Eger - napilap, 1931/2

1931-08-22 / 188. szám

1931 auguiztua 22. £ Q E H 3 világítjuk meg az egyes forrná- ciők csodálatos alakjait. Ebből a haaadékból többmé- terei függőlege« létrán leereiz- kedve alig 1 méter alacaony, sá­ros járaton kell végigvergőd- nünk, hogy azután agyagpi kür­tőn kimászva tágaiabb helyre jusaunk. Terjedelmei kőfülke lejtős aljáról izámoa italagmit fogad bennünket, a mennyezetről pedig hosizu vonalon nehéz sta- laktitkárpit ccüng a látogató fö­lött Innen kia lejtőn felfcapasz- kodva a barlang leghatalmasabb üregébe, egy 20 méter hosszú, 5 méter széles és igen magas kupolás csarnokba érünk. Úgy ennek, mint a többi csar- nokizerü üregeknek a magassá­gát mindeddig nem tudtuk le­mérni, becslésünk szerint ezek az üregek a 20, 30 sőt talán a 40 méter magasságot is elérik. Ebbe a hatalmai üregbe lépve meghatottságunk első pillanatai­ban azt sem tudjuk, hogy tekin­tetünkkel hol állunk meg, mert amerre csak nézünk, mindenütt szebbnél-szebb csepp- köalakulatokat látunk. Egy kis tétovázás után végre a csarnok északi falai előtt álluuk meg, amelyet a magas mennye­zettől kezdve lefelé egészen a fal aljáig és annak teljes széles­ségében kővévált vízesésre em­lékeztető cseppkő fedi. Oly megkapó, hatalmas cseppkő- lerakodás ez, amilyen hasonlót más ismert európai barlangok ban sem találunk. Á csarnok egyéb részeiben lerakódon pompás cseppkőcso­portok a felséges látváay mel­lett szinte eltörpülnek, pedig ezek is olyan gyönyörűek, hogy mindegyike egymagában is lát vánvosság számba megy. Innen a csarnoknak végső cseppkövek­kel diizített falára támasztott két falétrán kell felmásznunk erkélyszsrü magaslatra, ahonnan azután a fal túlsó oldalán le­ereszkedve a barlangnak leg­szebb részébe, a cseppképződ­ményekhen leggazdagabb szaka­szába érünk. Az egyes cseppkő- alakulatoV, nevezetesen a stalaktitok. stalagmitok, csepp kőoszlopok, lecsüngő kárpitok és falbekérgezósek itt olyan dúsak, szépek és változatosak, színe­zésben pedig olyan pompásak, hogy ezeket leírni nem lehet. Ebből a cseppkövekben gaz­dag kettős teremből ismét hosz- szabb folyosón először lefelé me­gyünk, azután csavaros kürtön fölfelé kapaszkodva a barlang utolsó kupolaszerű csarnokába jutunk. Cseppkőképződmények- ban ez a hatalmas üreg is bővel­kedik, ezek változatos alakban és szinbeD, különösen a magas mennyezeten fejlődtek. Ebből a csarnokból délnyugatra, szűk, szabálytalan folyosón végigmen­ve a barlang végső részéhez, egy a mélységbe nyúló lejtős akná­hoz jutunk, amelynek alját mé­csesünkkel bevilágítva nem is láthatjuk. A bedobott kő hosszantartó gu­rulós után nagy dobbanással vízbe esik. Itt nagyobb kiterje­désű tónak a létezésére lehetett következtetni, ez évi kutatásaink folyamán azonban drőikötőlhág- ciők segítségével ebbe a lejtős aknába is leereszkedtünk s meg­állapítottuk, hegy az akna 55 méter mély s en­nek alját 15 méter magasságig karsztvíz tölti ki. A víznek vízszintes kiterjedése egészen csekély, nagyobb kiter­jedésű, tőszerű vízmedence esze­rint a barlangban nincs. Méréseink szerint az eddig fel­tárt üregek teljes hosszúsága körülbelül 300 métert tesz ki. Hatalmas üregeinél, kiváló szép­ségű és teljesen érintetlen, dús oseppkőkőpződmőnyeinől fogva ez a barlang a Bükknek lógna gyobb és legszebb ürege ée csonka hazánk egyik leg­kiválóbb természeti kincsei közé tartozik. A rendezés első feladata, hogy a szűk járatokat kibővítse gybr búzából magyaraoszoay kezétől feidagaiztott, szép dom­bomra sült Ittan-kenyere. ő csalta elő ajkunkon az édes ma­gyar