Eger - napilap, 1931/1

1931-05-28 / 118. szám

2 EGEK 1931. májúi 28. Vádolható-e Miskolc-ellenes tendenciával az egri idegen­forgalmi propaganda? Az egri idegenjárás növekedésének igazi okai. mán érdemeit és közéleti szerep lését, amelynek főiodítója min­dig a társadalom javának szol gálata volt. Buday Zoltán ny. járásbirő ja­vaslatot tett, hogy a nagygyűlés az összes magyar városok nyug­díjasaihoz és a kormányhoz me­morandumot terjesszen a nyug* díjasok anyagi helyzetének ja­vítása érdekében és azt mielőbb juttassa illetékes kezekbe. A ja­vaslat egyhangú elfogadása után Vajda Mihály ny. pänzügyöri fő­felügyelő köszönetét mondott a nyugdíjasok egri intézőbizottsfi* gának, különösen Buday Elemér elnöknek, fáradságot nem ismerő, lankadatlan munkásságáért s a köszönetét a nagygyűlés jegyző­könyvbe iktatta. Károlyi Gyula gróf külügyminiszter nyilat­kozata az európai kon­ferenciáról. Károlyi Gyula gróf külügy­miniszter, aki Magyarországot képviselte az Európai Államszö­vetség tervét megvizsgáló bizott­ságban, most érkezett hazs. — Tapasztalatairól nyilatkozott a Távirati Iroda munkatársa előtt a hangsúlyozta, hogy a nagy­hatalmak legteljesebb jóindula­tát tapasztalta Magyarországgal szemben. Briand visszavonta lemondását. A francia elnökválasztás után Briand külügyminiszter, aki az elnöki székre pályázók között volt és megbukott, benyújtotta lemondását. A francia kormány­tanács nem fogadta el a lemon­dást és Briand-t mindenáron ma­radásra akarta bírni. Most a Haves ügynökség jelenléte sze­rint Briand lemondását vissza­vonta. Kuna P. András maláriás rohamot kapott a Házban. Ma délelőtt a képviselőházban hirtelen maláriás rohamot ka­pott Kun a P. András kisgazda- képviselő. Láza 415 fokra szö­kött fel s csak Éhn Kálmán dr. orvos-képviselő gyors segítségé­nek köszönhető, hogy tragédia nem történt és a képviselő lázát sikerült levezetni. A Magyar Passió Szegeden. Országos érdekességü ünnepi játék színhelyelesz junius 13-án és 14-én Szeged világszép tere, a Fogadalmi-templom előtti ha­talmas térség : a budapesti Nem­zeti Színház művészei eljátszák Vojnovich Géza költői szépségű művét, a Magyar Passiót. Az előadást a nyílt térségen és a Fogadalmi-templom léposőzetén rendezik meg a a Krisztus életét és szenvedését megjelenítő ké­peknek a hatalmas arányaiban fenséges hatású templom adja meg a művészi hátteret. A két előadásra — az első szombaton este 8 órakor, a második vasár­nap délután 4 órakor kezdődik — Budapestről különvonatok indul­nak, de gondoskodás történt ar­ról is, hogy a Szeged közelében fekvő városok közönségének is külön vonatok álljanak rendelke­zésére az előadások után. Eger, május 27. Névtelen cikkíró tollából meg­lepő cikk jelent meg néhány nappal ezelőtt az egyik miskolci lapban. Ideiktatjuk Egerre vonatkozó ré­szeit, amelyekhez volna néhány szavunk. A cikk alcíme: »As egri ide­genforgalmi propaganda, már nemcsak Miskolctól, hanem Lilla­füredtől is el akarja vonni a külföldieket.« Miskolc néhai idegenforgalmá­ról elmélkedve írása során rövi­desen reátér a szerző Egerre s a következőket mondja: < A gép­járművéé idegenforgalom Mis­kolcot teljesen elkerüli és min­denki, aki Lillafüredre igyek­szik, az egri utat választja. Na­gyon természetes, hogy ennek következtében Eger mindazt, ami idegenforgalmi haseon tekinteté­ben Miskolcnak járna, valóság­gal lefölözi. Bár Lillafüred geo­gráfiáiig Miskolchoz tartoznék, mégis a 40 kilométerrel odébb fekvő Egernek van belőle haszna. — A mostani pünkösdi ünne­pek mindennél szembeizökőbb módon demonstrálják ezt a fur­csa szituációt. Míg tavaly autó autót ért Miskolcon, most meg kell elégedni a helyi forgalom­mal és az idegen autók stáció- nálását, vámbevételeit fájdalma­san nélkülözzük. Lillafüred pe­dig teli van idegenekkel, külföl­diekkel, akik azt sem tudják, hogy Miskolc létezik-e. — Igen jellemző különban, hogy Eger ezt a számára sze­rencsés helyzetet mily ügyesen aknázza ki. Egerben járnak a történészek, akiknek állítólagos előzetes kívánsága alapján Lilla­füred helyett Egerben történik a meghálás. Ezeknek a vendé­geknek tehát csak ügy felülete­sen fogják megmutatni Lillafü­redet, amely kétségkívül egyik legnagyobb idegenforgalmi érté­künk. Arról már nincs szó, hogy Lillafüreden megszálljanak, ar­ról pedig még kevésbbé, hogy Miskolcra lehetett volna hozni őket. Nagyon sajnálatos ez a körülmény, mert a fogyatékos idegenforgalmi berendezettség mellett is bizonyára lehetne ér­dekes dolgokat mutatói Miskol­con az érdeklődő külföldieknek. De főkép sajnálatosnak tartjuk ezt a körülményt azért, mert ha a Miskolc-ellenes tendencia az idegenforgalomban is fokozot­tabb erőre kap, ebből a város­nak helyrehozhatatlan kára szár­mazik.« Eddig szól a cikk, amelynek hangjában vádként formálódik az egri ide­genforgalmi propagandában meg­nyilvánuló Miskolc ellenes ten­dencia. Fel sem tételezhetjük, hogy a cikk kitételei azonosak volnának Miskolc hivatalosainak állásfog­lalásával. Nem pedig azért, mert az arra illetékesek már régen belátták amire a derékszándőkű hadakozó még mindig nem esz­mélt, hogy Miskolc idegenforgalma részben a múlté s azt injekciózni hiába­valóság ! Százszázalékos bizonysága en­nek a pünkösdi forgalom. Ma a waekendezők nem a nagyvárosra, zajra, piszokra, hanem levegőre, apró élveze­tekre vágynak. Az idegenek pá­dig a B ükkőt, Lillafüredet — a legfelkapottabb magyar üdülő­helyeket — Egeren át érhetik el könnyeD, az ország leggyönyö­rűbb autőűtján s közben meg­tekinthetnek egy olyan várost, amely fürdőügy s művészi, vagy történeti értékek szempontjából messzi fölötte áll Miskolcnak. Aki itt járt — kérdezzük meg bármelyik idegent — s végig­élvezte a barokk csodákat, a kontinensszerte hires várat, a versenyuszodát, gyógyforráso­kat, Érsekkertet,Koronát, az nem távozik el kellemes érzések nélkül 8 ha valaha emlékezik Egerről, őrömmel beszól róla mindenütt. Nem kell Egernek idecsalogató idegenforgalmi propaganda, — nem kell állítólagos Miskolc, vagy Lillafüred ellenes tenden­cia. Hangosabban hirdetik vá­rosunkat a patinás falak, fürdők, kertek s a környező hegység — minden dobravert idegenhajhá- szásnál. Kár tehát két város békés megtérését jőszándéaű, de fölös­leges és célját tévesztett