Eger - napilap, 1931/2
1931-08-14 / 183. szám
1931 augusztus 14. EGER 3 Csak átmenetileg szünetelnek a törvényhatósági útépítkezések Ä munka a bankok utalványozási tempójától függ. Eger, augusztus 13. Nemrégiben adtunk hírt arról, hogy Hevesvármegyében a tör» vőnyhatősfigi utak építéai éa fenn- tartáai munkálatait nagyrészben meg kellett szüntetni, mert a pénzintézetek, ahol a vármegyei közúti alap készletei betétként, vagy folyószámlán szerepelnek, nehézségeket támasztanak a kifizetés tekintetében. A pénzügyi nehézségek a bo- eonád-tarnabodi, recskmdtra- ballai, mátramindszent-nemtii, hasznoshutai és maconkai utakat érintik elsősorban, de késlekedést szenvednek a vármegyéi úthálózat többi részén folyamatban levő fenntartási munkálatok is. lobiás József műszaki tanácsos, az egri államépítészeti hivatal főnöke a következőkben tájékoztatta az EGER munkatársát: »A munkabeszüntetés csak átmeneti jellegű. A vármegyei közúti ßlapnak több mint 350.000pengője van elhelyezve különböző pénzintézeteknél betétben és folyószámlán. A bankok a súlyos pénzügyi helyzet következtében csak igen lassú tempóban folyósítják a pénzt, a hivatal viszont teljes energiával végezte a munkát. így állt elő az a helyzet, hogy nemcsak a még végzendő munkákra nincs egyelőre pénzünk, hanem a már elvégzett munka jelentős részét sem tudjuk pillanatnyilag kifizetni. Óvatossági szempontból tartottam szükségesnek az útépítések beszüntetését, hogy fedezetlen munka ns álljon elő. Az építkezéseket ezentúl olyan tempóval, olyan részletekben folytatjuk tovább, amilyen mértékben a bankok a kifizetéseket teljesítik.« lobiás József műszaki tanáétól nyilatkozata élesen megvilágítja a pénzügyi válság messze lenyúló szövevényeit, amelyek ebben a mondatban fejezhetők ki legtalálóbban: hogyan nem lesz kenyere, vagy kevés kenyere télire a bankviszonyok miatt a vármegye leszegényedett népének. Augusztus 22-én tárgyalja a törvényszék a felsötárkányi apagyilkos bűnügyét Eger, augusztus 13. Nagy felháborodást váltott ki annak idején az a kegyetlen gyilkosság, amely Felsőtárkányban játszódott le mintegy másfél hónappal ezelőtt. Bajzát roskő József felsőtár- feányi napszámos egy vasárnap este több késszúrással meggyilkolta édesapját, akivel már hosszabb idő óta haragban volt. A ciendőriég letartóztatta a cinikus és elvetemült embert, aki a gyilkosság után hazamenve nyugodtan megvacsorázott, mintha semmi sem történt volna. Az egri kir. ügyészség fogházában töltötte vizsgálati fogságát Bajzát roskő, akinek ügye rövidesem tárgyalásra kerül. Az ügyészség elkészült a vádirattal. amelyben gyilkosság büntette miatt emelt vádat Bajzát roskő József ellen. A bűnügy főtárgyalását augusztus 22 re tűzte ki a Prettenhof- tér tanács. A textilgyárosok tiz százalékos árdrágítását egyelőre nem érvényesítik az egri kereskedők Míg a raktári készlet tart, maradnak a régi árak. Erélyes fellépésre van szükség a gyárak felháborító árdrágítása ellen. A nagyközönség megdöbbenve látja, hogy az általános válság és a pénzszűke ellenére a magyar gyáriparnál árdrágító tendencia mutatkozik. Azt mondják, hogy a devizaszükséglet kielégítése nehézségekbe ütközik, viszont a nyersanyag és az árű beszerzése ciak valutában lehetséges. Mondanunk is felesleges, hogy ez csak csűrés-ciavarás és gyenge palástolása a felháborító árdrágításnak, amely nem átallja saját profitjának növelésére felhasználni az általános nehéz helyzetet. A valóságos helyzet ugyanis az, hogy az ipari nyersanyagra a szükséges deviza a vállalatok rendelkezésére áll s a világpiac eseményei is mutatják, hogy áremelkedésre semmi ok sincs. Mégis nálunk a textilesek 10 százalékos áremelést hajtanak végre. A kormánynak kötelessége és bizonyára meg is teszi, hogy csirájában elfojtsa ezeket a törekvéseket. Érvényben van a kartelltörvény, amely módot ad az árdrágító törekvések ellensúlyozására