nyelvet, hogy amikor keze műve-alkotása, a szép természet felett elragadtatásba esünk, ne a franciával nyivákoljuk: mag- nifique ! se ne a némettel hörög­jük : herrlich!, hanem az újjongő elragadtatásnak s minden nyel­vek között a leggyönyörűbb sza­ván tőrjön elő belőlünk a hódo­lat : Uram ! Gyönyörű! Gyönyörű! ó tervölte ki, ö rajzolta meg a magyar lélek struktúráját, azt a büszke. daliás, parancsolásra termett, úri magyar lelket, mely­nek imponáló varázsa igézetben tartott 1000 éven át minden köz­tünk élő, más nemzetiséget; azt az izgága, nyugtalantüzü, pa­rázsló magyar lelket, mely letö­résbe, szolgasoreba véglegesen beletörődni soha sem tudott s mely égre törő lelkesedés szár­nyán a magyart a föld sarából mindig kiemelte ; azt a méltóság­teljes, komoly nyugodtságba búr- kolődző, de belül vulkánikus ma­gyar lelket, melynek szilaj rob- banáiú kitörése a katonai bra­vúrok láncolatában a hősök vi­rágává avatta a magyart. <3 álla­pította meg a magyar nép világ­módon, de a maga módján, tük­rözze vissza, mintegy nagyszerű kaleidoszkóp színes üvegdarab­jai, a Teremtő szépségét, hatal­mát és gazdagságát« mindegyik embercsoport földi élete a vallás áhítatától megszentelve más-más dallamként szálljon az ég felé. Ha tehát teremtett franciát, Bzért teremtette, hogy legyen; de ha teremtett németet, azt is azért teremtette, hogy legyen , ha teremtett csehet, oláht és rá­cot, ám legyenek. De ha terem­tett magyart, azt is azért terem­tette meg, hogy a magyar legyen ! íme, k. m. Testvéreim ! én hiszek egy Istenben és hiszek egy ha­zában, mint a fölséges nagy Isten akaratában ! Épen az én nagy hitem, mellyel Istenben hi­szek, garantálja nekem, hogy nem vagyunk a vaksors játék­labdája, nem vagyunk más né­pek lába kapcája, hBnem ez öröktőlvalö, felséges Úristen a teremtésben önmagára ömlesztő azeretetében álmodott meg min­ket magyarokká, mielőtt még e világ lett. Ó rajzolta ki nekünk a természet nagy erőinek irőn- jával a kárpátaljai szép hazát nem bocskortalp formájára, minő most, hanem olyan szép kedve­sen kerekre, mint amilyen a ma­a termek talaját kiegyenlítse, a meredekebb járatokat lépcsőkkel és korlátokkal ellássa s végül az egész barlangot kivilágítsa. Ez a munka most folyik. A Mese atlétikai szak­osztályának népünne­pélye. Már több ízben foglalkoztunk a Mese atlétikai szakosztályának súlyos anysgi bajaival, amelyen sem az egyesület, sem p dig az OTT nem segített és nem is tud segíteni. A szakosztály most nagy megmozdulásra készül, amennyiben vasárnap, 23 án a sporttelepen népünnepélyt, 30-án pedip a Koronában táncestélyt rendez. Az atléták, Okolicsányi Imre alispán védnöksége mellett Szabó Gyula vezetésével már hetek óta dolgoznak, hogy a népünnepély­nek minél nagyobb sikere le­gyen. A programm előkészítésébe ős lebonyolításába belekapcsolódik a Mansz egri csoportja és az egri Leányklub. A sátrakban helybeli úrasszonyok fogják el­látni a teendőket, míg a nyílt színpadon közismert műkedve­lők lépnek fel, akik különböző kabarészámofckal szórakoztatják a közönséget. Törökszentmiklósi liszt világmárka! Képviselet: Eger, Jókai u. Telefon: 228. Időjárás. Prognózis: változékony, felhős idő várható, sok helyütt zivatarral. — Rendi ünnep a servitáknál. Va­sárnap ülik meg a serviták tem­plomában Benici szt. Fülöp, a ser viták rendjének egyik nagy kiváló­sága ünnepét, a szokásos kenyér­szenteléssel. — Ebből az alkalom­ból vasárnap d. e. 11 órakor ün­nepélyes szt mise lesz, d. u. 4 óra­kor pedig alkalmi szent beszédet tart Sülé János felnémeti plébános. — A bélapátfalvai zarándoklat jö­vő vasárnap, augusztus 30-án lesz. Már eddig is annyian jelentkeztek, hogy a résztvevők figyelmét fel­hívja a rendező bizottság, hogy saját érdekükben a vasúti jegyet ne a búcsú napján, banem előtte való nap váltsák ki a menetjegy­irodában. * Esküvő. Altmann József bőr­kereskedő leánya Olga és Fein László hódmezővásárhelyi bor­kereskedő f. hó 23-ikán fél 1 óra­kor tartják esküvőjüket Vadász ucca 4. sz. alatt. (Minden külön értesítés helyett.) 