Eger - napilap, 1931/2

1931-07-30 / 170. szám

2 EGEI 1931. július 30 védelmet kapjanak. Ez az a tár­sadalmi réteg, amely még többé* kevésbé fogyasztőrétegnek szá­mít és sem a kereskedelem, sem az ipar nincsen olyan rózsás helyzetben, hogy nélkülözni tud­ná a tisztviselők vásárlásait. Ha az egészsége« gazdasági Eger, július 29 A fővárosi és vidéki malmok a liszt árát tegnap ismét leszál­lították. A fehórlisztek ára mázsánként i pengővel olcsóbbodott, a hatos kanyórliszt I—150 pengőt esett. A rozslisztek ára egyelőre vál­tozatlan. A vidéki városokból érkezett hírek szeriot a pékek majdnem mindenütt mérsékelik áraikat. Békésgyulán és Kecskeméten pél­dául a néhány nappal ezelőtt történt árlefaragás óta most is­mét 2 f.llért engedtek a kenyér­Gyöngyös, július 29. A napokban tartotta Borhy György felsőházi tag elnöklete elatt a Havesmegyei Gazdasági Egyesület igazgató-választmányi ülését Gyöngyösön. Az elnök a megnyitója során kitért arra, hogy a mutatkozó gazdasági jelensé­gek ismét a legnagyobb aggoda lommal töltik el a vármegye gazdatársad almát. Balogh István titkár terjesz­tette be ezután ez évi jelentést, majd jelentette, hogy báró Hat­vány Ecdre a hatvani növény- nemesítő telep működésének be­szüntetéséről hivatalosan is ér­tesítette az egyesületet. A növénynemesítő telep meg­szüntetése nemcsak a vármegye egy újabb intézményének meg­szüntetését jelenti, nemcsak azt, hogy egy kiváló szakember, aki egész életét ennek a nővényne mesítői munkának szentelte, ma rád hivatás es kenyér nélkül, hanem sok, már kitermelt érték­nek az elpusztulásával is jár. Kiár Jenő utalt arra, hogy eleinte mega is kész volt neme­sített eredetű búzáit az állam részére felajánlani, valamint a kiosztandó búzát továbbterme- lésre átadni, meggyőződött azon­ban arról, hogy erre a feladatra viszonyokhoz való visszatérés a magyar közönségtől újabb áldo­zatokat követel, vigyázni kell BrrB, hogy a megterhelt töme­gek a legnagyobb mértékben mentesüljenek minden újabb erő­próba alól. De csakis a megter­helt tömegek ! árakból a pézek. Baján napok óta 32 fillérért adják a barnakenyeret, 36 ért a félbarnát, mig a fehérkenyeret 40 fillérért mérik. Ezzel szemben Egerben a fél­barna kenyér ára 88 fillér, a fehérkenyér pedig 48, vagyis 8 fillérrel drágább mint Baján. Ha netalán az egri sütőiparo­sok még nem értesültek volna a lisztárak tegnapi változásáról és a vidéki kenyérárak nívójáról, ügy ezúton informáljuk őket és ismételten hangoztatjuk: — 30 ezer egri fogyasitö nevében újabb árleszállítást követelünk! gazdasága nem váilalkozhatik, azon feltételek mellett, melyeket a féldmivelésügyi kormány meg­szab s más gazdaság sem na­gyon lesz abban a helyzetben, hogy erre vállalkozzék. Olyan technikai felkészültség kellene ehhez, ami jelentős pénzbe ke­rül, s olyan komplikált átvételi feltételek vannak, melyeket nem specializált gazdaság nem vállal­hat, így azt hiszi, hogy a hat­vani telep a gazdaközönség tar­tózkodása folytán jelentős ren­deléseket nem pedig műkedvelő korkurrenseket fog kapni. Vitéz Hűek, Gusztáv közölte, hogy a vármegyében a 26 felszólított gazdaság közül mindössze egy gézdaságban van meg a hajlan­dóság a búzavetőmag szaporí­tási eljárásban való részvételre. Ezután felvette a választmány dr. Weiss Gyula szőlőbirtokos és Kováts László oki. gazda tago­kat, majd megvitatta, hogy a miskolci vegyesdandár részére szükséges szénaszállítást meg- pilyásza-e. Miután a gyenge szánatermés folytán a kiirt meny- nyiségek a tagok részéről nem biztosíthatók, ez évre a pályá­zaton nem vesz részt; a zab- szállításokra vonatkozólag pedig bejelentési felhívást tesz közzé. Pártolólag véleményezi a tejelés- ellenőrzés népies alakjában való bevezetését Ztránk, Zsadány és Visznek községekben, úgyszin­tén a törzskönyvezett apaállatok kötelező használatát is, s az állattenyésztés jól bevált in tézményeinek tanulmányozására egy tanulmányi bizottságot fog kiküldeni. Vitéz Fluck Gusztáv m. kir. gazdasági felügyelő hozzászólása után Kiár Janő a törzskönyve­zett apaállatok használatának fontosságára mutatott reá, mig Balogh István titkár felhozta