is. De hatályos büntetőszabályok is rendelkezésre állanak. A textilgyárak árdrágításával kapcsolatban érdeklődtünk a legnagyobb helybeli cégeknél az egri helyzetről. — Nagyon nehéz a helyzet — mondották — de mi jelenleg még nem akarjuk érvényesíteni az árdrágítást. Amíg a raktári készletünk tart, addig a régi árak maradnak érvényben. A régi, megbízható vevőinket éppen úgy kiszolgáljuk hitelbe, mint eddig. Egerben is megkezdődött a hisztérikus pengő-gyűjtés Detektívek és rendőrök figgelik az aprópénz hiénákat. A piaci kofák azzal utasítják vissza a papírpénzt, hogy nincs felváltani való aprópénzük. A forradalom utáni időkből jőlismert »Éberek és üzérkedő gazemberek néhány nap őta azt i igyekeznek elhitetni a közönséggel, hogó a papírpénz rövid Idő alatt elértéktelenedik, ennélfogva jő lesz, ha mindenki eldugja ezüst és fém aprópénzét. Ezzel a minden alapot nelfcülö- zó, komolytalan hírrel próbálják felverni az ezüst pénz ázsióját — természetesen a maguk hasznára. A közönség, különösen ez al- sóbb néposztályok, tudatlanságára éa tájékozatlanságára vall, hogy a felelőtlen rőmhírterjesz- tőknek nagy tömeg dőlt be éa a felültetett emberek egyre másra dugdossák el ezüstpénzüket, a bankókat pedig ezüstre váltják. Bogma Rezaő, a Magyar Nemzeti Bank egri fiókjának főnöke ma arról értesített bennünket, hogy a délelőtt folyamán valósággal megostromolták a bankot a pénzváltók, akik papírpénzüket aprópénzre akarták becserélni. A Nemzeti Bank főnöke a hisztérikus jelenség láttán érintkezésbe lépatt a rendőrséggel. A rendőrségen a legerélyesebb intézkedéseket léptették életbe a rémhirterjesztök és siberek ellen. Kaáli Nagy Marcell főtanácsos utasítására rendőrök és detektívek figyelik az aprópénz-hiénákat és ha pénzváltáson érik Őket, azonnal a kihágási bíróság elé állítják őket. A detektívek meglepetésszerűen fognak razziázni az utcákban, köztereken, vendéglőkben ős kocsmákban. Az ezüs’gyüjtő betegség terjedése következtében a forgalomban egyre kevesebb lesz az aprópénz. Ma raggal a kofák azzal utasították vissza a bankjegyeket, hogy «nincs sprő váltani». Érdemes megemlíteni, hogy a kofák is felcsaptak gyűjtőknek, ami kispénz-forgalmunkat tekintve, módjukban is áll. De nemcsak ilyen módon gyűjtenék, hanem bankóváltáseal is. Ma reggel egy termetes kofa járta végig a piaci boltokat éa mindenütt papírpénzt váltott. Egyik kereskedő gyanúsnak találta az asszonyt ős fellebbentette a kötényét a hatalmas szoknyazeeb előtt. A kofa zsebében akkor már több mint őt kilő aprópénz volt. Mielőtt a rendőrnek szólhattak volna, az asszony elfutott. Ilyen esetek történnek Gyöngyösön is. Egyik telefonjelentés szerint a gyöngyösi bankokat annyira ellepték a pénzváltók ős olyan fenyegető hangon kö* vetették az ezüstpénzt, hogy a bankok kénytelenek voltak a rendőrséghez fordulni, amely aztán megfékezte a rendbontó tömeget. A tfirsadBlom tanult rétegei igen jól tennék, ha szélesebb körben felvilágosítanák a népet, hogy a papírpénz értékét a Nemzeti Bank aranyfedezete biztosítja, így az nem veszhet el. Aki pedig elhiszi az ezüstmesét, az tudatlanságát árulja el. Egy szemétdombon elásva megtalálták a tiszafüredi 12.000pengős betörésből származó ezüstöket liszafüred, aug. 13. Annak idején a tiszafüredi csendörség, sőt az egri rendőrség is heteken keresztül nyomozott egy vakmerő betörőtársaság után, amely pünkösd táján Weisz Gáspár tiszafüredi földbirtokos lakását kifosztotta és onnan 12.000 pengő értékű ezüstneműt, drága női bundákat és fe- hérnemüeket lopott el. Az első nyomot Egerben találták meg s ugyanénak itt sikerült elfogni a betörés egyik tettesét, Sztankovics Ferencet is, aki bavalotta, hogy három társával követte el a vakmerő fosztogatást. Hogy a betörésből származó ezüstneműek hová lettek, arra vonatkozólag azonban egyik tolvaj sem volt hajlandó felvilágosí tást adni, míg
