Eger - napilap, 1931/2

1931-08-28 / 193. szám

1931 augusztus 28. E Q B & asM&s&tsa ■ Az eddigi tervek czerint a kultűregyeiületek rendeznék a népiee tudományos előadásokat. Feladatuk volna továbbá a ha* zafia# érzés ápolása és a szóra­koztatás, amit műsoros előadá­sok rendezésével és hazafias és látványos színdarabok bemutatá­sával igyekeznének elérni. Végül kötelességük volna az iskolából kikerült ifjúság ismereteinek gya­rapítása is. Ilyen módon tehát a mostani szétforgácsolt rendszer helvett egyetlen intézmény gondoskodna a falu kultúrájának emeléséről. Evvel kapcsolatosan a rádió, a hangos film, és a gramofourádiő, és a gramofonlemezek meg­adóztatását tervezték. Most ezt a gondolatot egyelőre elve­tették, mert azt remélik, hogy az uj kuliuregyesületek in­tézménye aránylag kis áldo­zattal és mégis tökéletesen fogja megoldani a népművelés kérdőiét. Csak kilenc millió pengőre volt szükségük a vidéki pénzintézeteknek a bankforgalom megindítására Szaporodnak a betétek. Eger, augusztus 27. A bankzárlat megszüntetése és a betétek felszabadítása után szerzett tapasztalatairól bárő Korányi Frigyes, a Pénzintézeti Központ elnöke a következőké­pen nyilatkozott: — A Pénzintézeti Központnak már előzetesen is az volt a vé­leménye, hogy a vidéken sem kell tartani a betétek felszaba­dításával a pénzintézetek erősebb igénybevételétől. Ez a vélemény azon a tapasz­talaton alapult, hogy már a bankzárlat megszüntetése előtt a vidéken is emelkedett a betét­állomány. Ennek ellenére a Pénzintézeti Központ lehetőség szerint fel­készült. Úgy számítottunk, hogy esetleg 50 millió pengőre less szükség a vidéki intézetek rend kívüli támogatására, azonban a bekövetkezett eredmény minden várakozást felülmúl. Az előirány­zott 50 milliő pengő helyett mindössze 9 millió pengőt igé­nyeltek a vidéki pénzintézetek, ami azt mutatja, hogy az 500 vidéki pénzintézet közül csak egy kis töredéknek volt szüksége támogatásra. A felmondások nagyrésze a községek és más közintézmények betéteire vonatkozott, miután a hatóságoknak és közintézmé­nyeknek erre múlhatatlanul szük­ségük van. A nagyközönség csak szórványosan élt a felmondás jogával, a legszigorúbb szüksé­gesség határain belül. Megálla­pítható, hogy a vidéki közönség is rendületlenül bízik a helyi intézetekben, mert a bizalomnak legbiztosebb fokmérője a betét­állomány alakulása, amely emel­kedő tendenciát mutat. Ebből a tényből merem azt a következtetést levonni, hogy a közönség, amelyet bankzárlat elrendelése ijesztett meg, a betétek felszabadítása után teljesen megnyugodott és most már semmi akadálya ■inci annak, hogy a bankforga­lom a jövőben ismét teljesen normális mederben bonyolód­jék le. Egri cégek Is küldenek szét figyelmez­tetést adósaikhoz, hogy szeptember elsejétől aranypengőben számítanak A kormány 1:1 arányban állapítja meg a pengő és aranypengő viszonyát. Eger, augusztus 27. Néhány egri és igen számos pesti cég érdekes levelezőlapokat küldöz szét most üzletfeleinek, akik részletre, hitelbe vásároltak. A nyomtatvány azt tartalmazza, hogy a szeptember elseje után fennmaradó adósságot a cég aranypengőre fogja átértékelni és figyelmezteti az adóst, hogy saját érdekében rendezze addig tartó zását. A figyelmeztetésnek természe­tesen nincs különös jelentősége, mert hiszen a törvény értelmé­ben az ilyen adósságok külön figyelmeztetés nélkül is arany­pengőben számítandók. Míg egy­felől tehát fölös óvatosság a cé­gek szempontjából, másrészt igen jó ösztökélés arra, hogy a közönség tudja és igyekezzék fizetni. Egyébként, mint Budapestről jelentik az Egernek, a pengő és aranypeDgő viszonyát 1:1 arány­ban fogják megállapítani, tehát nem lesz rá szükség, bogy a Nemzeti Bank szeptember 1-től közzétegye a pengő árfolyamát. Az aranypengö értéke egyenlő a pengővel. Egyébként arról is érkezett jelentés, hogy az érdekelt kar­tellek a legújabban felemelt ára­kat leszállítják arra a nívóra, amelyen azok a bankzárlat előtt állottak. Rövidesen egész napon át ad a dohánygyár tárkányi vizet Eger, augusztus 