Eger - napilap, 1931/1
1931-05-29 / 119. szám
2 E G E Et 1931. májúi 29. Minden vasárnap misét mondanak a budapesti pályaudvarokon. Budapest, március 28. Külföldi mintára a fővárosban ii meghonosítják azt a szokást, hogy a nagyobb pályaudvarokon vasárnap istentiszteletet tartanak a kirándulók számára. Vasárnaptól kezdve a két budapesti főpályaudvaron a Keletiéi Nyugati pályaudvaron 6 órakor misét tartanak, hogy a kiránduló katolikus hívek eleget tehessenek misehallgatási kötelezettlégüknek. Időjárás. Budapest, május 28. A Meteorologiai Intézet jelenti ma dőli 12 órakort — Hazánkban tegnap a hőmérséklet a délelőtti órákban nehezen melegedett fel, a déli órákban azonban már elérte az előző napi maximumokat, sőt keleten a 30 fokot is meghaladta. Nyugaton él a déli részeken kisebb esők voltak. Budapesten ma délben 28 G. fokot mértek. Prognózis: meleg idő várható, a délutáni órákban egyes helyeken zivatarokkal. 101.091 pengőt gyűjtöttek a legutóbbigyermeknapon. Most jelent meg a hivatalos kimutatás a legutóbbi gyermeknap gyűjtésének eredményéről. Eszerint az elszámolás szerint 101.091 pengőt gyűjtöttek össze a gyermeknapon a főváros területén. Az „Eger“ panaszkönyve. Máv. és az idegen- forgalom. A f. hó 27.-én reggeli 7 55 kor induld putnoki vonaton egy kassai vendégemet szerettem volna kivinni Bélapátfalvára. A vonat a menetrend szerint 755 kor indul és mi már 7‘40 kor kint álltunk a perronon kezünkben a megváltott jegyekkel. A kapus érdeklődésünkre megkérdezte a kocsirendezőket, hogy mikor indul ki a vonat, amely lent vesztegelt a pálya túlsó végén. A válasz, melyet mi is jól hallottunk az volt, hogy a vonathoz hozzákapcsolnak két kooiit és visszatolatnak az állomásra. Mi vártunk és jő tiz pare múlva jött a kapus, hogy a vonat a kociirendezők hibájából, anélkül hogy vinzatolatott volna — elindult a pálya végéről és mi hoppon maradtunk. Ilyen a Máv. idegenforgalmi propagandája? — Még szerencsénk volt, hogy a pénztárnok visszaváltotta a jegyeket. Ilyesmi előfordulhat a C.F.R.• nil, de nem a MÁV.-nál! Eger, május 28. Tisztelettel: Két lemaradt utas. Díszgyülés keretében alakul meg az Erdélyi Férfiak Egyesületének egri osztálya Eger, május 28. Az Erdélyi Férfiak Egyesülete azzal a célkitűzéssel alakult meg Budapesten, hogy a magyar nemzeti kultúrát ápolja, a magyar faji összetartozandó- ság érzését fejlessze, közművelődési és közgazdasági téren való előrehaladásunkat munkálja, a szegénysorsú egyetemi és főiskolai hallgatókat támogassa. Az egyesület kebelében működnek mint alosztályok, a kultúrálok munkálására: a Jancsó Benedek társaság; az iparosság és kereskedőosztály tömörítésére a Körösi Csorna Sándor Társaság. Az egyesület elnöke gróf Teleki Pál volt miniszterelnök, ügyvezető elnöke dr. Kolosváry Bálint egyetemi tanár; tagjai pádig az erdélyi magyar férfiak, ide számítva azokat is, akik Ksletmagyarország oláh megszállás alatt állő részeiből származnak, vagy ott huzamosabb ideig tartózkodtak. Eger, május 28. A hadirokkantak országos szövetségének vezetői tsgnap a népjóléti miniszterhez küldöttséget vezettek, amely a világháború rokkant hőseinek nevében a már régebben megígért, rokkanttörvény megalkotását sürgette Ernszt Sándor népjóléti miniszternél. A küldöttség vezetői, vitéz árvátfalvi Nagy István és Medák Alajos hangsúlyozták a miniszter előtt a törvény szükségességét és rámutattak arra a szomorú jelenségre, hogy náluak az állam nem gondoskodik a hadi- rokkantakról olyan mértékben, mint ahogy kellene. A miniszter a küldöttségnek adott válaszában megígérte, hogy a kormány fokozottabb gonddal igyekszik a jövőben segíteni a rokkantak helyzetén s a maga Eger, május 28. Emlékezetes olvasóink előtt, hogy a magas sörárakkal szemben már nem csak a közönség, hanem maguk a vendéglősök is a bojkott álláspontjára helyez* Az Erdélyi Férfiak Egyesülete minden magyar városban ahol erdélyiek élnek, megalakítja csoportját. Egerben, ahol körülbelül 80 erdélyi férfi tartózkodik, június 14 én, vasárnap díszgyűlés keretében alakul meg a csoport. Ez alkalomra lejön Egerbe a központ képviseletében dr. Ro- lozsváry Bálint egyetemi tanár, Kratochwil Károly altábornagy, a székely hadosztály volt parancsnoka, Asztalos Miklős dr. tanár, történetíró, az egyesület kulturális osztályának vezetője, dr. Nagy Béla ügyvéd, a szervezési oszt. vezetője, vitéz dr. Csipán János főpénztáros, Radnóti István a Faluizövetség titkára, továbbá dr. Zakariás G. Sándor, az egyesület főtitkára. Azonkívül kilátásba helyezte le- jövetelét gróf Teleky Pál is. A gyűlés részletes programm• ját lapunkban annak idején közölni fogjuk. részéről mindent elkövet, hogy a hadirokkant törvényt még szeptember hónap folyamán legkésőbb tető alá hozzák. Egyébként tegnap a felsőházban József kir. hsr- cég nagy beszédet mondott a hadirokkantak és hadiözvegyek érdekében. — Semmi sem jogosít fel bennünket arra, mondotta, — hogy a rokkantak 12 évi várakozását a rokkant-törvényre meghosz- szabbítsuk. Ezt a kérdést meg kell oldani azok érdekében, akik igen nagy áldozatokat hoztak, életüket és vérüket voltak készek feláldozni. A kir. herceg azt ajánlotta, hogy a súlyosabb hadirokkantakat katonai alapon szervezzék meg, rokkant tisztek vezetése alatt s katonai ruhával kell ellátni őket. kedtek, aminek azután meglett az a következménye, hogy a sör ára valóban le is szállott s egyre-másra jelentek meg az »olcsó sörről« szőlő hirdetések. Van nekünk egy problémánk a sok között, amely ezzel a kérdéssel kapcsolatos s ez a magyar szőlőtermelők problémája. A magyar borfogyasztásnak veszedelmes konkurrense a sör. Nem azért, mintha a bor lenne drága, sőt, ha nem csalódunk, akkor úgy áll a dolog, hogy nem érdemes szőlőtermeléssel foglalkozni, annyira olcsó a bor, hogy a költségeit is alig téríti meg. De akadályul szolgál a magyar borfogyasztásnak az a körülmény, hogy drága a szódavíz. Már pedig aki bort iszik, az a mi könnyű borunkat csak szódavízzel issza. Da miért vegyen szódavizet, amikor az többe kerül, mint a bor? A karleieknek a közönséggel szemben való fellépésével egyszer már komolyan kellene foglalkoznia magának a közönségnek is. Különösen itt nálunk, ahol a gazdák nyakán marad még filléres árak mellett is a termés legnagyobb része. A május 30.- és 31.-1 urnagyOJtőlc névsora és beosztása. Eger, május 28. A Líceum előtti urnánál: 8— 9. Vt. Giáli Ernőné, Pálos Ferenczné. 9— 10. Szilassy Gézáné, Uizkay Györgyné. 10— 11. Karsai Károlynő, Niko- lini Józsefné. 11— 12 Illés Ödönné, Márkus Jánosné. 12— 13. Stefán Józsefné, Reisz Manci. 14— 15. Kiss Jenöné. 15— 16. Kukács Béláné, dr. Pethö Istvánná. 16— 17. Macassy Antalné, Mos- sőczy Józsefné. 17— 18. Raith Antalné, B8r- thöty Aladásné, Otta Ica. 18— 19. Polák Pálné. Elek cukrászda előtti urnánál: 8— 9. Fíeicher Mária, Hám La- josné, Kápolnay Lászlőné. 9— 10. Huszár Aladárnő, Huszár Sári. 10— 11. Gáipárdy Gyuláné, Dő^ zsa Jenőné, Szongott Tivadarné. 11— 12 Okolicsányi Imréné, Trak Gézáné, Lokcsánszky Gitta. 12— 13. dr. Búzás Endréné, Pázmán Lajosné, dr. Bárdos Ádámné, Perlaby Klára. 14— 15. Miklőssy Zoltánná, Puchlin Magda. 15— 16. Gröber Ivánná, Lestél Anna. 16— 17. dr. Kálnoky Istvánná, Lokcsánszky Alá josné, Timon Ica. 17— 18. dr. Lukács Gyuláné, dr. Özekkel Ferencaé, Korőny Sári. 18— 19. dr. Erlach Sándorné, dr. Bárány Lászlőné, vt. dr. Jávor Ernőné, Mednyánszky Mária. A megyeháza előtti urnánál: 8— 9. Vratarics Gyuláné, Fiuok Gusztávné, Mándi Szabó Béláné. 9— 10. Ráczkevy Józsefné, Faragó Károlyné, Bolla Piroska. 10— 11. Forster Tiborné, Palik Frigyesné. Szeptemberre ígérte a népjóléti miniszter a rokkant-törvény megalkotását József kir. herceg beszéde a rokkantakról a felsőház ülésén. Olcsébbá kell tenni a szikvizet, hogy a sörrel szemben versenyképes lehessen a magyar bor
