Eger - napilap, 1931/1
1931-06-19 / 136. szám
2 EGEM 1931. június 19 cégére alatt c.ak, amolyan te*- sék-lássék módon támogatta a porba konkurált áldozatokat. Kitermelte világszerte a tömegnyomort és tömeg-elkeseredést, a börzelovagokat, a hitetlen szociáldemokráciát és döntő befolyáshoz segítette a forradalmi szabadtőmívességet és bankka- pitalizmust. A megoldatlan kérdéseknek és feladatoknak egész légióját hagyta a trianoni nemzedékre. Az az egyetlen tény, hogy csak ebben az országcionkban 5000 elemi iskola hiányzott, lesújtó bizonyíték a liberális korszak kultúrpolitikájára. Á szociális kérdést nem vette tudomásu’, a munkabíró színmagyar nép Amerikába vándorolt, a nemzetiségi kérdést elmérgesítetta, Erdélyt ellepte az oláh áradat, a nép lelkét, bitét, erkölcsét megméte lyezte — efélék vannak a liberális politika mérlegének aktiv tételei között. Míg ez el nem végzett munka rovatában: a jó vasúti hálózat, a viziutak, az öntözés kiépítése, a természeti kincsek feltárása és kitermelése, a magyar munka szervezése s a tömegjólét emelése, a szabadságok biztosításé, a tömegkultúra fejlesztése ős a magyar társadalom gazdasági és politikai egyenjogúsítása és az ázsiai magyar városok európaiasítása ... Da Ki tudná felsorolni a diadalmas libarálizmusnak, mulasztásait éi bűneit ?! Pedig minden hatalom a kezében volt, nemcsak a politikai élet csontja velejéig rothadt világában, hanem a sajtó, az irodalom, a társadalmi élet minden msgnyilvánulá- ' sára rányomta iafiCiálő bélye- I gé». A vármegyei tisztifőorvos jelentést tett a közigazgatási bizottságnak a gyermekbénulásról Hevesvármegye közegészségügyi állapota az elmúlt hónapban. Eger, június 18. özekkel Ferenc dr. vármegyei tiiztifőorvos a következőkben terjesztett be jelentést a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén: Hevesvármegye közegészségügyi állapota május havában általában elég kedvező veit. A heveny fertőző bateg<égek közül: diphtheria 9 (1 halálesettel): hökhurut 18 (1 h. e.), hasi- hagymáz 7 (1 h. e.) kanyaró 115 (4 h. e.), bárány himlő 20, lép- fene 1, vérhas 2, malária 1, vör- heny 6 (1 h. e.), gyermekkori bénulás 2 (t h. e.) esetben került észlelés alá. Az összesen előfordult 177 heveny fertőző megbetegedés közöl 10 volt halálos kimenetelű. A köztudatba való minél előbbi átvitel céljából, dacéra annak hogy ez ügy a júliusi gyűlés jelentéséhez tartoznék, nem hagyom említés nélkül, hogy június 1 óta a mai napig kilenc újabb gyermekkori bénu lásos megbetegedést észleltünk, a melyek közül egy halálos kimenetelű volt. Az esetek Tiazanána, Kisköre, Sarud, Kerecsend községekben mutatkoztak. Hét eset összefüggése világos, de a kerecseudi megbetegedések csak úgy magyarázhatók, hogy a kór figyelmen kívül hagyott könnyű lefolyású betegsőgban szenvedő egyén utján került át az aránylag távol fekvő községbe, vagy ugyanilyen módon még az elmúlt hónapokban lezajlott Andornak—Makiári káresethez kapcsolódnak. A vármegye alitpinja minden lehetőt megtett a betegség járvány szerű fellépésének megakadályozására. Orvosaink 59 nyílt gümökóros esetet jelentettek. Az államilag gondozott gyermekek ellátása ellen kifogás nem merült föl. 7 évesnél fiatalabb korban elhalt gyermek orvosi kezeltetésének elmulasztása miatt Eger- szalókon 1, Pélyen 1, igy összesen két esetben indult meg bi- hágási eljárás. Veszettségre gyanús állít marása miatt Egerből 2, Visznek- ről 1, igy összesen 3 egyén utazott föl a Pasteur intézetbe. Hevesvármegyébm május havában összesen született: 673 cieosemö. A Hevesvármegye területén mű - ködő anya és csecseaővédő intézetben május havában orvosi tanácsot adlak 1297 esetben, a védőnők látogatást tettek 2098 esetben. Egerben nem fordult elő újabb gyermekbénulás. A városi tisziiorvoii hivataltól nyert értesülésünk szerint Egerben a tegnapelőtt észlelt eset óta nem fordult elő gyermekbénulás. A gyermeket és anyját az Irgalmaiok kórházába vitték és elkülönített teremben helyezték el. Házukat állandó rendőri őrizet alatt Dr. Csigler Henrik ügyvezető orvos véleménye szerint, a jelekből ítélve, valószínűleg