Eger - napilap, 1931/1
1931-05-16 / 109. szám
2 EGEK 1931. mäjui 16. Mágus 15-től a Budapestről Eger felé Induló vonatokon előre lehet helyet biztosítani A külön e célra kiadott hely-jegyek ára 1 és 2 pengő. Eger, május 15. Az utazóközönség, főleg a külföldiek réizéről megnyilvánult óhajhoz képeit, kísőrletképan ez év május 15 tél kezdve a nyugateurópai vaiutak példájára, a Mávon is lehet előre ülőhelyet biztosítani egyes vonatoknál korlátolt mennyiségben. A MÁV-ot elsősorban az ide- genforgalmi szempontok késztették erre az elhatározásra, mert a többi európai vasúton már meghonosodott helyjegyrendszert fóként a Magyarországot felkereső külföldi utasok nélkülözték. Éppen ezért egyelőre Budapest keleti, valamint Budapest nyugati pályaudvarról s külföldre közlekedő közvetlen kocákban biztoiíthatják előre az ülőhelyet. A belforgalomban a Budapest keleti pályaudvarról a balatoni állomásokra, továbbá Párád és Eger állomásra közlekedő közvetlen kocsiba lehet ülőhelyet biztosítani éspedig szintén csak a 'budapesti indulásnál. Az ülőhelyeket helyjegy ellenében lehet biztosítani, éspedig egyelőre csak az első és második kocsiosztályban. A helyjegyeket a külföldi állomásokra szóló menetigazolványra a vonat indulási napját megelőző hetedik, a MÁV és a hazai vasútállomásokra szóló menetigazolványra pádig a második naptól kezdve a Budapest keleti és a Budapest nyugati pályaudvar menetjegypénztárai, továbbá a m. kir. államvasutak hivatalos menetjegyirodája és annak fiókjai árusítják. A helyjegyek hiadását a Budapest keleti és a Budapest nyugati pályaudvar egy órával, a menetjegyiroda pedig három-öt órával a vonatindulása előtt szünteti be. A helyek ára az I. osztályban 2 pengő, a II. osztályban 1 pengő. Hangsúlyozza a MÁV, hogy a helyjegyek rendszeresítése főképp kényelmi igényeket elégít ki, ilyen jegyek váltása tehát nem kötelező és az utasok ezek nélkül is a férőképassőg- hcz képest helyhez jutnak. Egy régi egri földmives dalárda működése Az első áldozók szeretetreggelije. Az első áldozók a főszékesegyházban 650-en Áldozócsütörtökön reggel 8 órakor járultak az oltárhoz. Á szentmisét Novák Sándor apát, kanonok-plébános végezte, a szentmise alatt Tobákos Péter káplán prédikált. Az ál- doztatást az első áldozók hitoktatói végezték. A szentáldozás után a gyermekek visszamentek az egyes iskolákba, ahol iskolánként közös szeretetreggelin vettek részt és a fehér asztalnál nagyon kedves ünnepségeket rendeztek. A szeretetreggelit ebben az évben is a Szociális Misszió és a Szívgárda vezetők rendezték. A jószívű adakozók lehetővé tették, hogy ebben az évben még gazdagabban vendégelték meg a gyermekeket, mint más években, hogy a gyermeknek mennél kedvesebben és jobban vésődjön szivükbe az első áldozás boldog emléke. A kis lányok miad fehér ruhában, fátyolban voltak, a kis fiúk is szépen voltak felöltözve. 35-en kaptak ebből az alkalomból új ruhát és cipőt. Mindenkinek ezúton mondunk köszönetét, akik az első áldozás napját oly kedvessé és feledhetetlenné tették, akár munkájukkal, akár hozzájárulásokkal. Az első áldozóknak adakoztak : Érsekiőpásztorunk 100 P, Fő• káptalan 200 P, Eger város 200 P, Hevesvármegye 200 P, Szociális Misszió 200 P, Egri Szívgárda Központ 150 P, Egyes iskolák gyűjtése, melyet más alkalommal részletezünk 150P,Kath.Tudósító 50 P, Egyházmegyei Takarék- pénztár 40 P, Mansz, Hevesmegyei Takarék, dr. Székely László 10—10 P. A természetbeni hozzájárulások nagyon lelkes megajánlások voltak. Az Orso'yarend zárdájában a szaretetreggeli kiadásait teljes egészében dr.Vizy Miklós pápai kamarás fedezte. A líceumi iskolában 110 gyermek részére a reggelihez való kalácsot Mentusz József iskolaigazgató és neje maguk ajánlották meg. Czil- linger Lajosnő szívgárdrvezető úrnő szintén égész iskolának adott kaláciot és süteményt. Természetben adakoztak mintegy 70 en, akiknek neveit máskor közöljük. A gyűjtők között is voltak igen lelkes egyének, így Lestál Anna tanítónő ismerőseitől 60 kg. kaláciot gyűjtött. Ma lehet utóljára használni a posta Szent Imre bélyegeit. Eger, május 15. Az egri postafőnökségtől nyert értesülésünk szerint a posta által kibociájtott Szent Imre jubileumi bélyegeket május 15 ig bezáróan lehet csak a küldemények bérmentesítésére felhasználni. Mindazok azonban, akiknek birtokában felhasználatlanul ilyen bélyegkéizlet maradna, — június 15-ig bármelyik postahivatalnál becserélhetik. Eger, május 15. Az utóbbi időben a nagy nyilvánosság előtt is többször esett sző a földmives dalárdákról. Mindenki a legnagyobb