Eger - napilap, 1931/1
1931-01-17 / 13. szám
Ara 10 fillér ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI 1APILAP Feiftifts szerkesztő: Dr. Orbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 6.— TELEFON : 87 -POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XL1I. évfolyam 13. szám * Szombat # Eger, 1931 január 17. „Egyes pénzintézetek súlyos kamatpolitikát folytatnak ... ... kozzák tudomásomra az ilyen eseteket és én meg logom találni a médiát, hogy a könyörtelenség megtoroltassék“ — mondotta Hedry Lőrinc dr. főispán a közigazgatási bizottság ülésén Megalakították a közigazgatási bizottság albizottságait. Tóbiás József műszaki tanácsos a közgyűlés elé terjesztette a vármegye 1931. évi közúti költségvetését. 12 százalékos lesz a vármegyei útadó. A drágaság. A kertel törvényjavaslatot, amely a bizottsági tárgyalásokon már keresztül ment és amelynek parlamenti vitája rövidesen megkezdődik, az egész ország közvéleménye nagy érdeklődéssel kíséri. Ez a javaslat azért született meg, hogy a különböző termelési ágak és ipar között fennálló ellentéteket kiegyenlítse és a jogos panaszokat orvosolja. A magyar gyáripar az érvényben lévő vámvédelem teljes kihasználásával és a kartelek elhatalmasodásával mindig az áraknak azt a maximumát diktálta, amelyet a körülmények lehetővé tettek és egyáltalán nem vett tudomást erről, hogy az árak sokszor 30—40 százalékkal csökkentek. Egyes szakkörök véleménye szerint a törvényjavaslat benyújtására azért nem volt szükség, mert a fennálló törvényes rendelkezések igénybevételével már régen véget lehetett volna vetni annak a helytelen és káros árpolitikának, amelyet sokkal inkább az önzés, mint az előrelátás diktált. Most, hogy a javaslat a parlament előtt fekszik, végre el lehet készülni arra, hogy az összes érdekeltek igen kemény bírálatot gyakorolnak a gyáripar politikája felett, amely esztendők őta minden jogos kritikával szemben a legellentétesebb hangon horkant fel és egyszerűen nem tűrte el, hogy az ország általános érdekeire rámutassanak. Hogy a törvényjavaslat sorsa mi lesz, az többé nem kétséges. A kartelekbe tömörült gyáripar mégis igen helyesen cselekedne, ha még a törvényjavaslat életbeléptetése előtt megtenné mindazokat az árleszállító intézkedéseket, amelyeket feltartóztatni amúgy sem lehet és amelyeknek minél messzebb időre való ki húzása igen érzékeny veszteség lesz azok számár», akik azt hitték, hogy egy országban teljes különállást érhetnek el olyan jogszabályokkal, amelyek az árak meg állapításánál azoknak biztosítják a kizárólagosságot, akik a termelést végzik. Értsük meg végre,hogy a drágasági anarchiának egyszer véget kell vetni. Eger, január 16. Heves vármegye közigazgatási bizottsága csütörtökön délelőtt tartotta rendes havi ülését dr. Hedry Lőrinc főispán elnöklete elatt. A '.zokásos tisztviselői jelentések során az alispán bejelentette, hogy az Ínség • bizottságok mindenütt teljes erővel működnek és sehonnan sem terjesztenek be olyan jelentést, amiből a helyzet rosszabbodására lehetne következtetni. Magyary Pál pánzügyigazgatő az adófizetési viszonyokról számolt be. Az elmúlt évben Heves vármegyében esedékes volt 5.710,850 pen gö és ebből befolyt 3.065,275 pengő. A hátralék ki- kerefcített szávanal kétmillióhatftzázötvenezer pengő. Tóbiás József mű zafei tanácsos, az egri államépítészeti hivatal főnöke a vármegye útügyi helyzetét