Eger - napilap, 1931/2

1931-07-09 / 152. szám

2 £ G E i 1931. jűliui 9. bwmicmn ****f~**,am. *■£«»». kötelezi magái az OTI, hogy kizárólag az Országos Orvos Szövetség kebelébe tartozó or­vosokat alkalmaz, amennyiben a kiírt állásokra megfelelő pályázó jelentkezik. Kötelezi magát arra is, hogy a biztosítási járulékösszeg tiz százalékát az orvosi költségtö­megre fordítja. Részletesen felsorolja a tervezet, hogy milyen díjak fizetendők az orvosi költségtömegből és pon­tosan körvonalazza az intézet kötelékébe tartozö orvosok fize­tését és pőtilletményeit. Az or­vosi fizetéseket úgy számították ki, hogy egyes kerületi vagy vállalati pénztárak orvosi töme­geit évi 6 millió pengővel vették alapul. A vidéki rendelőintézetekben működő szerződéses orvosokat Hatvan, július 8. (Az Eger tudósítójától.) Népes gazdagyűlésnek is be­illő keretek között tartotta köz­gyűlését Havesvármegye Gazda­sági Egyesülete Hatvanban. A közgyűlésen ott láttuk Borhy György felsőházi tag elnöklete alatt a vármegye gazdasági éle­tének számos reprezentánsát; dr. Kékessy Dezső főszolgabíró és Várkonyi Sándor főjegyzővel az élén Hatvan és környéke föld- birtokos és kisgazdatársadalma jelent meg, mintegy 200 főnyi zsúfolt hallgatóságot szorítva a hatvani városháza tanácster­mébe. Borhy György elnök, kifejtet­te, hogy az egyesületet mi kész­teti arrp, hogy tavaszi közgyű­léseit minden évben székhelyé­től, Györgyöstől távol, a vár­megye mindég más járási szék­helyén tartsa, közvetlenebb érint­kezést biztosítva ezáltal a szék­helytől távolesö tagokkal. A to­vábbiak során megállapította, hogy az orizSg boldog volt, amíg közös egyetértéssel minden ter­melői ág azon munkálkodott, hogy az ország mezőgazdasága erős és egészséges legyen, mert tudták, hogy a mezőgazdaság jóléte jólétet teremt az ipar és kereskedelemnek is. Az irigység és kapzsiság azonban beteggé tette, mondhatjuk megölte az ezeréves Magyarország jólétének bázisát, mert töke, ipar és ke­reskedelem minden hasznot csak egyedül magának akart biz­tosítani, s azáltal, hogy a kéz megtagadta az élelemnek a száj­hoz való vitelét, az egész szer­vezetet, az egész országot ön­magával együtt tönkretette. — Most hangosak a berkek a vész­kiáltásoktól, napilapok hasábjain, három csoportba osztották: a vezetőorvos évi fizetése 1500— 3200, a szakorvosoké 1200—2500, a segédorvosoké 900—1800 pangő. Vidéken száz tagot kezelő or­vos évi fizetése a nagyobb vá­rosokban 400 pengő, a kétezer tagot kezelő orvosé 3600 pangó. A B)-csoportos orvosok 550—4000, a C) csoportos körzetű orvosok évi fizetése 700—4600 pengő. A községi körzetekben működő kezelőorvosok fizetése 50 tag el­látása esetén 300—350, 1200 tag ellátásánál 3300—3900 pengő. Ezekhez a fix illetményekhez csatlakoznak a különböző pót­lékok és mellékilletmények. A tervezet szerint végül a fe­leknek az intézettel szembeni kártérítési igényekért, valamint az orvosi műhibákért az Orvos Szövetség lesz felelős. ankéteken vitáznak és követelik a magyar mezőgazdaság meg­mentését a végpuiztulástól. Mi gazdák pedig látjuk, hogy a bennünket megmenteni készülő tervek özönében, a szónoklatok