elismerés haDgján szólott a földmíveseknek e téren Is kifejtett munkásságáról, amit ők meg is érdemeltek. Talán nem lesz érdektelen, ha azok kedvéért, akik az ilyen dolgokkal ia szeretnek foglalkozni, néhány sorban rámutatunk egy régi földmives dalárdának munkálkodására. Városunkban már körülbelül húsz évvel ezelőtt is volt föld- míves dalárda, még pedig olyan, amelyik a nyilvánoaság előtt is igen szépen szerepelt. Városunk egyik agilis földmí- vas egyesülete : a Cifranegyedi Ifjúsági Egyesület 1912 ben alakította meg dalárdáját. Tudomásunk szerint ez volt városunk első földmives dalárdája. A cifra- negyediek szép vállalkozását rövid időn belül siker koronázta. Nemcsak ünnepélyen, dalastélyen szerepeltek, hanem olyan kitüntetés is érte őket, aminóben egri földmives dalárda még nem részesült: ők énekeltek 1914 március 15 én a Kosiuth-téren és a Széchenyi uccán. Természetes dolog, hogy ehhez a szép eredményhez nem lett volna elég a tagok szorgalma, lelkesedése, ha nem lett volna a dalárdának kiváló vezetője. Az első karnagy Fejér Mihály iskolai igazgató volt. Fejér Mihály nagy ambícióval fogott a munkához s szépen, simán ment a nagy munka. A dalárda első nagyobb nyilvános szereplése 1913. évi február 16-án volt. »Az Egri Cifranegyedi Ifjúsági Egyesület a »Népénekkor* szives közreműködésével 1913. február 16 án, vasárnap d. e. 11 órakor a Főidmíves O.vasőkör dísztermében ünnepélyt rendez, melyre t. Címet és becses családját tisztelettel meghívja a rendezőség. Műsor: 1. Himnusz. Énekli a Nápénekkar. 2. Megnyitó beszéd. Szabó Vilmos egyesületi igazgató. 3. Üdvözlő-dal. Zsasskovszky F. Éaekli a Népénekkar. 4. Az Egri Cifranegyedi Ifjúsági Egyesület és a Népénekkar rövid története. Irta és felolvassa: Fejér Mihály áll.tan. 5. Köszöntődal. Z3asskovszky F. Énekli a Népénekkar. 6 Miatyánk. Reviczky Gy. Szavalja: Tóth József egyesületi tag. 7. Népdalegyveleg. Méder M. Énekli a Népénekkar. 8. Az Istenről. Irta és felolvassa Frinth László igazgató. 9. Magyarok Nagyasz- ■zonya. Pály E. Szavalja: Vasi Sándor egyesületi tag. 10. Népdalok. Méder M. Énekli a Nip- énekkar.» A második nagyobb nyilvános szereplés 1914. március 8 án volt a következő műsorral: »Meghívó az Egri Cifrám- gyedi Ifjúsági Egyesület és a Népénekkar 1914. március hő 8-án a Földmíves Olvasókörben tartandó dalestélyére. Kezdete délután 5 órakor. Szivei adományok a Népénekkar harmőnium-alapja javára köszönettel fogadtatnak. Műsor: 1. Himnusz. Erkel F. Énekli a Népénekkar. 2. A calli búcsú. Endrődy S. Szavalja: Vasi Sándor egyesületi tag. 3. Ima a hazáért. Luspay K. Énekli a Nápénekkar. 4. Dobó a az egri nők. ZilárJ. Szavalja : Paulovics Barnát egyesületi tag. 5. Népdalok. Méder M. Énekli a Nápénekkar. 6. A babonái ember. Monológ. Nagy E. Előadja: Tur- osányi Bertalan egyesületi tag. 7. Tavasz elmúlt. Lányi E. Énekli a Népénekkar. 8. Csak magyarok legyünk. Dalmady Gy. Szavalja: Vasi Gáspár egyesületi tag. 9. Népdalegyveleg. Méder M. Énekli a Népénekkar.« Ezt a szereplést egy hét múlva követte a másik nBgyobb jelentőségű szereplés, amikor március Idusán a város közönsége előtt kellett bemutatnia tudását a fiatal dalárdának. A munka szépen haladt tovább, de várat- lanúl közbejött a nagy világégés. A dalárda működése éveken keresztül szünetelt és sok dalos ajak örökre elnémult. A háború után majdnem élűiről kellett kezdeni a munkát. A dalárda vezetését a nevelés- oktatás egy másik lelkes munkása : Medák Alajos vette át. Az új karnagy egy remekül összeválogatott vegyeskart szervezett, ami ismét első és egyedülálló volt városunk földmives társadalmának életében. Az énekkar működését nagy érdeklődés kisérte. Ünnepélyeket, színielőadásokat rendezett s szabatos előadásával mindenütt elismerést szerzett derék vezetőjének és a földmíves társadalomnak. Az énekkar legnagyobb sikerét a líceum dísztermében megtartott hangversenyén aratta, amikor az egri dalárdák énekszámai között a cifranegyediek énekkara is izjrepelt. A dísztermet megtöltő közönség meleg elismeréssel jutalmazta a földmíves-ánekeseket. Az egyesület dalárdájának vezetését 1925 ben Nényey Kálmán vette át. A dalárda új karnagya miadent elkövetett, hogy a régi nívót megtarthassa, sőt azt a körülményekhez kép3it emelhesse, azonban hiába volt meg a vezető tudása, lelkesedése, a tagok szorgalma, a kívánt eredményt nem lehetett elérni, mert egy dolog hiánya a munkálkodást nagyon megnehezítette. A dalárdának ugyanis nem volt hangszere, mert az anyagiak nem engedték meg beszerzését, így a működéi minimumra re-