ismeriette. Az időjárás alkalmatlan voita miatt az útépítési munkák mindenütt szünetelnek. Az eger—lillafüredi út hevesmegyei részén még mindig nem lehet felállítani a szükség >:■ korlátokat és kér*‘•vetőket. Bejelentette továbbá, hogy a Via Nova útépítési vállalat megkezdte az állami utak modarnizálá ■ának előmunkálatait. A vármegyén keresztülhaladd utakat egységes szélességűre, 6 méterre építik ki és bitumenes felületű kezeléssel lá'ják el. A munka kerek számmal 1 millió 800 ezer pengőbe kerül, a költség 70 százaléka anyagbeszerzésre, 30 százaléka munkabérre esik. Gosztonyi Andor: Lehetne arról vitázni, hogy szükség van-e most ily.10 átalakításokra és van-e az államnak pénze etre a célra. Da ha már megcsinálják az állami utakat, érdekünk, bogy azok olyan jók legyenek, mint a nemrégiben épített balatoni vagy kecskeméti út. Tóbiás József: Az államot az a tény vezette ez utak modernizálásánál, hogy a vizes maki d sm- utak fenntartása nagyon «okba kerül. Az új rendszer kevesebb fenntartási költséggel jár. A vállalkozó két évig ingyen köteles az utakat javítani. M gnyugtatja Gosz-onyit: a hsvesmegysi állami utak is megfelelőek lesznek, mert a keres.edelcni minisztérium gondos forgalmi statisztika után készíttette el az átalakítási terveket. Krisztián Imre: A Via Nova alvállalatba adta a fuvarozást. Az alvállalkozó keresni akar és nem honorálj* a fuvarosok munkabér kívánságait. Fölös, hogy a fuvarozás munkája idegen megyebeliek kezébe kerül. Tóbiás József: A vállalkozó do'g bi túlságosan nem avat- ko2natunk beli. Hogy hovesme- gyei munkásokat alkalmazzanak, arra nem történt kifejezett megállapodás. Természetesen a vállalkozó érdeke, hogy helybeli munkásokat fogadjon, mert szokni a dolog természete szerint olcsóbbaknak kellene lenniük. De a dolog nem így áll. A helybeli munkások azt hiszik, hogy a vállalkozót kényszer- helyzet elé állíthatják és olyan magas bórekst kérnek, hogy nem is lehet velük tárgyalni. Kéri a bizottság tagjait: világosítsák fdl a falusiakat, hogy ne taktikázzanak, mert a vállalkozó más vidékről hozat munkásokat, amint az a lillafüredi út felső- tárkányi szakaszának építősekor történt. A tárkányiak horribilis összeget kértek, mire a vállalkozó az Alföldről fogadott fuvarosokat. Krisztián Imre: Itt nem nagy összegről, mindössze fillérekről van sző. Hedry Lőrinc dr. főispán: Nagy súlyt helyezünk arra, hogy a hevesmegyei munkásokkal mag tudjon a vezetőség állapodni. A műszaki tanácsos űr nyomatékosan figyelmeztesse erre a vállalkozót. Ha a megállapodás filléreken hiúiul meg, módját fogjuk találni, hogy a vállalkozónak kellemetlenné tegyük az építkezést. A főispán ezután a mezőgazdasági jelentésnek a gazdák eladósodásáról megemlékező részéhez fűz reflexiókat:»sok helyről merül fel panasz némely pénzintézetek súlyos kamatpolitikája ellen. Egyes bankok úgyszólván uzsorakamatot szednek, ahelyett, hogy kíméletes politikával segítenének a bajbajutott gazda helyzetén a mai nehéz gazdasági viszonyok között. Könyörtelenül foganatosítják a végrehajtásokat is. Kérem a közigazgatási bizottság tagjait, akik nagyrészt vidéken élnek, kísérjék figyelemmel az ilyen eseteket és hozzák sürgősen tudomásomra. Meg fogom találni az útját és módját annak, hogy a könyörtelenségek megtöroltaasa- nak.« Szongott Tivadar : A kisemberek a gazdák helyzetén segíteni hivatott és a kormány által újabban alakított ötös bizottságban