görögtüzébsn egy dologra kell törekednünk: hogy a válság rettenetes idejét túléljük, mert e tervek áldásában csak azok részesülnek, akik azok megvaló­sulását meg is érik. A dörgő éljenzésed fogadott elnöki megnyitóhoz Gosztony Andor nagybirtokos kért szót s az egész Egyesület, de a vár­megye minden gazdája nevében ünnepelte Borhy Györgyöt, a vármegye gazdakőzönségének ősz vezérét köszöntve őt abból az alkalomból, hogy Magyaror­szág kormányzója a II. magyar érdemrenddel tüntette ki. Fabricius Eadre gazd. főta­nácsos 8Z Országos Magyar Gaz­dasági Egyesület és a Gazda­sági Egyesületek Országos Szö­vetsége nevében üdvözölt9 ma­gas kitüntetésben részesült ki­próbált vezérével élén a Heves­megyei Gazdasági Egyesületet. Az elnöki megnyitóban elhang­zottakhoz hozzáfűzi azt az el­gondolást, hogy az 8grárma* gyarország agrártársadalmának nem volna soha ilyen mostoha sorsbon része, ha a törvényho­zásban olyan férfiak képviselik, akik nemcsak zöld asztalnál is­merték meg a gazdálkodás ezer gondját és baját. Balogh István titkár terjesz­tette be ezután az egyesületi ügyekre vonatkozó jelentéseket, melyek közül legfontosabb az eddig Gyöngyösön minden év márciusának második péntekjén megtartott bikavásárnak április hóra való halasztása, amit a budapesti Mezőgazdasági Kiállí­tás terminusával való közeli szomszédsága és a zord tavaszi idők indokolnak meg, a amely javaslatot a közgyűlés egyhan­gúlag elfogadott. Grabovszky Miklós, a földmí- velésügyi minisztérium elnöki osztályának vezetője, örömmel üdvözli az Egyesületet azon al­kalomból, hogy a hevesmegyei falvak gazdasági színvonalának emelésére, a kisgazdatársadalom szövetkezeti úton való boldogu­lására keres utakat s fejt ki egyre erősbbödő mozgalmat. Az egyesület meghívására ismerteti azon intézményt, mely a falu kátyúból való kijutására a leg­kézenfekvőbb utat nyitja meg, a falusi gazdakörök vezetésére hi­vatott gazdatitkárok intézményét. Gyakorlatban 97 községben vált már be a gazdatitkári in­tézmény tette életképessé az év­tizedeken át csak hamu alatt pislogó gazdaköri életet, vitt lüktető, eredményes munkát a kínnal müvalt, verejtékkel ázta­tott, de kevés és bizonytalan kenyeret nyujtő kisgazda bir­tokokba. Szinyey-Merse Jenő ország- gyűléii képviselő a járás nevé­ben köszöni meg az elöadő Gra­bovszky Miklósnak, hogy ennek az intézménynek a mibenlétét mieden vonatkozásban ismer­tette. Amilyen örömmel látja a jobb jövők kimunkálásánál a gazdatitkár jelentékeny szerepét, annyira aggódik azon nehézsé­gektől, melyek a mai súlyos idők­ben a gazdában valő ösztönsze- rü tartózkodásban nyilvánulnak meg. mégis reméli, hogy egy jól kiválasztott példa hatása alatt a szervezés eredményes lesz. Magyar Kázmér a szövetkezeti szervezkedés jelentőségéről sző­lőit nehány szóval s az őszi köz­gyűlésre a szövetkezeti mozga­lom fejlesztésének kérdését ja­vasolja kitűzni, Juhász János kisgazda pedig a szövetkezetek ellen elhangzó sürü támadások­kal szemben való nyilt állásfog­lalásra kéri a közgyűlést. — Ja­vaslatára a közgyűlés kimondja, hogy elitéli a szövetkezeteket általánosságban támadó tenden­ciózus hangulatkeltést. Ha