű okirati, törvénykezési és közigazgatási illetékek tételeinek űj szabályozását tartalmazza, azonkívül megállapítja az illetékek lerovásának módját. Az illetékek mérve tekintetében nem érinti a rendelet a vagyonátruházási és százalékos okirati illetékeket. Ezek mőrv8 változatlan marad továbbra is. Természetes, hogy a mai helyzetben a túlalactony illetéktételek felemelésének sorra kellett kerülnie. Ezt hajtja végre elsősorban az űj kormányrendelet, — ezenfelül állandó összegű illetékek tételeinek beosztását, kerekebb számokra átdolgozott teljes űj rendszerben adja. Az átdolgozás általában 25 százalékos átlagos l% emelkedést hozott magával, ott azonban, ahol a tételek értékkeretek szerint növekednek, az eddigi állapottal szemben a keretek határainál az űj beosztásnál fogva 25 százaléknál na- gyobbarányú emelkedések is mutatkoznak, de viszont csökkenések is vannak. A lerovási módok tekintetében újítás, hogy a bélyeggel való illetéklerovás kötelező értékhatára 50 pengő. Az 50 pengős értékhatáron felül megmarad a felek választása az okirati illetéknek bélyeggel vagy készpénzzel való leréhatása között. Teljesen új szabály végű1, hogy az összeg kitöltése nélkül tárcában tartott fedezeti váltón legalább 2 pengő 50 fillér illetéknek kell leróva lennie. Űj választás kiírását sürgette Pallavicini György őrgróf a 33-as bizottság mai ülésén Nem tartja életképesnek a parlamentet. Budapest, október 8. A 33-as bizottság sasi ülésén, amelyen a kormány részéről Károlyi Gyula gróf miniszterelnök és Ivády Béla földművelés- ügyi miniszter vett részt, a napirend előtt Pallavicini őrgróf feltűnési keltő beszédet mondott. Pallavicini György a miniszterelnökhöz intézett felszólalásában azt hangoztatta, hogy a mostani parlament nem alkal’ más arra, hogy reá támaszkodva dolgozhassák a kormány. Sürgette, hogy új választójog alapján még eb ben az évben írja ki a választásokat a miniszterelnök. Rubinek István válaszolt a felszólalásra és kijelentette, hogy niccs szükség űj választásra. Négy hőnappal ezelőtt kérdezték meg a nemzetet s az ország bizalmát nyilvánította a rendszerrel szemben.