27. Több oldalról érkező panaszok alapján megírta lapunk, hogy a város polgársága nehezen nél­külözi a minden tekintetben ki­fogástalan tárkányi vizet, éppen ezért felvetettük azt a megol­dást, hogy a dohánygyár a vá­rosi vízvezeték vizét használná üzemi célokra s az így felsza­baduló tárkányi vízből az eddi­ginél nagyobb mennyiséget jut­tatna a városi kuidkba. A cikkre már meg is érkezett a kedvező elintézést jelentő levél a dohánygyár előzékenységéről közismert igazgatójától, Oltványi Adorjántól, aki a felvetett kérdésre vonat­kozóan a következőket írja: — Az »Eger panaszkönyve«- rovatban felvetett kérdésre vá­laszolva, tisztelettel közlöm, hogy az egri m. kir. dohánygyári igazgatóság, illetve a m. kir. dohányjövedék mindenkor meg­értéssel viseltetett Eger város közönségével szemben. 1903. évben, amidőn a jövedék saját üzeme céljából a tárkányi vízmüvet létesítette — a pol­gárság kérelmének helyt adva — fölös mennyiségét díjtalanul a város rendelkezésére bocsátotta. Azon kívánságnak, hogy a dohánygyár az öntözési és üzem- szükségleti célokra városi vizet használjon fal és az ily módon felszabaduló tárkányi vizet a város rendelkezésére bocsássa — jelenleg még sajnos nem tehe­tünk eleget, mivel a megejtett műszaki vizsgálat alapján, a tárkányi vízmű vezetéke a városi viznyomást nem bírja ki. Megfelelő vezeték hiányában egyelőre tehát nem áll módunk­ban a városi víz vételezése. Megnyugtatom azonban a tár­kányi víz barátait, hogy a megfolelö vezetékberendezés létesítése már is tervbe van véve és az erre vonatkozó munkálat megtörténtével a dohánygyár üzemvizét a városi vízből fogja fedezni. Rövid időn belül tehát sokkal tekintélyesebb mennyiségű vizet bocsáthatunk a város rendelke­zésére, mint eddig. M. kir. dohánygyári igazgatóság. Oltványi Adorján, igazgató. Elitélték a ménosbéll községi bírót, mert sörétes fegyverével meg- „ sebesitette Juhászát Érdekes bűnügyben hirdette ki a jogerős Ítéletet a törvény­szék. A bűnügy vádlottja Kovács Barna István monosbéli bíró volt, akit felindulásban elkövetett szándé­kos emberölés bűntettének a ki sérlete miatt Ítéltek el jogerősen fogházbüntetésre. Kőt évvel ezelőtt Kovács Barna István összekülönbözött a juhá­szával. A veszekedő juhászt ki­utasította az udvarról, ez azon­ban ahelyett, hogy eltávozott volna, fenyegető módon kezdett viselkedni. Kovács Barna dühé­ben előrántotta a szobájában függő vadászfegyverét, amely serétre volt töltve és ebből egy lövést adott le. Az egyik serét a juhász testébe fűrődott. Kovács ellen szándékos em­berölés bűntettének a kísérlete cimén indult meg az eljárás. A bíróság előtt azzal védekezett, hogy pusztán ijesztésből a levegőbe lőtt és a lehulló serét sebesí- tette meg a juhászt, akit nem akart megölni. 77 Védekezése ellenére a törvény­szék bűnösnek mondotta ki szán­dékos emberölés bűntettének a kísérletében és ezért négy havi fogházbüntetésre ítélte. A deb­receni ítélőtábla ezt az Ítéletet megváltoztatta és erős felindu­lásban elkövetett emberölés kí­sérlete miatt hatezer pengőre ítélte a monosbéli bírót. Végső fokon a Kúria kéthavi fogházbüntetés­sel sújtotta a monosbéli birót. A könyvkereskedések záróra meghosszabbí­tása szeptember elején. Egerben, ahol az üzletek zár­óráját külön miniszteri rendele­tek szabályozzák, a könyv- és papírkereskedők legutóbb arra kérték a miskolci Kereskedelmi és Iparkamarát, járjon közre annak érdekében, hogy a szeptember l-től szeptember 10 lg, vagy 15-ig tartó időben üzleteiket este 6 óra helyett 7 óráig tarthassák nyitva. A Kamara ennek folytán meg­felelő előterjesztést tett a keres­kedelemügyi miniszterhez. Az ér­dekeltség kérelmét azzal indo­kolta, hogy a könyv- és papír­kereskedők üzleti forgalma a tanév megindulásával rövid időre a szokott forgalom többszörö­sére emelkedik, a tankönyvvásár­lás úgyszólván kizárólag erre a néhány napra összpontosul, a tanszer-, írőszerszükséglet is ez idő alatt a legnagyobb, úgy hogy az a szokott árűsítási idő­ben csak nehézkesen bonyolít­ható le.

Next

/
Thumbnails
Contents