318 * Hajnali őrjárat. A légi há­ború halálos repülőharcait mutatja be ijesztő élethűséggel az a nagy­szabású film, mely fenti címmel szombaton és vasárnap kerül mű­sorra az Urániában. A film hősei valamennyien pilóták, abban az angol repülőszázadban, amely egy rettenetes hajnalon harcba keve­redik a levegőben a német repü­lőgépekkel. Két félelmetes ellenfél légi csatája kelt borzalmat a né­zőben, amikor a légi harcban a pilóták egymásután vesztik életü­ket. A film megrendítő hatással hozza elénk a légi háborút, de grandiózus rendezése már maga is nagy sikert jelent. Előadások kezdete 6 és V29 órakor._____ SZÍNHÁZ *A színházi iroda hírei: Holnap, fél 9 kor tartja meg egyetlen estéjét a Dénes-Pe- thes duo a színházban! * Siessen jegyét biztosítani a Dénes Pethes estre a szín­házba ! * Minden intelligens ember­nek meg kell nézni szombat este a maga nemében párat­lan Dénes—Pethes vidám es­tét a színházban! * történelmi kategóriáját, hogy ez , a nép vértanú-nemzet legyen, ' hogy ezeréves útja az Isten ért­hetetlen, de imádandó akaratá­ból a szenvedések töviseivel és nagy áldozatok vérrőzsáival le­gyen teleszőrva; hogy nálunk valahogyan máskép sírjon a nóta és sírjon legalább a félszemünk akkor is, mikor mások mindkét szemükkel vigadnak; hogy foly­ton keressük egymás kezét és megtalálni mégse tudjuk soha, de soha ... íme, kedves magyar testvé­reim, én függvénye vagyok Is­tennek nemcsak emberi mivol­tomban, de kezeműve vagyok az én magyarságomban is. Azért mondtam előbb, hogy magyar­ságom nekem nemcsak ethnikum, nem pusztán csak valahol az ázsiai forró steppéken rámsűlt arcizÍD, vagy valamikor népek dulakodásában bizonyos formára kalapált fejalkat, hanem min­denekelőtt elhikum, egy világfe­letti szent akaratnak ragyogó vetülete rajtam, Istentől kapott adottság, ethikai rendeltetéssel, erkölcsi kötelességekkel és el­számolási felelősséggel. Magyar­ságom az én istenszolgálatomnak drága illatú tömjéné és ha a Katekizmus szerint az ember . azért él, hogy Istent megismerje, • szeresse, neki szolgáljon és ezál­tal üdvözöljön, akkor miután Is­ten akaratéból magyar ember­nek születtem, hivatásomat abban kell látnom, hogy Istent magyar eszem járásával megismerjem, magyar szívem nemes indulatá­val szeressem, egy fölséges, szép magyar élet munkájával neki szolgáljak és ezáltal üdvözöljek. E szentistvári, keresztény elgon­dolásban a magyar turul nem szemétdombokon kaparász, ha­nem a keresztény hit fenséges magaslatain a a keresztény er­kölcs gránitszikláján fészkel. Az a magyar honszerelem nem egy cigánytanya füstölgő tüze az anyagias, élvhajhásző élet la­pályain, hanem szent láng, mely Isten oltárára való, oda a keresz­tény élet dómjának égbatörő boltívei alá. Ettől lesz tiszta és pezsdülő a drága magyar vér, ettől lesz gazdagabb, dalosabb a magyar kedély, ettől lesz csen­gőbb a kacagás és fenköltebb a bánat, ettől lesz emelkedettebb a magyar homlok, villanőbb a magyar tekintet és keményebb az a honvédő magyar öböl.. . (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents