Eger - napilap, 1931/2
1931-09-30 / 220. szám
E fl £ it 1931. szeptember 3( A még lehetős társadalmi osztály Eger nincstelenjeinek segítségére! Teremtsünk munkaalkalmakat. Munkanélküliiég, szegénység mindenkor volt és a jövőben is lesz — ez évben azonban a kiteljesedő gazdasági krízis nyomán fakadó általános szegénység olyan méreteket öltött, a- meíyre fel kell figyelniük mindazoknak, akik egy város szociális békéjének zavartalanságában látják jövő fejlődésük és boldogulásuk biztosítékát. A nyomort le kell küzdeni, s erre csak egy mód van: az áldozatkészség. Mert az állam a maga kollektivitásában hasonló- kép segítésre vár ; felé hát hiába tekintünk. A társadalomnak, Eger agyonadőzotf,megkínzott, de még magabírő rétegének kell meghallania a sors mostohafiai szájából csörgő panaszokat a valóra kell váltania reménykedéseiket. Meg kell védeni a gazdasági válság szenvedő atomjait azoknak, akik ma még tehetősek. Munkaalkalmakat kell teremteni, — mondottuk, hallottuk sokszor és írjuk most is. Mozduljon a tőke, amely ha vállalkozásba kezd, ha kenyeret ad, ha termel, ha utakba, csatornákba, építkezésekbe ömlik, produktív hivatását teljesíti, megmenti és megtermékenyíti egy város, egy ország társadalmát, egyben igazolja saját létjogosultságát hosszú időkre. Saját érdekükben is hívjuk hát áldozatokra a vagyonokat, amelyek nyissák meg pénztáraikat, észszerű befektetések alakjában — a nyomor enyhítésére— produktív, amellett mindenkin segítő utakat módokat találva. Egyik vezető egri pénzintézet, a Magyar Általános Hitelbank egri fiókja a kőzelnapokban neki éppen nem sürgős építkezéseket kezd és 30 ezer pengőt meghaladó összeget folyósít így, a valósággal halódó egri építőiparnak és kereskedelemnek, hogy jelentősen hozzájáruljon a sofe- bajű tél gondjainak enyhítéséhez. Állítsanak az anyagilag erős osztályok hasonló mozgató erejű példákat a lássák be végre, hogy csak józan és emberien érző szolidaritásuk erősítheti meg a tömegeket a polgári rend és öntudat melletti kitartásukban. Mozduljon tehát és szervezkedjék minden tehetős polgár, vagy intézmény Eger nincstelenjeinek megsegítésére, hogy pótolja a megfogyatkozott kenyeret, amelyből egyre nagyobb darabokat kanyaríí le a válság keze. Csütörtökön lép életbe a Máv. felemelt Eger, szeptember 29. Az államvasutak űj, felemelt tarifája csütörtökön lép életbe s ezzel egyidejűleg megszűnik a tört tarifa. — Ez gazdaságilag előnyt jelent, mert eddig az volt a helyzet, hogy ha az árút a Máv. vonalain kívül vicinálison is kellett szállítani, a fuvardíj drágább lett, mert a vicinálisokon 10 százalékkal magasabb volt a viteldíj. Szerdától fogva megszűnik ez a többlet, viszont a Máv. bizonyos viszonylatban előírja az útvonalat, amelyre az árút a szállító félnek fel kell adni. A közönség máris megérzi a fuvardíjváltozást, mert a tűzifa árát vagononként 8—10 pengővel emelte az új fuvardíj rendszer. Csak elkerülhetetlen szükség esetén engedélyez a belügyminiszter községi beruházásokat Eger, szeptember 29. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter leiratot intézett a vármegyék alispánjaihoz, amelyben az önkormányzati testületek fokozott takarékoskodását ajánlja figyelmébe a törvényhatóságok első tisztviselőjének. A leirat többek között a következőket mondja: Az állami költségvetésben úgy dologi, mint személyi kiadásoknál olyan megtakarításokat kell elérni, amelyek a mezőgazdasági élet rendes menetének veszélyeztetése nélkül az állami költségvetés egyensúlyát ás ezzel az ország rendjét és biztonságát biztosítják. Bár tudom, hogy a községi költségvetések felülbírálásánál alispán űr eddig ii szem előtt tartotta a takarékosság szempontjait, mégis szükségesnek tartom figyelmeztetni arra, hogy országunkra nehezedő súlyos gazdasági viszonyok között a községi háztartásokban a legteljesebb és legszigorúbb takarékosságnak még fokozottabb mértékben kell érvényesülnie. A község gazdasági és személyi ügyeinek teljes ismerete ahpján mindenesetre lehet még ily megtakarításokat elérni, amelyek egyrészt csökkentik a községi adófizetőkre nehezedő terhet, másrészt a községek háztartását nem veszélyeztetik. Különösen