Eger - napilap, 1931/2
1931-09-17 / 209. szám
*«* 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 1 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKA! HAPILAP FdelAt szerkesztő: Dr. Orbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 8. — TELEFON« 11.- KIADÓHÍVATALi EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON i 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- i: SZÁMLA: 54.558. n XLIL évfolyam 209. szám ♦ Csütörtök ♦ Eger, 1931 szeptember 17. 77 ezer pengővel csökkentették Hevesvármegye költségvetését Ä múlt évi 420 ezer pengővel szemben 350 ezer pengő a szükséglet a vármegye háztartásában. 12 százalékos lesz továbbra is a vármegyei útadó. Ä vármegye közgyűlése néma felállással adózott a biatorbágyi merénylet áldozatai emlékének. Eger, szeptember 16. Kedden délután tartotta rendes őszi közgyűlését Hevesvár- megye törvényhatósági bizottsága. A közgyűlést zsúfolt teremben 4 órakor nyitotta meg Hedry Lőrinc dr. főispán. Részvét és kegyelet Biatorbágy halottainak. Elöljáróban a következőket mondotta: — Felhívom a tekintetes bizottságot, hogy a borzalmas biatorbágyi gaztett áldozatai iránt érzett mély emberi részvétünknek néma felállással kifejezést adni méltóztassék. — A főispán szavai után mint egy ember állt fel a törvényhatósági bizottság és egy percnyi halálos csenddel adózott a szörnyű katasztrófa, az embari elvetemültség áldozatai emlékének. Ezután a főispán megnyitotta ez őszi közgyűlést: — Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! — Nincs egy féléve annak, hogy a törvényhatóság tavaszi közgyűlésének megnyitása kapcsán időszerűnek láttam felhívni az igen tisztelt bizottsági tag urak figyelmét az egész világ közgazdasági helyzetére ránehezedő súlyos válságra és nem mulasztottam el hangsúlyozni, hogy csak az egész vonalon szigorúan végigvezetett takarékosság szűk ösvénye vesethet ki mindnyájunkat a bajok, nehézségek labirintusából. Azt mondottam akkor: »Racionálizálás az idő, az anysg, az eljárások, a ráfordított munka, az eszközölt beruházások tekintetében. A hasznot nem hajtő beruházások elhagyása, a luxus kiadások megiakarísáss, számvetés a helyzettel és a lehetőségekkel, és ezen elvek alkalmazása a közű- leteknél ép úgy, mint az egyes egyén háztartásánál is.« — Az elmúlt időszakban bekövetkezett európai pénz- és hi- telkrizis egyszerre brutális erővel dobta elénk teendőinknek és kötelességeinknek ebben az időben még nyugodt mederben, lépésről lépésre előirányzott megoldását és keresztülvitelét. Ma létünk, boldogulásunk, 10 évi keserves munkálkodásunk ösz- szes eredménye hajszálon függ. Nincs időnk tétovázásokra, nincs időnk megalkuvásokra, nem figyelhetünk az egyesek feljajdu- lására: salus reipublicae supreme lex esto !* — Bizottsági Tag Urak! Valamennyien érzékenyen sújtott magyar testvéreim, — na rekrimi- náljuok, ne meddő kritikákban keressünk felzaklatott idegeinkre enyhülést, hanem összeszorított ajakkal, szenvedve, de kemény elhatározással tűrjünk, áldozzunk mindent ha kell, hogy megmaradjon mindnyájunk álma: a magyar jövendő. E gondolatban üdvözlöm törvényhatóságom képviseletét, — midőn mai közgyűlésünket megnyitom. A lelkes éljenzéssel fogadott megnyitó után a főiipán kegye- letea szavakkal psrentálta el az elhunyt dr Mocsáry György tiszafüredi főszolgabírót 8 indítványozta, hogy emlékét és ér demeit a közgyűlés jegyzőkönyvben örökítse meg. Az indítvány egyhangú elfogadásával rátért a közgyűlés a napirend letárgya- lására. Hozzászólások az alispán! jelentéshez. A bizottsági tagoknak nyomtatásban megküldött alispáni