voltak vagy vannak is szövetkezeti cé­gér alatt meghúzódó, a gazda­közönség ideáljától távol álló vállalkozások, a magyar gazda­közönségnek szüksége van az ö szövetkezeteire és szövetkezeti szerveire, s ezek mellett nem­csak hogy kitart, hanem ezek­nek erős fejlődését is kívánja. Elhatározta továbbá a köz­gyűlés, hogy Mayer János föld­művelésügyi minisztert távirati­lag üdvözli és hogy az őszi köz­gyűlés Magyar Kázmér javas­lata szerint a szövetkezeti kér­dés tárgyalásával fog foglal­kozni. Nagy érdeklődés mellett folyt le a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület közgyűlése Hatvanban I Közgyűlés után a hatvani Ká­posztás-féle vendéglőben a He­vesmegyei Gazdasági Egyesület mindig kellemes, úgynevezett felköszöntőmentes, közös ebédje következett, majd ebéd után a Hatvani Növénynemeiítő RT. negyteleki telepére vonult az uradalmi kocsikon és autókon a közgyűléi közönsége, hol báró dr. Hitvány Endre, Legány Ödön és aszisztenseinek kara fogadta a vendégeket az uradalom tiszti­karával együtt. A növénynemesítés újabb ese­ményeit ismertető előadásában Legány professzor a mintegy 4 hét előtti bécii, nagy feltűnést keltő előadását ismételte meg, mindvégig nagy közvetlenséggel tárgyalva a ma előtérbe került minőségi kérdőit, melyet hazai növénynemesítőink az eddig el­ért mennyiségi eredmények fel­áldozása nélkül ma már megol­dottak. Megdöbbentette az összegyűlt gazdákat báró Hatvány Endre azon mély meghatottsággal elő­adott nyilatkozata, hogy 19 évi munka után a Hatvani Növónynemeeítö Rt. azon a pon­ton áll, hogy üzemét beszüntesse. Erre a több év óta állandóan ismétlődő veszteség mellett a földművelésügyi kormányzatnak azon legújabb állásfoglalása kényszeríti a telepet, mely az idén kiosztásra kerülő 1000 va­gon búzának ismeretlen elszapo- rításű és nem ellenőrzött gazda­ságokban való beszerzését hatá­rozta el. Stinyei Merse Jenő ezen beje­lentést a legnagyobb megdöbbe­néssel fogadja, s bár mega nem gyakorlati gazda, de nem hinné, bogy a helyzet a növényneme- síiök munkájának beszüntetésére vezethetne, hiszen ezsk eredmé­nyei közismertek s nem tartja valószínűnek, hogy a földműve­lésügyi kormány a most megin­dítandó akció során ne skerna a hatvani telepnek is megfelelő munkakeretet biztosítani. Balogh István titkár utal ar­ra, hogy az újabban általánosan hangoztatott mkőjégi kérdés előtérbe tolulása a mennyiségi kérdés annak idején fényes meg­oldását ma büszkén állítja az avatatlan elé. Miuián a nemesí­tésre szükség volt, van és lesz, bizonyosra veszi, hogy a növőny- nemesítők munkáját a kormány­zat méltányolni fogja továbbra is s a Heveimegyei Gazdasági Egyesület nevében is kéri a vál­lalatot, hogy végleges elhatáro­zása előtt tegye fontolóra azt a azeretetet, amellyel a gazdakö­zönség a vállalathoz és Legány professzor alkotásaihoz ragasz­kodik s amely alkalmas annak a bizalomnak előlegezésére, hogy a gazdaközönség vásárlásai a vállalatot fenntarthatják. Zsiva- novits Béla hasonló szellemű fel­szólalása után Sixus Gyula dr. köszönte meg a telep vendég­látását s ezzel a hatvani gazda­nap véget ért.

Next

/
Thumbnails
Contents