Eger - napilap, 1931/2
1931-08-08 / 178. szám
2 E Q £ £ •r . ^újíV^ia-ss. ' 1931. auguiztui 8 egéiz világot elnyeléssel fenyegeti? A nagy veszedelem centrumában Németország áll, mert megbontották gazdasági egységét, elvették tőle gyarmatait s természetes termelő- és fogyasztó piacait. Nem olyan hatalmas gazdasági organizmusnak, de egy kisebb gazdasági egységnek is meg kellene szenvedni, ha a vakság és gyűlölködés levágja a végtagokat s elvágja azokat a tényezőket, amelyet a gyarma* tok jelentettek Németországnak s amelyek egy területileg körülhatárolt német gazdasági berendezést képeztek. Most láthatja az egész világ, hogy Németország megcsonkítása és gazdasági tönkretétele minő veszedelmeknek volt a kutforrása s hogy e veszedelmekből nemcsak Németország kerül ki vérveszteséggel, de egész Európa, sőt az egész világgazdaság megérzi a német gazdasági rendszer megbénítását. Magyarországnak nem voltak gyarmatai, de területe a gazdasági egység és harmónia iskolapéldája volt • megbontották gazdasági egységét, ebek harsnin- cadjára juttatták ezerév óta kipróbált gazdasági proiparitását. A háború borzalmait még csak valahogyan kiheverte volna a világ, de a béke pusztító átkát átélni már nem tudja. Megszűnt a papnevelés ingyenessége Magyarországon Eger, augusztus 7. Az Uj Nemzedék Írja: A magyar püspöki kar részint elvi szempontból, részint pedig a szemináriumok fentartásának anyagi nehézségei miatt az ingyenes papnevelést beszüntette és a szemináriumokba felvett növendékeket, illetve azok szülőit tartásdíj fizetésre kötelezte. Bár egyet egyházmegyékben már ha van vezetve az u. n. seminariscicum, vagyis a lelkész- kedő papságnak százalékos anyagi hozzájárulása a szeminárium fenntartásához, illetve a növendékpapság neveléséhez, ezeknek az egyházmegyéknek főpásztorai is az elv kedvéért ragaszkodnak a tartásdíj fizetéséhez, amely az újonnan falvett és a jövőben felveendő kispspokra nézve kötelező a régi növendékekre nézve pedig fakultativ. Tűz a tihaméri újtelepen Mért nem vezettet a város egy tűzcsapot a legtűzveszélyesebb negyedbe? Eger, augusztus 7. Ma reggel értesítették a tűzoltóságot, hogy a tihaméri újtelepen tűz ütött ki. Az őrség Russin Ferenc parancsnok vezetése alatt fecskendővel éa lajtautőval vonult ki. Útközben a rossz Utak miatt defektst kapott a lajtautó. A Dobó téren, a Panakontaház előtti emelkedésen elszakadt a hajtőlánc, úgyhogy hátra kellett hagyni a vizet szállító gépet. Mire a tűzoltóság kiért, a tüzet már jórészt lokalizálta is a környék lakossága az esővizei hordók és kutak vizével. A tűz egy istállót hamvasztott el a benne lévő szénával és szerszámokkal együtt/ Az istálló tulajdonosa, Szaicz István városi kocsié éa a felesége a tűz kitörésekor nem tartózkodtak otthon. A lakásban két alig 3 éves kisgyermek játszadozott felügyelet nélkül. A lefolytatott vizsgálat megállapítása szerint valószínűleg az ö vigyázatlanságuk okozta a tűzvészt. Ezzel a tűzesettel kapcsolatban felmerült az a kérdés, mi történik ebben a városrészben, ha véletlenül komolyabb tűz üt ki? Pedig erre számtalan alkalom nyílik, hiszen a nagyobb telepek : téglagyár, vasöntöde, hengermalom, tihaméri vasúti állomás és raktár, a tejszövetkezet telepa, a szérűskertek mind itt vannak. A patak pedig messzebb esik s bővizű kút pádig egyetlen egy sincs. Ilyen körülmények között tűzrendészet! szempontból elengedhetetlenül fontos volna, hogy a városrész vízvezetéket kapjon, emi nem is ütközne akadályba, amennyiben a szeszgyárig ki van építve a vezeték s azt 3—400 méterrel kellene meghoez- szabítani. Ezzel azután a váróé egyik legtűzveszélyeiebb perifériájának biztonsági kérdése nyerne megoldást. — Keresztülment egy teherautó egy napszámoson. A kerecsendi országúton tegnap délután egy teherautón utazott Füzesabonyba Nagy Imre 43 éves napszámos Kerecsend- ről Útközben