Eger - napilap, 1931/2

1931-09-13 / 206. szám

Ma: kedvezményes színházi jegyutalvány a 2-ik oldalon. 3LÖFIZETÉSI DÍJ A ?OSTAI SZÁLLÍTÁS- JAL: EGY HÖNAPRA l PENGŐ 80 FILLÉR. - EGY NEGYED ÉVRE i PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. Ä K Ä 20 FILLÉR POLITIKAI HAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Orbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD- SZINT 3. — TELEFON: 11.-KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON : 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. u XL1L évfolyam 206. szám ♦ Vasárnap ♦ Eger, 1931 szeptember 13. Rz Egri Polgári Lövész- társulat. Eger, augusztus 18. A történelem, a hagyomány, még a kiaebbizerfl intézmények­ben is kifejezőire juttatja a kor­szellemet ■ ezért nyernek ezek ■okizor jelentőséget. így van ez az Egri Polgári Lövéiztőraulattal ia, mely 1763- ban alakult, Mária Terézia ural­kodása alatt. Nagy a valószínű­ség, hogy az Egerbe települő német polgárok szervezték meg, mert jó ideig teljesen németes, katonai jellege volt. A szórakozás jegyében létre­jött barátságos összejöveteleken kívül komoly szolgálat is lefog­lalta idejüket. Egernek ugyanis még ekkor kiegészítő háziezrede nem volt, mert a volt cj. és kir. 60. ezred csak 1798 ban alakult meg. Ezért az őrséget ők látták el, a gyakori ünnepségeken őket vonultatták ki a tisztelkedésekre. E katonai kötelezettségek alul később fölmentették őket s ettél fogva polgári jellegűvé lasz a társulat. Idővel természetesen magyarossá válik a szelleme. Azok a régi céllövészetre utaló képek, melyek ma is díszítik az egyesület helyiségének termét, — egyúttal kitűnő korképek, me­lyek szemléltető bizonyságai a társulat hazafiasságának s ezzel összefüggően osztrákellenes ér­zésének, amely érzékenyen rea­gál az alkotmány- és nemzeti sérelmekre s bosszúját elmés és gunyoros módon juttatta e ké­pekben kifejezésre. A mai formájában az Egri Polgári Lövősztársulat, különö­sen mióta szoros kapcsolatot tart a leventemozgalmakkal, — ha­tározottan nemzetnevelő fontos­ságot nyert, mert széles körben megkedvelted és terjeszti a lö­vész sportját. Éppen azért, mert Egernek leg­régibb társadalmi egyesülete tet­te magáévá ennek a nemzeti sportnak föllendülését, minden egri polgárnak lelkesen kellene már évszázados tradíciói miatt is érdeklődnie a társulat min­den tevékenysége iránt. vitéz Gaáli Ernő. Október tizenötödikétől a kormány száz százalékkal emeli a jövedelemadót A 33 as bizottság tegnapi ülé­sének befejezése előtt a bizott­ság tagjai között szétosztották a kormány legújabb adóemelési rendelettervezetét. Ez a rendelettervezet, ha élet- belép, súlyos megterhelést fog jelenteni az adófizetőkre, éppen ezért meglepetés volt a bizottsági tagok számára is. I .....I———^^1 A rendelettervezet szerint a kormány száz százalékkal akarja felemelni a jövedelemadót. A jö­vedelemadó újabb emelését azzal okolják meg, hogy ezt a többlet- összeget inségadő címén veszik igénybe. A kormány már október 15-én életbe akarja léptetni az új fel­emelt adót. Október hó folyamán bonyolítják le a kereskedelmi és iparkamarai tagválasztásokat Eger, szeptember 12. A kereskedelemügyi miniszter a kereskedelmi és iparkamarai tagok mandátumának lejártával, a kamarák újjáalakítása tekin­tetében úgy intézkedett, hogy a választásokat legkésőbb októ­ber hó folyamán meg kell tar­tani. A választási ügyeket lebonyo­lító központi bizottságot a kis- gyfilés szeptember 15-ón fogja megalakítani. Hevesvármegye 3 alkerületben választ. Az egri alkerület, amelyhez Eger megyei város, az egri, hevesi és tiszafüredi járások tartoznak, két kereskedő és két iparos rendes