Eger - napilap, 1931/2
1931-08-06 / 176. szám
ÄH» 10 FILLÉR SLÖFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL! EGY HÓNAPRA I PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYEDÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉGI EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 3. — TELEFONI 11.- KIADÓHÍVATALi EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON i 87. - POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- i: SZÁMLA: 54.558. n XL1I. évfolyam 176. szám ♦ Csütörtök ♦ Eger, 1931 augusztus 6*. Mi történt Európában az elmúlt néhány hét alatt? Meglepetések kora. Irta: Ivánffg Tamás. A nyolc pengős búza. Amit az aratás előtt elképzelni sem mertünk : a gazda csak könyörgéssel tudja nyolc pengőért értékesíteni a búzáját. Nam célunk, hogy a meglévő, valamint a beígért és eddig hiába várt kormányintézkedéseket kritika tárgyává tegyük, azonban kötelességünk a legkomolyabban rámutatnunk arra, hogy a jelenlegi állapotokat a magyar mező- gazdaság nem bírhatja el. A búza termelési költsége métermázsánként 20—22 pengő körül mozog, tehát a jelenlegi árak mellett métermázsánként mintegy 10—12 pengőt fizet rá a búzatermelésre a gazda. Rendkívül kedvezőtlen a gazdára az a körülmény is, hogy a bankok, hitelintézetek — sőt a magukat altruistának nevezett intézetek nagy része is, — most cséplés után akarják a hátralékos kamatokat és az esetleges részleteket behajtani. A gazda pénzéhez ügy juthat, ha termését értékeiíti. A jelenlegi viszonyok mellett pedig egyenesen öngyilkosságot követ el az a gazda, aki búzáját ilyen alacsony áron adja el. Elengedhetellenül fontos és rendkívül sürgős tehát, hogy a gabonakereskedelem bz idei gabonakampányhoz szükséges fizetési eszközöket megszerezze, mert észszerűden volna, hogy 1—2 millió esetleges megtakaií- tásával nemzeti jövedelmünket milliárdokkel csökkentsük. Nemcsak az arra illetékes kormányzati szerveknek, hanem a magyar közgazdasági élet minden rangú és rendű tényezőjének át kell látnia a mérhetetlen károkat, amik előállnak akkor, ha a magyar mezőgazdaság fizetésképtelensége bakövetkezik. Az utolsóéra arra, hogy egyrészt a beígért intervenciós vásárlások mt gkezdődjenek, de főleg, hogy a gabonapiac több pénzzei és hitellel láttassék el, mert ha a terményárakat a rendes színvonalra nem emeljük, akkor a jelenlegi magas kamatterheket és az adősodás fokát tekintve: a magyar mezőgazdaság ciődje fog bekövetkezni! Az elmúlt néhány hőt alatt annyi meglepetésre virradtunk, hogy szinte sok is már. Az egyik nap biztosnak hitt eredményeit páholyként elfujta a másik. Viszont, ami tegnap még reménytelennek látszott, az másnapra már egyáltalán nem tartozott a megoldhatatlan problémák sorozatába. Szóval beköszöntött a meglepetések kora. Most, hogy egy kis időre nyugvópontra jutott a német kérdés, próbáljunk valamelyes madártávlatból, valamelyes történelmi perspektívával az eseményekre visszatekinteni. Ami napról napra nézve megannyi meglepetésnek látszott, mindazon az ok és az okozat érctörvénye uralkodott. Kezdjük a visszaemlékezést ez első meglepetésnél. Ki ne emlékeznék a német-osztrák gazdasági Anschluss bombájára, amely ez év tavaszán váratlanul és márőlholnap- ra felbolygatta ez egész világot. 