Eger - napilap, 1931/1
1931-05-22 / 114. szám
Aha 10 fillér ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HŐNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztői Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG« EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 3. — TELEFONI 11.-KI ADÓHIVATALI EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 6.— TELEFON i 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- i: SZÁMLA: 54.558. u XLII. évfolyam 114 szám ♦ Péntek ♦ Eger, 1931 május 22. Egyre nagyobb arányúvá nő az egri Propaganda Kiállítás A bécsi és budapesti Rádió külön műsort ad az egri kiállítás alkalmából. Dr. Hedry Lőrinc főispán és Trak Géza polgármester a kiállítás védnökei Országos reklámművészeti bemutató, pompás áruminta-kiállítás, ingyen kóstolók és egyéb ajándéksorsolás. Tanító-gyűlés Egerben. A Hevesvármegyei Általános Tanítóegyesület egri Járásköre a napokban Egerben tartotta rendes évi közgyűlését, melyet szemináriumi előadással kapciolt össze. A gyűlésen részt vettek az egri leány és fiűtanítőképzők felsőbb osztályainak növendékei is, továbbá a tanítóság nagy számban. Meleg szeretettel és hódolattal ünnepelte a tanítóság ezen alkalommal dr. Szmrecsányi Lajos érseket 80-ik születése napja alkalmából. Bámulatra méltó a magyar tanítóságnak a nevelés ás tanítás- ügy iránt érzett szeretete, főképpen most, amikor a tanítőt az élet ezer gondja, baja és kellemetlensége sújtja. Ha kibontva látják a tanításügy zászlóját, tűzzel és lelkesedéssel kőréje sereglenek, felejtik gondjaikat, s haladéktalanul a vallásnak, a hazának, az irredentizmusnak, az iskolaügynek és minden nemes ügynek szolgálatába állnak. A tanítőgyűlés ilyen szellemben folyt le. Elnöke, Nényei Kálmán, megnyitó beszédében, mély tartalommal telítve és magával ragadóan, a tanítói hiva- tottság ős munkásság beállítását és annak szükségességét festette le a mai lezüllött erkölcsű korban, kijelölve egyúttal azokat az eszményeket, amelyek a megcsonkított haza tanítóját áthassák és betöltsék. Két tanítás került ezután sorra. Az egyiket Demeter József tartotta a magyar dalról, a másikat Barabás Sándor a fogalmazásról. Mindketten kiváló teljesítményt végeztek. A tanítások után megindult eszmecsere keretében dr. Gauser Rezső kir. tanfelügyelő, Irajtler Géza igazgató, gyak. isk. tanító, Lipeczky János, Husovszky Kálmán, Biedermann Adolf igazgatók gazdag és szakszerű ismereteket és bírálatokat nyújtottak a hallgatóságnak. A gyűlésen jelen levő Bárdos Ádám vezető kir. tanfelügyelő örömének és elismerésének adott kifejezést a sikeres előadásokért. (Ik) Egér, május 21. A Kaszinó hatalmas dísztermében nyílik meg pünkösd vasárnapján az első, valóban általános egri propagandanap, — amely mindenképen értékes kiegészítője lesz az Országos Propaganda Kiállítás vándortárlatának. Ez a kettői kiállítás pedig kétségtelenül túlnő minden eddigi sablonakciő keretén és olyan kulturális, idegenforgalmi és gazdasági eseményt prezentál, amilyent városunk még nem kapott. Részletezve a tárlat kettős anyagát, az Országos Propaganda Kiállítás magába foglalja az állami propagandából a magyar nemzeti hadsereg történeti jelentőségű első szegedi toborző plakátjait, amiket a kabinetiroda bcciátott eredeti példányként rendelkezésre; a magyar és osztrák Államvasutak pompái pla- kátkollekciőit, a magyar Dohányjövedék teljes árugyüjteményét, végül az osztrák állami nyomdák és kiadók propagandaobjektumait. Kulturális vonatkozásban együtt van valamennyi budapesti és bécsi jelentősebb sejtő és könyvkiadó propagandaanyaga. Idegenforgalmi tekintetben úgyszólván teljes mBgyar utazási és fürdőpropagandát tud a tárlat teljesíteni, hiszen együttfoglalta- tik a Máv., az Ibusz., a Déli Vasút egész plakátkollekciőjp, az Országos Magyar Idegenforgalmi