jelentéshez Szóky Péter szólalt fel elsőnek, közegészséget és népoktatást érintő ügyekben. Kassa Kristóf a közgyűlés délelőtt való tartását kérte. Plósz István a kis gazdatársadalom nevében tiltakozott az adóemelések ellen. A kisgazdákat rendkívül nagy terhek sújtják. Felhozta, hogy ha meghal egy 10—15 holdas kisgazda, 1100 pengőbe kerül a temetés, a közjegyzői eljárás és a kapcsolatos illetékek. Kakuk Ignác a hitelviszonyokra tért ki és homályos fejtegetésekkel érintette a cukorkivitel kérdését, sérelmezve azt, hogy külföldön olcsóbban lehet megkapni a magyar cukrot, mint itthon. Vitéz Subik Károly: Ebben az országban nincs társadalmi réteg, amelynek panasza nem volna. Ne osszuk meg a panaszokat, mert a súlyos gazdasági viszonyokat keservesen nyögjük valamennyien. Nem szabad elkeseredni, mert sorsát azzal még senki sem változtatta meg. Ösz- sze kell fogni keményen és fogunkhoz kell verni a garast, különösen az adőgarast. Szóvá- tette, hogy a tanítók többhelyütt nem kapták meg helyi javadalmaikat. Az alispán erélyes intézkedését kérte ebben az ügyben. Plósz István felszólalására reflektálva kijelenti, hogy a temetés ezentúl olcsó lesz, mert egy most kiadandó egyházi rendelet eltiltja a búcsúztatókat. ] Gáspárdy Elemér: Nem egyformán nyögjük a gazdasági helyzetet! Vannak, akik százezer pengős fizetéseket húznak. Addig pedig nem lesz rend az országban, amíg az egyéni érdekek szikiavárát össze nem törik. Indítványozza, írjon fel a bizottság a kormányhoz és kérje, hogy a valutakivitei és mammutfizetések tekintetében Ezoan&l a legszi- \ gorűbb intézkedéseket léptesse életbe. Lipcsey Péter terjedelmes ela- borátumban javasolt feliratot a kormányhoz, a szőlővidékek és bortermelők megvédelmezése érdekében. A javaslat a bornak szesszé való bifőzhetéeét, a bor- fogyasztási adó eltörlését kéri. Legérdekesebb része a szőlő- telepítésről szól. Megállapítja abban Lipcsey Páter, hogy a háború óta olyan területeket is beültettek szőlővel, amelyek más termelési célokra is felhasználhatók volnának. Ez rendkívül hátrányos helyzetet idézett elő azokra a területekre, amelyet csak szőlőműveléssel lehet hasznosítani, mert megnövelte a termés mennyiségét és ezáltal leszorította az árakat. Indítványozza, hogy a, más célokra Is felhasználható és jelenleg szőlővel bemunkált területeket nagyobb teherrel rójja mag az állam s az így befolyt összeget fordítsa az egyedül szőlőt termelő vidékek megsegítésére. A közgyűlés Gáspárdy Elemér és Lipcsey Péter indítványait feliratilag terjesztette a kormány elé. Hevesvármegye 1932. évi költségvetése. Hevesvármegye 1932. évi köllség- előiráoyzatát dr. Búzás Endre tb. vármegyei főjegyző, előadó referálta. Rovatonként ismertette a költségvetés tételeit és azokat a megtakarításokat, melyeket a vármegye vezetősége a nehéz helyzetre való tekintettel keresztülvitt az előirányzat összeállításánál. A takarékosság elvének legszigorúbb alkalmazásával érte el a vármegye, hogy az 1932. évi költségvetés keretét 77 ezer pengővel sikerült megszorítani az előző évihez viszonyítva. 1931 ben 420,744 pengő volt a szükséglet, ennek fedezetére 304 ezer 208 pangó vármegyei hozzájárulást állapítottak meg. Az 1932. évi költségvetés szükséglete 350,436 pengő, erre való tekintettel 226,881 pengőre csökkent a vármegyei hozzájárulás is. A háztartás költségvetésénél tehát 77,327 pengővel csökkentették a tételeket, / A nyugdíj költségvetés a legutóbbi kormányiniézisedéieben megállapított mértékben redukálódott. Az előirányzat végösszege 438,168 pengő fedezett szükségle', elleniéiben az 1931. évi