azokat a nehézségeket, melyeket a tervbevett és 1932 évre mér kötelezőnek elgondolt községi apafillatbfszerzés a vármegyében — ahol törzskönyvezett anyag alig áll rendalkezésre — jelent, viszont a kisgazdák nem törzs­könyvezett bikaceveláse minden hibák mellett is, erősen virágzik. Előbb kell tehát a népies ellen­őrzést megvalőtísani s csak az­után iehet a törzskönyvezett bi­kák kőtelező használatát elren­delni. Az egyesületi költségvetésben az államsegélyek elmaradása, számos rendkívüli kiadás eddig még nem aggasztó mértékű hi­ányt okoztak. Hogy a költség­vetés egyensúlya biztosíttassák, több takarékoisági intézkedést léptetett életbe az elnökség elő­terjesztésére a választmány, me­lyek részben a tisztviselői dotá­ciókra, részben dologi kiadások­ra vonatkoznak, a az ügyek ren­des mederben tartására alkal­masak. Ezek közül az egyesületi tagokra nézve legfontosabb az, hogy külön meghívókat ezentúl névre- szólóan az ülésekre nem küld, Városszerte épül az Hevesvármegye villamosítása teljes erővel folyik. A Salgótar­ján—hatvan— hort—gyöngyös- párád—recsk—verpaléti villamos- vezeték, amely az egri áram­szolgáltatás első főága, de egy­ben a környék községeinek ellá­tója is, már teljesen elkészül», a másik főág, amely Barczika fe­löl indul ki a salgótarjáni ext­ráiéból és Diósgyőrön, Mezőkö­vesden, valamint Ostoroson ke­resztül ér Egerbe, az építés előrehaladt stádiumá­ban van. Ez a vonal biztosítja Eger áram­ellátását arra az esetre, ha az első vezetékben áramzavsr áll be. A vármegye déli részének villa­mosítását az Egerből kiinduló, Füzesabo­nyon, Hevesen, Jászárokszállá­hanem az egyesületi közlöny és a hírlapok útján értesülnek a tagok az ülésekről. A választmány meglepetéssel értesült arról, bogy a kerületi mezőgazdasági kamarák amúgy is óriási munkafeiadatkörüket olyan tevékenységgel akarják kibővíteni, amelyeket a gazda­sági egyesületek évtizedek óta a legjobban látnak el. Ezen át­iratokból bitünóleg a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara az állat­díj ázások cantraüzálására gon­dol, a Felsödunántűli Mezőgaz­dasági Kamara pedig más ha­sonló gondolatokkal foglalkozik, holott mindezekre szükség ninci, sót a Kamarákkal való példát együttműködés a kőle öaös meg­értés szellemében hasonlíthatat­lanul nagyobb eredményeket •zülhaf. Megállapítja az igazgató választmány, hogy az az egyet­értés, amelyet a Túzsjobbparti Mezőgazdasági Kamara és He­vesmegyei Gizdasági Egyesület közölt mindkét intézmény mele­gen ápol, megbecsülhetetlen elő­nyére szolgált a vármegye gazda- közönségének a a Kamara hiva­talos igénybevételén túlmenő feladatokat ez ország ezen leg­szerényebben dotált mezőgazda- sági kamarája a gazdasági egye­sülettel karöltve, sikerrel tudta megoldani. indokolt tehát ezen intézményeket egymás el­len dolgoztatni, közéjük kicsi­nyes, jogkörszerző és fosztó ás- kálődással éket verni, mert mind­két intézmény példás együttmű­ködésére nemcsak tág lehetőség van, de a parancsoló szükség is így kívánja. Kiár Jenő javaslatára az elnök­ség a szokásos nyári szünetet betartva, újabb gyűlést nem tű­zött ki. új villamoshálózat. ■on és Vámoigyörkön keresztül Gyöngyösig futó távvezeték bo­nyolítja le. Ez a vonal 22 ezer voltos áramot visz, míg ez első vezeték Salgótarjántól Hatvanig 60 ezer voltosat. Hatvanban 22 ezer voltra transzformálják le az áramot ás ezzel a feszültség­gel jön Egerbe. A barcikai ve­zeték 30 ezer volt feszültségű és az egri nagytranszformátor- házban változtatják át 22 ezer volt feszültségűvé. A füzesabony—hevei—vámos- györki vezeték építését még nem kezdték meg. A munkát megelőző közigazga­tási bejárást csütörtökön ejtik meg mely után azonnal megkezdik az oszlopok felállítását és a ve­zeték kihúzását. Újabb kenyérárleszállítást követelünk A malmok ismét mérsékelték a lisztárakat. Súlyos ellentétek a mező- gazdasági kamarák és a gazdasági egyesületek között Hevesmegyében mindössze 1 gazdaság hajlandó a búzavetőmagszaporításban résztvenni. — Ä H. G. E. közgyűlése. — Holnap járják be a hatóságok a vármegyei villamosvezeték gyöngyös—kevesi szakaszát

Next

/
Thumbnails
Contents