sikerül a járvány terjedését megakadályozni, de a szülőknek nem szabad felhagyniuk a fokozott gonddal ős elővigyázatossággal. Gróf Keglevich Gyula indul legnagyobb eshetőséggel a pétervásárai kerületben Ötezernél több választó ajánlja a népszerű grófot. Pétervására, június 18. A pétervásárai kerületben erősen folyik a választási harc. Úgyszólván ciak ebben és a tiszafüredi kerületűm alakult ki nehéz küzdelem, azonban bizonyosra vehető itt is a hivatalos jelöltek győzelme. A pátervásárai kerület a vármegye legaagyobb kerülete tizenhétezer választóval. A helyzet tehát nyit lehetőségeket több jelöltnek ii. A mandátumért négy jelölt indított küzdelmet: gróf Keglevich Gyule, az egységespárt hivatalos jelöltje, továbbá Plősz litván aidebrői kisgazda, Bell Miilói mátraderecskei föld- birtokos ős Kanzsó György verpeléti bankigazgató, akik valamennyien ugyancsak egységes- párti programmal léptek föl. Kétségtelen, hogy legnagyobb eséllyel gróf Keglevich Gyula indul. Régi képviselője már a kerületnek és a kerület érdekében a múltban kifejtett lelkiismeretes és eredményes munkájával már erősen megalapozta helyzetét. A kerület népe őszinte szeretettel ragaszkodik hozzá, nemcsak azért, mert egyéni kiválóságai az elsők közé állítják a jelöltek névsorában, hanem azért is, mert rendkívül sokat köszönhet neki. Mint ismeretes a pétervásárai járás a vármegye legszegényebb vidéke, ahol a gazdasági helyzet nyomasztó hatását százszorosán érzi és sínyli a nép. Az utóbbi idők romlása szinte kétségbeejtő viszonyokat teremtett itt. Keglevich Gyula gróf volt az egyetlen, aki befolyásával szinte egyedülálló eredményeket tudott elérői a lakosság felsegítése tekintetében. Közbenjárására a kormány elhatározta a Tárná szabályozását és erre a célra ötszázhatvanötezer pengőt állítottak be az állami költségvetésbe. Ez a pénz az utolsó fillérig a munkanélkülieknek jut. Az útépítések keresztülvitele ismét a szegényeknek ad keresetet, az iskolaépítések ismét sokat javítottak a kerület népének anyagi helyzetén. De nemcsak a kerület ügyeit pártfogolja a legnagyobb odaadással, hanem országos jelentőségű szociális kérdésekkel is foglalkozik és súlya jelentékeny erőt képviselt mindig a képviselőházban. Legutóbb a szülővé- delmet és a gyermeknevelés egységes megoldását sürgette és aki ismeri a magyar élet mélyen fekvő bajait, tudja, hogy ez a probléma elsőrendű fontosságú az ország fölemelése tekintetében. Gróf Keglevich Gyula munkáját nagyra is értékeli a kerület népa. A választók tömegesen állnak melléja és ajánlási íveit ötezren felül írták alá eddig. Ellenfelei ugyan nagy agitációt fejtenek ki, de megválasztása a legnagyobb valószínűséggel bekövetkezik. Segítséget Heves megye gazdáinak! Hetven százalékos a gazdák kára. A vármegyei gazdasági egyesületek könnyen érthető izgalommal és aggodalommal foglalkoznak azzal a rendkívül súlyos elemi csapással, amely május utolsó felében a gazdaközönséget érte s amely ez első megállapítások után nemhogy csökkent volna kihatásaiban, ellenkezőleg, rendkívüli arányokban kiterjedt és súlyosbodott- A károsodás végzetszerű fellépés* Heves megyében Vámos- györk körül kezdődik s egyes kisebb szigetektől eltekintve, ahol a kártétel kisebb, fokozódd kártétellel vonul Heves, Borsod, Gömör vármegyén keresztül Abauj és Zemplén vármegyék külső határáig. A vizrgáiatok óta eltelt idő alatt a rovarkárok okozta pusztulás még növekedett ős a Tiszajobbpart bűzavetésein már a közbejött esőzés sem segített. A vetések nagy részét kiszántották, jórészét takarmányként vágják és megállapítható, hogy általában 70—100 százalékos kárt szenvedett a Tiszajobbpart gazdaközönsóge. Rendkívüli ez a teherpróba, amit a gazdák vállára rakott a sors, annyival inkább, mert az 1929. év fagykárai és az 1930. év hőütőtte silány aratása után ez a harmadik esztendő, amely Ily szomorú eredményeket hozott. A gazdaközönség éveken keresztül kölcsönökkel volt kénytelen gazdálkodásának folytatását biztosítani, de most már odáig jutott, hogy ha hiábavalónak látszó küzdelmeiben komoly segítséget nem kap és sorsába