Tanács gyönyörű fotoplakát- galériája, budapesti, balatoni és és dunai fürdőink teljes propa- gandakőszsége, Budapest Székesfőváros, Szeged Szabad Királyi Város gyűjteménye. Természetes, hogy ebbe Eger is egész idegenforgalmi készségével bekapcsolódik. Gazdaságiakban a fővárosi gyárak és ötven fővárosi nagyvállalat. Osztrák részről is a legelőkelőbb cagyintézetek. Ezt a galériát pompásan kiegészíti majd az egri kereskedelmi és ipari felvonulás kiállítása, melynek minden résztvevőjét külön hívta meg a tárlatrendezösóg. Érdekes momentuma lesz a kiállításnak az ingyen kostolók sora, amiket az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ, a Dozzi Szalámigyár és még több fővárosi és helyi vállalat rendez. Viszont a tárlat jelentőségét az az ajándéksorsolás is emeli, aminek során a központi kiállításon tízezer darab értéket osztanak szét a kiállítás látogatói közt. Szétosztásra kerül a magyar és osztrák Döhányjövedék teljes gyártmány gyűjteménye, cigarettahüvelyek, fővárosi és bécsi sör- és likőrgyárak kollekciója, nemes magyar bor, eredeti szegedi papucsok és paprikacioma- gok, szalámi, sajt és vajáruk, a Baeder Illatszergyár és a bécsi Mem Illatszergyár teljes gyártmányanyaga, 2500 darab legújabb kiadású Pantheon-, Pallas-, Athenaeum-, >Fáklye«*és Révai könyv, ingyen fővárosi lapelőfizetések, utazási és fürdőked- vezmények stb., stb. A nagyarányú sorsoláson minden tárlatlátogató részt vesz. Mint eseményt, azt is megkell említeni, hogy az egri kiállítás alkalmából — az eddigiekhez hasonlóan — külön propaganda műsorra rendezkedett be úgy a budapesti, mint a bécsi Rádió és teljes műsorukat a kiállításon hangszórók fogják egyrészt a teremben, másrészt az uccára közvetíteni. Hová lett az emberi szolidaritás? Az emberi jogok ligája igen fürge egyesület. Valahányszor sérelem éri azt a felekezetet, amelyet a radikalizmus és a szabadkőművesség különös előszeretettel dédelget, érjen bár a sérelem akár csak egy embert is, az úgynevezett emberi szolidaritás rögtön munkába lép és az emberi jogok ligája, valamint ennek fiókegyesületei és sajtóorgánumai nem győzik a világ figyelmét felhívni arra, hogy mily szörnyűség vagy igazságtalanság történt. Spanyolországban már hosszú hetek őta dúl a forradalom, őrjöngve pusztítanak, gyilkolnak s gyújtogatnak. Kolostorokat, templomokat égetnek fel, képtárakat, könyvtárakat, műremekeket, kápolnákat és kegyhelyeket rohannak meg, oltárokat dúlnak fel, papokat, szerzeteseket és apácákat tesznek földönfutókká, az emberi jogok ligája azonban sehol sem hallatja hangját! Nem kongatják meg a vészharangot és nem követelik a Népszövetség beavatkozását, büntető expedíciókat. A demokrata és radikális újságok csak a legszárazabb riport hangján emlékeznek meg ezekről a szörnyű eseményekről, mert Spanyolországban csak a keresztényeket üldözik és pusztítják, csak a keresztény egyház papjait és intézményeit ölik és döntik halomba, erre pedig sem az emberi jogok ligája, sem az emberi szolidaritás nem reagálnak. Szerintük Spanyolországban a szabadság diadalmaskodott a reakció ellen; a vér, a pusztítás: a forradalomnak nagyszerű vívmánya, a gondolatsza- badságnak dübörgő szava. Közvéleményünknek az események világánál észre kell vennie ezt a jellemző vonást, amely mindig és mindenütt jel' lemezte a radikális eszmék szócsöveit és embereinek gondolatvilágát. Szerencsére ma már van a keresztény közvéleménynek is sajtőorganuma és egyéb eszköze, amellyel reflektorként megvilágítja azt a kétarcúságot, mely egyik oldalon hipokrizis, a másikon a legközömbösebb közöny. Ez a megvilágítás mentesítheti meg attól a magyarságot, hogy szellemét megtévesz- szék, gondolkozását félrevezessék azok, akik eszméikkel épp oly rombolók, mint a spanyol forradalmárok csákányai, vagy az orosz cseka golyói.