tagot és ugyanannyi póttagot választ. Ugyanilyen számú tegot küld ki a gyöngyösi alkerület, amelyhez Gyöngyös megyei város, továbbá a gyöngyösi és pétervásárai já­rások tartoznak ; míg a hatvani, alkerület, amelyhez Hatvan köz­ség és a hatvani járás tartozik, egy kereskedő ős egy iparos ren­des tagot ős egy-egy póttagot vá­laszt. Aktív választójoga van min­den iparosnak és kereskedőnek, aki iparát egy év óta önállóan gyakorolja, a passiv választó­joghoz (választhatóság) pedig három évi önálló működés szük­séges. Szeptember 15-én lesz a vár­megye őszi közgyűlése A közgyűlést délután három órára hívta össze a főispán, délelőtt a közigazgatási bizottság és a kisgyűlés tart ülést. Heves vármegye törvényható­sági bizottsága szeptember 15 én, kedden, délután három órakor tartja rendes őszi közgyűlését a vármegyeháza nagytermében. A közgyűlés tárgysorozatának leg­főbb pontja A vármegye 1932 évi háztartási és közúti költségvetése. Ennél a tárgynál hosszas viták várhatók. A tárgysorozat többi részét leginkább a vármegyék átiratai alkotják, melyek Heves vármegye felirati állásfcglalását kérik több közérdekű ügyben. A közgyűlés napirendjén tizennégy megye átirata szerepel, melyek közül a legfontosabbak a tiszapolgári híd megépítésének szorgalmazá­sát és a bortermelés támogatását célozzák. Kedden délelőtt 10 órakor a közigazgatási bizottság isrt ülést, utána, 11 órakor pedig a tör­vényhatóság kisgyűlése. Haláltánc. A rheimsi dóm karciú testén még nem győgyúltak ba a grá­náttépte sebek; a pesti körutakon még reszkető kezekkel kínálják koldúifiilérekért rongyos, tavalyi lapjaikat a világháború rokkant- ja:; Oroszországban katakom­bákban imádkozik az áhítat; Amerikában hatmillió munka- nélküli éhezik és a genfi fari­zeusok pulzusa nem ver heve­sebben, látván, mint lengeti a szél Barcelona uccáin a gyűlölet, vér és kín nemzetközi szimbő- liumát: a vörös lobogót. Az egész világon a gyűlölet, ellenséges­kedés és kizsákmányolás mon­szunja kavarog s a lelkek fölött setét ködök súlyosodnak. A köd alatt azonban nem a temetők csendje pihen. Itt tombol a tör­ténelem legborzalmasabb hábo­rúja : a világ minden népének háborúja, de vájjon miért? Mit akar Trotzkij és Gandhi, Briand és Poincare? Mit akarhat Benes, a kókler, aki magyarokkal és tótokkal tömi a »csehszlovák« respublika tágas börtöneit. Mit akar a százféle hitvallás nacio­nalizmusról, Páneurópáről, állam­szocializmusról ? Talán mindegy is, hogy mit akarnak. A sztregovai bölcs sze­mével nézve, minden cselekvé­sükben fel kellene ismernünk a boldogtalan, tántorgó ember ver­gődését a világtörténelem ször­nyű viharában. De nekünk, akik szemlélői vagyunk a nagy szín­játéknak, nem adattak ajándé­kul Medőch szemei. Mi jajgatni szeretnénk, ha egy síró anya elénk tartja két éhező poron­tyát, nekünk ökölbe szorul a ke­zünk, ha egy boldűst elkerget­nek a hadigazdag dús palotája elől. Bennünk kétségbeeséssé ka­varog a részvét, látva a gyárka­puk előtt reménytelenül ácsorgó családapákat. Diogénes ivadékai sem szaladgálnak milliószámra az európai uccákon. Itt nincsenek bölcsek a nyomorgók és a ha­talmasak között sem. A haláltáncban nincs tanár és nincsen tanítvány. Egyetlen lo­kálban sivít tombol és vonít a dzessz és mindenki egyformán forog. És amígaz egészségesek, éhe­zők, kapitalisták, szindikalisták, kollektivisták, kommunisták jár­ják a halálos táncot, egyre na­gyobb kaliberű ágyúk torkai tátonganak az égre, az uj alki­misták boszorkánykonyháin ha­lálos gázok főnek. A gyűlölet hadseregei roham­ra készek . .. Pedig a rheimsi dóm testén még be sem gyógyul­tak a gránátverte sebek ...

Next

/
Thumbnails
Contents