Eger - napilap, 1931/2
1931-07-01 / 145. szám
2 EGER 1931. július 1. csak fél tiz órakor tudta kihirdetni a választás eredményét. Kihirdetéa után átadta a városháza erkélyén megjelent dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselőnek a kerület mandátumát. Petro Kálmán dr. a kővetkezőkben válaszolt ez elnök mandátum-átadó szavaira: — Legyenek nyugodtak azok is, akik most azt kiabálják : le Hevesmegye országos hirű fürdőhelyének, Párádnak és a Mátrának fellendítésére az érdekeltségekkel történt megállapodás abpján a Mavart Budapest—Hatvan— Mátraháza—Párád viszonylatban állandó hétvégi autóbuszjáratot indít. A 21 személyes autóbusz Eger, június SO. Szombaton délben kezdte meg a törvényszék Prettenhofter tanácsa az esztendő egyik legnagyobb bűnügyének tárgyalását, a legszélesebb érdeklődés mellett. A Bartakovics uccában 1931. február 15-én Czeizler Béla állás- nélküli zenész által elkövetett gyilkosság volt ez az ügy, amelyet éppen a hallgatóság nagy érdeklődése miatt az évek őta használaton kívül álló nagy esküdtszéki teremben tárgyalt a büntető tanács. Bár a nagy bűapörre csak a déli órákban került sor, a jobbára nőkből álló hallgatóság már 9 órakor elfoglalta a terem közönség részére fentartott padjait. Egy óra előtt pár perccel került sor a Czeizler ügyre s a tanácselnök intézkedésére szuronyos fogházőr vezette fal a vizsgálati fogságban levő vádlottat a tárgyalóterembe. Az elnök nyomban megkezdi személyi adatainak felvételét, amelynek során a vádlott elmondja, hogy 1897 decemberében született, nőtlen, zenész, négy polgárit végzett és zenekonzer- vatőriumot. Három évig sfegy- házban is ült, lopásért, 1924-ben. Mikor idáig jut a bíróság a kihallgatásban, a közönség soraiban nagT ""nzgolődás kelet- A rendőrök, ban állottak, HM vele. Olyan jó, igaz képviselőjük leszek, mintha rám szavaztak volna. Azzal mutatom meg, hogy ez a város szivemhez van nőve, hogy ellenségeimet is magamhoz fogom ölelni. Köszönöm a megtisztelő bizalmat és ígérem, hogy Önöké leszek mindhalálig. A képviselő ezután a nagyterembe ment, ahol meleg szavakkal mondott köszönetét egy- begyült párthiveinek. szombaton délután indul Budapestről és vasárnap este ór vissza. Útközben, ha hely van, utasokat is vesz fel. Tekintettel arra, hogy a járat csak korlátolt számú utassal indulhat, igénybevétele előzetes jelentkezés alapján történik. egy siró, ájuldozó nőt vezetnek ki: Czeizler nővérét. A személyi adatok felvétele után a vádirat rendelkező részét olvassa fel Hollós szavazóbiró. E szerint az ügyészség a Btk. 278. § ába ütköző gyilkosság bűntette miatt emel vádat Cztiz- ler Béla ellen, azonkivűl súlyos testisértéssel is vádolja, mert 1931 januárjában megvert egy Foltán nevű katonazenésit. Az elnök kérdésére Czeizler beismeri, hogy bűnösnek érzi magát, mindkét ügyben, majd hozzáfog terjedelmes védekezésének elmondásához. Látszik rajta, hogy a fogházban előre készült a védekezésre s amit elmond, cellájában jóelőre meggondolta. Hosz- szasan ismerteti a körülményeket, amelyek Kutnyák GSzáné- hoz való költözését megmagyarázzák s elmondja, hogy feleségűi akarta venni az asszonyt. Az elnök kérdésére előadja, hogy a veszekedések 1930 őszén kezdődtek közte és Kutnyákné között, mert annak fivére nem jő szemmel nézte az ő viszonyukat. Rátér a gyilkosság napján történtekre is és elmondja, hogy az asszony bátyjához készültek Kút- nyáknéval, azonban a nő a Bar- taEovics ucca sarkán kijelentette, hogy meggondolta a dolgot, nem megy. Akkor ő, maga sem tudja, mi történt vele, előrántotta zsebéből a frommert és kétszer rálőtt Kutnyáknéra, majd maga ellen fordította a fegyvert. ó akkor már igen feldúlt állapotban volt, mert Kutnyákné testvérei intrikálására a lakásból is birói úton tetette ki s mindenképen szakítani akart vele. Nem volt szándékában megölni az asszonyt s az sem igaz, hogy lelövécse fenyegettem volna előzőleg. Vallomása további részében igyekszik a tanúk szavahihetőségét lerontani s mindenkiről) aki valószínűleg ellene vall, megpróbál egy-egy kellemetlent mondani. A vádlott kihallgatása után Prettenhoffer elnök felfüggeszti a tárgyalást, déli szünetet rendel