Eger - napilap, 1931/1

1931-05-27 / 117. szám

2 EGEM 1931. májúi 27. „A vitézségi érmek, mankók és sírok hirdetik, hogy eredményes munka folyt Itt,“ — mondotta Szabó Szilárd dr. a Makiári kettős negyed Rk. Olvasókörének székházavatásán. Komoly, nagy igazságokat mond itt az élet minden meg­nyilvánulása a dioőiégei múlt­ról éi a szomorú jelenről s ezek adnak lábunk alá kemény talajt, hogy Európa itélószéke elé vi­gyük a magyar igazság elesett ügyét. A befejező szavak után, ami­ket Trak Géza latinul is elmon­dott, nagy lelkesedéssel ünne­pelték a polgármestert. A törtánettudőiok délután meg­tekintették a báci-egri úszőver- ■enyt, ezután felmentek a vár­ba, ahol dr. Pálosi Ervin és Pa- taky Vidor kalauzolták őket. Három órát töltöttek az ásatá­soknál és meg-megújuló csodál­kozással és elismeréssel szemlél­ték a különleges és ritka rész­leteket s európai értékű lelete­ket. A programmot vacsora és tánc fejezte be a Koronában, ahol a vendégek megismerkedtek egy újabb helyi nevezetességgel: az egri bőrrel. Vidám poharazáséi barátkozánal telt el az idő, mi­közben Illés Gyula cigányai ma­gyar nótákkal festették alá a a meleg hangulatot. A vendégek a Koronában szál­lottak meg és nem győzték elég­gé dicsérni a szálloda európai nívóját. Többen hangoztatták is azt az idegenek szájából egyre gyakrabban hallatszó mondást: nem utoljára voltunk itt. A kirándulók kedden reggel 9 órakor hagyták el a várost a Mavart autóbuszán s a Bükkön keresztül Lillafüredre utaztak. Gimnazista cserkészek fogadalomtétele. Lélekemelő ünnepség színhelye volt Pünkösd hétfőjén a Berva völgyi cserkészpark. A ciszterci gimnázium 213. Koháry cserkész­csapatának 43 jelöltje tett foga­dalmat a cserkésztörvényekre. Az ünnepségen megjelentek dr. Redry Lőrinc főispán, a Heves- megyei Intézőbizottság elnöke, dr. Kürti Menyhért c. főigazgató és Okolic8ányi Imre alispán, a II. cserkészkerület társelnökei, azonkívül többen a szülők és a csapat barátai közül. Az avató beszédet dr. Kürti Menyhért mondotta a cserkészet és a fo­gadalomtétel fontosságáról. A fo­gadalomtétel után dr. Evetovics Kunő oiszt. tanár, cserkészpa- rancsnok ünnepélyes keretek kö­zött adta át a csapat új őrveze­tőinek és II. osztályú cserkészei­nek a próbák jelvényeit. Dr. Hedry Lőrinc főispán beszélt azután, örömének adva kifeje­zést a látottak és a hallottak fö­lött. Az elnökök és a vendégek megjelenését dr. Evetovics Kunő ciBpatparanosnok köszönte meg közvetlen szavakkal. A cserké­szek késő estig kintmaradtak, élvezve a cserkészpark szép má­jusi napját. Eger, május 26. Pár esztendő óta a szemlélődő szemek nagy változásokat és erők gyűlését vehették észre a magyar paraszti társadalom ha­talmas tömegeiben. A nagy nyu­galom és a háború, meg a két forradalom után támadt fáradt­ság lassan feloldódott és a cse­lekvés felé indultak minden szán­dékok, levezetést kerestek a meggyűlt energiák. Igaz, ebben az elindulásban nem kis része volt az ébresztgetöknek is, akik keserülve látták az értékek és fajta-erők haszontalan pocséko- lédisát a tehetetlenség napjai­ban. Addig döngették a paraszti házak epró kapuit és kiabálták tele a csendes uccikat a hala­dás, összefogás és cselekvés igéivel, míg most egyszerre meg­mozdultak az emberek és azt mondják: gyerünk. Nagykorú és öntudatos lett az ország földdal-bajos népe és nagykorúságának legszebb bi zonyítékul mutatja, hogy pro­gramújába felvette az alkotó, haladó komoly fejlődést, a mun­kát. Egerben, — egészen rövid idő alatt, — kétszer láttuk tanú­ságát ennek az erőnek és tenni akarásnak. Egy héttel előbb a Hatvani II. negyedi Olvasókör, pünkösd első napján pedig a Makiári kettős négy ed rk. Olvasó­köre épített és adott új hajlékot a jövő nagy munkájának. Materiális jelentőségén túl, és felül az anyagi áldozatosság becsülendő értékén, a testvérie­sülés és az összefogás hasznát felismerő okosság ünnepe volt ez a két székházavatás. Mert ma, a mindenfelől leskelődő vesze­delmek idején váraknál bizto­sabb erősségek a szellemi cso­portosulások és ezt az igazságot ismerték fel azok, akik megte­remtették az új olvasóköröket. A megasutaíkozott fegyelem és a magyar paraszt ősi böl- csesége revelálta magát ezen a napon és külön pünkösdi tüzet hozott a tegnap még gyámolta­lan jövendő-apostoloknak. * Pünkösd első napján zászlók alatt, impozáns tömegben vonult fel a földmíves társadalom min­den egyesülete a nagytemplomba, ahol ünnepi misével kezdődött meg a Makiári kettői negyed Rk. Olvasókörének székházavató ünnepélye. A mise után, melyet Kriston Endre püspök