hangos- kodással zavarni. Miskolc az új autóút megnyitó sával megszűnt a régi idegen­forgalmi tényezővé lenni, s ezzel csak nyert az ország, mely az eddig hamupipőkéskedő Egert vehette fel most jelentős értékei sorába. Városunk erre az egyetlen lapra tett fsl mindent: fejlődését, jő vőjót, jelen vagyonát. S a játszmát megnyerte. A vesz­tes fél most az egyszer Miskolc volt, amely évtizedeken keresztül tágult-bövült, iparban, kereske­delemben egyaránt fejlődött, míg Eger vasútvonalától megfosztva, a vidéki falvak sorsán tengődött s elmélkedhetett letűnt multjáről, Végre azután felénk billent az ország figyelme a alkalom adó­dik kamatoztatni az évszázado­kon keresztül őrizgetett tőkét. Ez fáj a miskolciaknak, akiknek ezer és egy mód kínálkozik rész­ben elvesztett idegenforgalmukat kereskedelmi és ipari téren pó­tolni ? Lokálpatriotizmussal, homok­ból beszélő struccsZemléleltel so­hasem lehet ily országos jelen­tőségű kérdést megoldani! Műkedvelő kabaré est Pétervásárán. Pünkösd másodnapján Péter- vásáráu a Psc rendezésében és házi szertárának javára kabaré estet rendeztek, smelyetaKakas vendéglő nagytermében zsúfolá­sig megtöltött ház előtt adtak elő a helyi műkedvelők. Az est minden tekintetben ki­tünően sikerült. A pétervásáriak nagy sikerrel adták elő Zilahy- nak «Virágosbolt» c. sgyfelvo- nácos vígjátékát, melyben Hárs Ica (Vilma) aratott megérdemelt nagy sikert. Bájos megjelenésé­vel és kiegyensúlyozott játéká­val a lelke volt a darabnak. A többi szereplők: Kiéber Ica, (lornyettes hölgy) Gál Lajos (Gyula) és Veres Béla (minisz­ter) kitűnő játékkal illeszkedtek a darab tempós hangulatába. Szünet után Bákefynek »A nagybácsi^ c. vígjátékát adták elő, melyben Horánszky Magda, Hárs Ica, Kiéber Ica és Ho- ránizky Juci, mint női szereplők, Veres Bála, Szilágyi János, Hin* kó Alfréd és Szilágyi Dezső, mint férfi szereplők nevettették meg a közönséget kedves és közvetlen alakításukkal. A konferanszié feladatát Szi­lágyi János látta el nagy rutin­nal. A rendezés munkáját Szi­lágyi János és Dezső és Veres Béla végezték és a sok taps bi­zonyítéka a nem hiába való fá­radságnak. Az ott lévő egriek közül Ma- rossy István és Cholnoky Jenő léplek föl egy Programmbeszéd- del, amellyel nagy sikert arattak. Időjárás. Budapest, május 27. A Meteorologiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor: — Hazánk­ban tegnap a meleg mérsékelt volt. Az Alföldön megerősödött a felhőzet s északkeleti szél volt. Egyebütt a nappali felmelegedé­sek a 27—28 C. fokot érték el, csak Budepasten volt 29 C fok a hőmérséklet. Az Alföldön több helyütt volt kisebb mérvű csen­des eső. Budapesten ma délben 24 fokot mértek. Prognózis: keleti légáramlás, egyes helyeken eső vagy zivatar várható, de lényegesebb lehűlés nélkül. * Eger, május 27. A Meteorologiai Intézet egri állomása jelenti: Egerben teg­nap 26 0 C. fok volt a maxi­mális hőmérséklet, a minimum pedig 15*8 G. fok. Ma reggel 7 órakor 18 8 C. fokot mértek. — Ugyanekkor a barometer állás 0 fokra ős tengerszínre redukálva 7621 mm. Középerős északkeleti szél volt.

Next

/
Thumbnails
Contents