el s a tanúk kihallgatását 4 órára tűzi ki. A tanúk kihallgatása. Délután 4 órakor nyitotta meg újból a tárgyalást Prettenhoffer elnök. Az első tanú Kis János szabómester, aki tanúja volt a gyilkosságnak. Elmondja, hogy látta, mikor Czeizler Kutnyákné lakása előtt járkált s később hallotta a lövéseket. Mikor ő megfordult, már Kutnyákné és a vádlott a földön feküdt. Hogy milyen viszony volt az elhalt és Czeizler között, nem tudja. Kuzman Jánosné a következő tanú, aki tud arról, hogy mikor kilakoltatták Czeizlerf, megfenyegette Kutnyáknét. Hallotta is, mikor lolövéssal fenyegette az asszonyt. Ugyanilyen értelemben vall Ka- meniczky Dezsőné és Johanidesz Imréné is. Pár jelentéktelen vallomás után Rameniczky Dezső asztalosmester szemébe mondja a vádlottnak, hogy revolverrel fenyegette meg Kutnyáknét. A vádlott kijelentésére, hogy »humbug az egésze az elnök általános derültség között jegyzi meg: — Persze amit más mond az mind humbug, csak amit maga mond az a tiszta valóság! Még több tanút hallgat ki a tanácselnök, akiknek a vallomása azonban nem vet újabb megvilágítást a bűntény részleteire. Tiz perces szünet után Cziglér Henrik városi főorvos kihallgatásával folytatódik a tárgyalás. — Egy alkalommal — mondja vallomásában — nálam volt Kutnyákné a tisztiorvosi hivatalban és panaszkodott nekem, hogy Czeizler revolverrel fenyegeti, oltalmat kért. Én dr. Sehweng rendőrtanácsoshoz utasítottam, aki részletesen kihallgatta az asszonyt. A következő tanú a kis Kutnyák Géza az áldozat kisfia. Kérdezés nélkül szinte egy szuszra, kipirulva mondja el a gyilkosság előzményeit és részleteit. — Anyukámmal a szobában Budapestről állandó hétvégi autóbuszjárat indul Párádra és a Mátrába 12 évi fegyházra ítélték a Bartakovics ucca revolveres merénylőjét, Czeizler Bélát Az előre megfontoltságot nem állapította meg a bíróság. — A vádlott is, az ügyész is felebbezett az ítélet ellen. voltunk, amikor Czeizler bácsi jött és egy villanylámpával bevilágított az ablakon és kihívta anyukámat. — Nagyon megijedtünk és felöltözve a rendőrségre akartunk menni, hogy vigyék el innen Czeizler bácsit. Ahogy mentünk a sötétben, egyszerre csak előugrott és revolver volt a kezében. Én sikoltva ráugrottam és ki akartam venni a kezéből a fegyvert, de ö ekkor rám lőtt és a golyó épp a fülem mögött ment el. Ezután kettőt anyukába lőtt és én sírva elszaladtam. A kisfiú annyira kiszínezve mondja el a történetet, hogy majdnem valószerűtlenül hangzik, különösen vallomásának az a része, amely a reá leadott lövést is leírja, amelyre eddig semmiféle adat eddig nem merült fel. Jekkel József őrvezető a gyilkosság utáni megdöbbentő részleteket mondja el. ó a kisfiú sikoltozására ment a dörrenések irányába. Akkor már csak két fekvő alakot látott a hóban. Czeizler az áldozat mellett halálra váltan hevert és még két óra múlva is, mikor a mentők megérkeztek, újjai az áldozat arcát markolták. Úgy kellett lefeszíteni és kórházba szállítani. Foltán István zenészőrmester a Czeizlerrel való véres éjjeli találkozását részletezi, amelynek során Czeizler öt orvul megtámadta és súlyosan megsebesítette, úgyhogy felépülése után, mint katonai zenész nem tud megfelelni hivatásának és most kenyér nélkül maradt. A törvényszéki szakorvosi vélemény meghallgatása következik ezután. A vélemény szerint az áldozat halálát a gerincagyba jutott revolvergolyó okozta a- mely teljesen szétronosolta a gerincagyat, úgyhogy az áldozatot még a rögtöni orvosi beavatkozás sem tudta volna megmenteni az életnek. A tanúkihallgatások az esti órákban fejeződtek be. Vitéz dr. Hunyor Sándor kir. ügyész vádbeszédében a 278. szakaszba ütköző gyilkosság bűntettében kiváDja minősíteni Czeizler bűnét, Foltán zenészőrmester leütése pedig a súlyos testi sértés kritériumait meríti ki. A védelem részéről dr. Alföldi Béla ügyvéd teljes egy órás beszédben válaszol az ügyészi indítványra. Lélektani motívumok kiemelésével bizonyítja, hogy praemeditáciő az adatokból nem állapítható meg. Méltányos és enyhe büntetést kér kliense részére. A tanács a vád- és védőbeszédek után ítélethozatalra vonul vissza. Pontban 9 órakor, halálos csend\