felhívom a figyelme arra, hogy beruházások csak el kerűlhetetlen szükség esetén tör tánhetnek. „Az Egyház felsőbboktatás) jogát legerő teljesebben azaz ifjúság védheti meg, amelj tudja a kötelességét Istennel, Hazával és embertársaival szemben/1 Évnyitó díszközgyűlést tartott vasárnap a Jogakadémiai Kör. Eger, szeptember 29. Ezekben a szomorú magyar napokban, amikor a reánk szakadt válságoknak szinte bírha- tatlan terhe alatt görnyed a ma embere, s amikor fékevesztett vad hajszában lohol a holnapok bizonytalansága felé, — akkor itt a történelmi város ősi falai között, távol az élet piaci lármájától, osendea komolysággal az uj élet jegyében megmozdult a jogászifjuság. Ez a megmozdulás, ez a munkakezdés ügy hat ebben a sápadt,reményvesztett magyar őszben, mint egy hatalmas negáciő. Negőciőja a közönynek, fásultságnak, lemondásnak, — tagadása az őszi her- vadásnak. A Jogakadémiai Kör vasárnapi évnyitó díszgyűléae az új lélek tavaszát mutatta a magyar őszben. Hinni kell ebben a tavaszban, hinni kell ebben az ifjúságban, hinni kell a magyar jövendőben ! * A Jogakadémiai Kör a régi békeidők hagyományos szokását idézte fel a vasárnapi évnyitó díszközgyűléssel. A díszközgyűlés pontosan tizenegy ómkor kezdődött a Jogakadémia aulájában, ahova a termet betöltő jogászifjuság Tóth József dr. tan&relnők és Ringelhann György ifjúsági elnök vezetésével felvonult. A díszgyűlésen a jogász- ifjúságon és a professzorokon kívül társadalmi és közéletünk kiválóságai is megjelentek. Jelen voltak Hedry Lőrinc dr. főispán, Kürthy Menyhért főigazgató, Venczell Ede jogakadémiai igazgató, Török Kálmán prépostkanonok, Kaáli Nagy Marcell rendőrfőtanácsos, fehér József reáliskolai igazgató, Heinrich Antal postafelügyelö és még számosán. A díszközgyűlést Ringelhann György jogászelnök nyitotta meg lendületes szavakkal. Megnyitó beszédében rámutatott a jogász- ifjúság nagy elhivatottságára és arra a munkaprogrammra, amely a célok elérését garantálja. — A lelkes megnyitó után dr. Urbán Gusztáv jogakadémiai tanár tartotta meg előadását *A főiskolai ifjúság az Egyház főiskolai oktatási jogának védelmében« címmel. Előadásában kimutatta, hogy az eszmék mai zűrzavarába! egyedül az Egyház áll szilárdat s miként két évezreden kérész tül sohasem, ügy most sem keli átfogalmazni tanításait s átértékelni nézeteit. Világos dolog tehát, hogy e földi intézményeket, így az oktatás és nevelés intézményeit észszerűbb az Egyház hajójához kötni, mint változó nézetek és politikai szempontok érdekköreihez. Helyes és megnyugtató iskolapolitikát az Egyház nélkül folytatni nem lehet. Az Egyház a legújabb időkben a legmagasabb iskolatípusoknak, új egyetemeknek létesítésével ugyancsak tudtára akarja adni a világnak, hogy nemcsak az alsó és középfokú típusokban látja szükségesnek a hit- vallásos iskoláknak létét, hanem bármilyen áldozatok árán is, egy olyan katolikus intelligenciának a kineveléeét tartja elsőrendű fontosságúnak, mely egyrészt szakmai kiválóságánál fogva, másréssí hitvalló meggyőződésénél fogva erjesztő kovásza és védő harcosa lesz a társadalomban,a katolikus igazságoknak. Ebbe a munkába, természetszerűleg be kell állania a főiskolai ifjúságnak is, mely szinte a legerősebb védelmezője lesz az Egyház felsőbboktatási jogának, ha komolyan készül elő hivatására ás az életben tudni fogja a kötelességét az Istennel, hazával s az embertársakkal szemben. A mai magyar katolikus főiskolásnak lelkibbnek, tudó- sabbnak, ideálisabbnak, szociálisa bbnak, tisztábbnak, erősebbnek és magyarabbnak kell lenni minden más diáknál, ha az élet nagy versenyében helyt akar állani és dicsőséget akar hozni az Alma Materre. Az ilyen szellemű ifjúság a főiskola falai közül kikerülve a legbiztosabb védője lesz az Egyház jogainak, tehát a rájatordított pénz, lelki és szellemi gondoskodás bőven meghozza a maga kamatát. Az űj diáktipus kialakítása érdekében azonban egyrészt a diákság szociális helyzetének emelésére kell összefognia a társadalommal, másrészt az oktatás oldaláról a legutóbbi évtizedekig domináló súlypontot át kell helyezni a nevelés, az ifjúság lelkisége kialakításának oldalára.