12 hosszú és keserves esztendő után ez volt az első komoly akció a letepert nemzetek részéről. Franciaország felhördült, mert azon nyomban felismerte a veszélyt: e lépés csak előfutárja a későbbi politikai »Aruchluss«- nak és az azutáni általános revíziónak, a statuiquo teljes felforgatásának. Franciaország a meglepetésre meglepetéssel válaszolt: a közvetítésre hajlandó angol- kormánynak kijelentette, hogy a németekkel csak a Népszövetség küszöbönálló ülésén kíván találkozni. A Népszövetség gyűlésén Németország és Auiztria szolgáltak újabb meglepetéssel.Minden várakozás ellenére a legkisebb kifogást sem tették az ellen, hogy a közös vámterület kérdése a Hágai Legfőbb Tör- rényszék elé terjesztessék annak eldöntésére: nem ütközik e a tervezett *gazdasági Anschluss« az eddigi szerződésekbe ? E konciliáns lépéssel Franciaország kivételével úgyszólván egész Európa rokonszenvét megnyerte Németország. Ekkor új meglepetésre készült Franciaország. Minden előzetes beharangozás nélkül felmondta a Németországban és Ausztriában elhelyezett óriási összegű függő kölcsönöket, mérhetetlen mennyiségű aranyát visszaszivta és e váratlan cselekményének hatása alatt Ausztria leghatalmasabb bankja és Németország egyik h gjelentő' sebb pénzintézete máról holnapra fizetésképtelen lett ős csődjeik esetén ismét megélte volna a világ az emlékezetes 1873 ik évi bécsi bankkrachot, amely most is magával rántotta volna, mint akkoriban egész Közép- eurőpát. Ezt megakadályozandó, úgy Németország, mint Ausztria nyomban magára vállalta bankjai szanálását és terhei átvételét. De e lépésével úgy járt Németország, mint az egyszeri szegényember, aki ruhájának szakedását bafoldozni csak úgy tudta, hogy a ruha másik részéből hasította ki a foltot. Az egyik lyuk ugyan eltűnt, de helyette másik tátongott. Közben veszedelmesen közeledett ez év első felének zárlata és a második fái kezdetével egyidejűleg Németország óriási jóvátételi részletének kiegyenlítése. Erre most már igazán fedezete nem volt, így küszöbön állott a német államcsőd. E végső szorultságban Hinden- bürg t étségbeesett táviratot küldött Amerikába Hoover elnökhöz, aki válaszul minden előzőnél nagyobb meglepetéssel szolgált a világnak: egy óv tartamára gazdasági moratóriumot ajánlott fel a világnak és lemondott egy év tartemára össze», Európával szemben fennálló követeléseiről, ha viszont a világhábotű győztes hat&lmai sem követelnek egy éven belül mit sem ez egykori Központi Hatalmaktól, vagy érthetőbben szólva : Németországtól. A világ azt várta, hogy egész Európa ujjongva fogadja e nagylelkű ajánlatot. Természetesen újabb meglepetés jött: Francia- ország ekadékoskodni kezdett, úgyhogy a német minisztereknek először kanosszát kellett Páriában járniok, mig a megegyezés valahogyan, ha mindjárt ideiglenes alakban is, Londonban létrejött és Németország valamennyire fellélegezhetett. De Franciaország Angliának sem maradt adósa azért, hogy a németek pártjára állott. Felmondta hirtelen és meg- lepetésszerüleg Anglia függő francia kölcsöneit, úgyhogy bekövetkezhetett a legnagyobb abszurdum: az angol banknak a visszafizetések után kevesebb volt a normálisnál az aranyfedezete és megingő-félben volt a mindennél szilárdabbnak hitt aDgol font. Erre utolsó meglepetés gyanánt az jött, hogy immár a francia bank ajánlott fel hatalmas kö’csönt az angol banknak, hogy az egész világ lássa és megértse: minden gazdasági boldogulás útja csak Franciaországon át v.zet. Ez a helyzet Eugusztus elején. A meglepetéseknek vájjon még milyen láncolatát kelt végigszenvednie a világnak, míg legnagyobb meglepetés gyanánt megérjük egyszer azt, hogy megjön a világ esze ? A magyar bélyeggyűjtők dísztaggá választották az oceánrepülőket. Budapest, augusztus 5. A magyar filatelisták egyesülete tegnap nagy ünnepséget rendezett a diadalmas óceán- repülők tiszteletére a Meiropol szállodában. A bélyeggyűjtők Ecdresz Györgyöt és Magyar Sándort a klub dísztagjává választották. Érdekes hír terjedt el különben ma Magyar Sándor személyével kBpcsolatban. A Justice for Hungary navigációs tisztjét állítőlag ez Ernszt Sándor lemondása folytán megüresedett szombathelyi kerületben független kisgazdapárti programmal felléptetik képviselőjelöltnek.