egyik kanyarodónál kiesett a nagy sebességgel haladó kocsiból s belső sérüléseket szén* vedett. Beszállították az Irgalma- sok kórházába. Kedvezményes jegyszelvény a „Haláltánc“ szombati előadására Eger, augusztus 7. Komo’y művésztörekvésa kei jelent a Kardois társulat kamara- együttesének szombati előadása, A vil&g drámairodalmának ki- vstales értékű darabja: Strindberg »Haláltánc«-a kerül bemutatásra. A nagy svéd író a monumentalitásig magasodik fel ebben a darabban, embarábrázolés és drámai komponálás szempontjából egyformán. Annyira, hogy még a közönségnek ez a rétege is nagyszerű élvezetet talál benne, amely egyébként nem szeret drámákat nézni. A szombati előadás elsőrangú erőkkel hozza ki a darab eredeti szépségeit. A főszerepeket Ihu- róczy Gyula, Halassy Mariska és dr. Latzkő József játsszák a ez már magában véve elég garancia arra, hogy az egri színházlátogatók egészen különleges, nsgyjeleniőcégű művészi élményt kapnak. A >Haláltánc« előadására az alábbiakban adjuk az 50 százalékos kedvezményre jogosító utalványt. Hisszük, hogy a közönség támogatni fogja a becsületes törekvésű kamara együttest és telt ház tapsolja végig a nagyszerű Strindberg darabot. Utalvány egy darab félárú színházi jegyre A Haláltánc című dráma augusztus 8-i, szombati előadására. Igényelek egy darab: Kérjük olvasóinkat, hogy az utal- vángon az igényelt helget tintával szíveskedjenek megjelölni. Az »EGER« szerkesztősége. A szelvényen található ürea sorra kell olvasóinknak tintával felírni, hogy milyen jegyet ki- vftnnak igénybevenni. Gárdonyi-emlékek a sályi elemi iskolában Ahol ez »Egri csillagok« szerzője a betűvetést tanulta, ludtollal és az iskolában főzött bodzamagtintával... Eger, augusztus 7. Mottanábau a borsodmegyei Sály községben, Gárdonyi »második anyaföldjénc, az ottani plébános és Tóth Kálmán írő erőteljes ekciőí kezdtek a Gárdonyi-kultusz megteremtésére. Érdekes és értékes emlékek fűződnek ebhez a hegyek közé eldugott, bükkaljai kis faluhoz Gárdonyi Gézával kapcsolatban. Éppen most hatvan esztendeje annak, hogy a nagy egri remete az apró falu földes iskolaszobájában kezdte tanulni a betűvetés mesterségét Malyáta Ignác kántortanítótól. Gopcsa László dr., aki a mesternek 25 esztendőn keresztül szíves jóbarátja volt, érdekes visszaemlékezéseket közöl arról a néhány évről, amelyet Gárdonyi Géza Súlyban töltött. A mester elmondotta, hogy amikor szüleivel Súlyba költözött, Malyáta Ignác volt a kántortanítő a katolikus iskolában. Gárdonyi szülai a falu déli végén laktak, az iskola meg a község közepén volt, körülbelül egy kilométer távolságban. »Eleintén gyötrelem volt odajárnom, — mondotta, — mert míg a falusi gyerekek nem ismertek, mindig csúfoltak. Olykor kövei dobáltak és halálos rettegésben voltam.« Az iskola : félig földbe súly- lyedt ház, földes szoba. Ablakai kicsinyek voltak a a »‘eremben* 3—3 pad volt. Az egyik oldalon a fiúk, másikon a lányok ültek. Arról is megemlékezett, hogy az iskolának nem volt fája e ősi szokás szerint télen maguk a tanulók hoztak otthonról tüzelőt. Ezenkívül az íráshoz szükséges Iúdtollaí is maguk készítették el, a tintát pedig a tanító az iskolában bodzából főzte. Gárdonyi jeles tanuló és jő magavieeletű volt Sályban. Igazolja ezt iskolai bizonyítványa, amely szerint »Fehér megye Agárd születésű Ziegler Sándor fia, Géjza 8-ik évét töltő rőm. katb. növendék Borsod vármegyében bekebelezett sályi rőm. katb. elemi felekezeti tanodánál 1870. év május hő 1-től 1871-ik május bő 28-ig az elemi tanulmányokban rövideden oktattatott. Tantárgyakban tanúsított előmenetele jeles, valamint erkölcsi magaviseleté 6zelid és csendes. Kelt Sály, 1871. május 29. Malyáta Ignác, rőm. kath. tanító.« Ebből a szegényes iskolából indult el a mester, hogy nagy tanítással tanítsa meg szépBt látni az embereket. Most új köntösben áll régi