oelebrált, példás rendben indult a menet az új Olvasókör felé. Sastollas leventék várták itt kettős sorba állítva, a vendégeket, végig ai udvaron, az ünnepien feldíszí­tett, zászlós nagyteremig. A ha­talmas szála percek Blatt telt meg lelkesedő és fegyelmezett tömeggel, vendégekkel, a város minden társadalmi rétegéből. Az ízlésesen megépített szín­padon elhelyezkedett az Olvasó­kör vezetősége, majd bevonult Novák Sándor apát, kanonok- plébános főpapi ornátusban, papi segédlettel, hogy az egyház ál­dását adja az új házra. — »Vitéz Subik Károly kano­nok úr helyett, akit Kormányzó úr őfőméltősága fogadása aka­dályozott meg, hogy itt meg­jelenjék, én vagyok szerencsés, hogy ezt a lelkesedéssel épített helyiséget megáldjam,! — mon­dotta. Ha belenézünk az életbe, azt tapasztaljuk, hogy ezekben a súlyos időkben akadnak, akik magukra vállalják a rombolást, az emberek megkerítését és a lelkek megölését. Aki akarja, látja, hogy két világnézet áll itt egymással szemben: Róma és Moszkva. Gigászi küzdelmet vív egymással ez a két világ és a romboló kultúrának retten tő pusz­títását mi is megérezzük és meg kell küzdenie vele a magyar élni- akarásnak is. — Csüggednünk nem szabad, mert akkor elveszítjük hitünket és áldozataivá válunk a roppant küzdelemnek, mely értünk és miattunk is folyik. Ragaszkodnunk kell minden aka­ratunkkal bitünkhöz, ébresszük a társadalmat az egység gondo­latára. Szolgáljuk a szociális igazság eszméit s ha ezt a mun­kát a pünkösdi tűz fényénél tisztán fogjuk látni, akkor a küzdelmek között is találunk örömökre. — Ezt a nagy elhívatást kell szolgálnia az egység munkálá- iára épített Olvasókörnek is és akkor a két világnézet harcának kimenetele nem lehet kétséges.« Az egyházi szertartás után kezdetét vette a díszközgyűlés, amelyet Kocsis Ferenc elnök nyi­tott meg, üdvözölve a megjelen­teket. Az ünnepi beszédet Szabó Szilárd dr., az Olvasókör ügyésze mondotta. Foglalkozott az egye­sület harminc esztendős múltjá­val, amelynek egy része a bol­dog békére esett. Ez az idő, a nyugalom és csöndes muQka je­gyében folyt le és nem volt al­kalmas arra, hogy megmutassa: vájjon elérte e az egyesület ma­ga elé tűzött célját. — Aztán elérkezett a megpró­báltatások íróra. 1914-ben meg­indult a nemzet siíoe-virága, elindultak a nótás ezredek. Ezek­ben ott meneteltek, ott vereked­tek és véreztek a Makiári kettői negyed Olvasókörének tagjai is. És a vitézségi érmek, mankók, üres kabátujjak, sírok hirdetik, hogy igenis eredményes munka folyt itt. A négyesztendős háború után a válság nem múlt el. Az őszi­rózsás forradalom, a kommun rémségei szakadtak ránk s ezek­ben az időkben is beigazolta az egyesület életképességét. — Szükség van erre az Olvasó­körre, mert a leghatalmasabb erőtényezőt, a földmíves társa­dalmat fogja össze és a jövőben nagy hivatás vár reá. Az akna­munka még ma is folyik, mert Moszkva fizetett bérencei már ott járnak a hőstyákon és gyúr­ják a szociáldemokrata eszmék számára a népat. Itt temették el azt a meghódított embert, aki­nek sírján vörös szallagos ko­szorú hirdette az előretörést és pu.ztítő hadjáratot a magyar társadalom pillére: a magyar paraszt ellen. Ha ez a társadalmi réteg nem fog kitartani régi hagyományai mellett, ha megszédül a moszkvai átiumtól, összedől a magyarság tartó pillára és maga alá temet mindent. — Akik látják ezt, igazat fog­nak adni abban, hogy a munka, az igazi munka itt csak ezután kezdődik meg, a felvilágosítással, az erkölcsi érzék megszilárdítá­sával. A nagytermet zsúfolásig meg­töltő közönség hatalmas óvőciőja mellett fejezte be beszédét az ünnepi szónok, majd Husovszky Kálmán, az Olvasókör ügyvezető elnöke ismertette az egyesület harminc éves történetét. Közben megérkezett a díszközgyűlésre dr. Hedry Lőrinc főispán és vitéz Subik Károly apát, kanonok, akiket lelkes éljenzéssel fogadott a közönség. A földmívelésügyi miniszter képviseletében Novák Károly mio. titkár mondott köszönetét azoknak, akik elősegítették az Olvasókör építkezését és a ve­zetőséget további munkára buz­dította. Vitéz Subik Károly kanonok a Fópásztor üzenetét tolmácsolta, amelyet a jelenlévők állva hall­gattak végig. Az ősz Főpásztor nagy gyönyörűséggel tekint arra a munkára, amely itt folyik, — mondotta, — és nem felejtette el, hogy mikor súlyos idők jár­tak felettünk, a kettős negyed mindenkor szembe állott a fel­forgató áramlatokkal. Az intelligenciával való együtt­működésre buzdította ezután az egyesületet, mert az erők összefogása nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents