Eger - napilap, 1931/1

1931-05-14 / 108. szám

2 EGEK 1931. mäjui 14. Az egri társadalomhoz fordu­lunk, hogy impozáns egységben tüntessen méltdságos, de egysé­ges erejének megnyilvánulásá­ban döbbenetes tüntetéssel a revízió mellett, hiszen ha van szent cél, amelynek óhajtásában, amelynek követelésében egybe­forrt az egész magyar nemzet, a trianoni szerződés revíziója az. Földműves, munkás, iparos, ke­reskedő egyformán hordozza a trianoni átok kereiztjét, bajtárs a szenvedésben és bajtárs a harcban, amely Trianon meg­Eger, május 13. Jelentős súlyú ünnepe lesz az egri földmfivestársadalomnak májúi 17 én, vasárnap. Fenn­állásának hatvanadik évfordu­lóját ünnepli egyik legrégibb és legtekintélyesebb egyesületük, a Hatvan II. Negyed Rk. Olvasókör s ezt az ünnepet azzal teszi je­lentősebbé, hogy ekkor szenteli fel u) székházát. Bizonyos, hogy a testvéregye­sületeken kívül az intelligencia éppen olyan örömmel ünnepel együtt a derék földművesekkel, mint ahogyan el lehet várni tőle ma, amikor a minden rendű erők összefogására és egyetér­tésére, testvériesülésére legna­gyobb szükség van. Az ünnepségek vasárnap reggel kezdődnek, ünnepi szentmisével, amelyre a résztvevő társegyesületek 8 óra­kor gyülekeznek a Szvorényi uecai székház udvarán. Innen 9 órára vonulnak le a főszékes­döntésére irányul. Csüggedetlen harc ez a végső győzelemig, harc ez békés fegyverekkel, világbéke érdekében, de elszánt, kemény harc életért-halálért. Egriek! Legyen a tüntetésiek méltó ahhoz a dicső nemzethez, amelynek fiai vagytok, Álljatok imádságos lélekkel a revíziót követelők soraiba, hogy ez a tüntetés a maga grandiózusá­ban dokumentálja a világ előtt a magyarság elszánt akaratát, amellyel megalkuvást nem isme­rőn követeti a revíziót. vasőkör székházának egyházi megáldását végzi Novak Sándor apát, kanonok-plébános, az Ol­vasókör diszelnöke. Az egyházi szertartás után az egyesület székházának nagyter­mében díszközgyűlést tartanak, amelyet az Olvasókör fúvós­zenekarénak Hiszekegy-e vezet be. Elnöki megnyitót Kovács Ferenc mond, utána az egyesület 60 esztendős történetét Nagy Lajos jegyző olvassa fel. A földművelésügyi miniszter képviseletében beszél dr. Horváth Jenő miniizteri tanácsos. Ünnepi beszédet tart dr. Petro Kálmán, az Olvasókör ügyésze. Kovács Ferenc elnök zárőszavai után a Himnuszt adja elő az Olvasó­kör zenekara s ezzel a díszköz­gyűlés véget ér. Délben 1 órakor díszebéd lesz a Koronában, délután 6 órakor pedig ünnepélyesen elhelyezik a Kör dísztermében az egyesület vezetőinek és tagjainak csoport­képét. a foglalkozására, hanem még a lelkivilágára is. így az ősember gyermekszerete­téről tanúskodnak a talált gyer­mekjátékok, csörgők. Az ősem­ber ügyességére jellemző, hogy puszta kézzel az akkor még is­meretlen fazekas szerszámok használata nélkül is, szabályos edényeket tudott készíteni. Az edényeken levő díszítések vi­szont arröl tanúskodnak, hogy a kőkorszak emberében is meg­volt a művészet, a csín iránti érzák — habár csirájában is. Az ősember házát természete­sen nem lehetett épségben föl- lelni, a hozzáértők előtt azon­ban érdekes dolgokról tanús­kodnak a megmentett romok és részletek is. Kétségtelen, hogy a ház cölöpökkel épült. A cölöpök már elkorhadtak, de a cölöphelyek a kitisztítás után igen jól látszanak. A fonott és betapasztott falból csak kis rész­letek maradtak. Jól látható, mint dőlt be a háznak egyik fala, valószínűleg tűzvész pusztítása nyomán. A füzesabonyi lelet az ásatáso­kat vezető archeológus nyilatko­zata szerint szinte iskolapéldája a régiségtani leleteknek, ahol aránylag igen kis területen oly sokféle háztartási eszközt, foglalkozáshoz izükségas szer­számokat találtak, és annyira ta- núlságos, hogy az archeológus budapesti tanít­ványait is érdemesnek tartja le­hozni a lelőhely bemutatására és tanulmányozására. Az ásatásokat megnézték ta­nítóik vezetése alatt a füzesabO' nyi iskolák összes növendékei is, akiknek tanítóik tartottak a rég letűnt világról érdekes elő­adást. Az ásatásokat a Nemzeti Mú­zeum még nem fejezte be és a feltárásra évekre terjedő prog- rammot készített. Az eddigi munka csak a kuta­tások kezdetét jelenti, hiszen csupán három tizméteres terű letű, a felszín alá alig mélyedő gödör tartalmát kutatták át. Az ásatásoknak nagyobb mély­ségig való folytatása és nagyobb A Lux-oldat enyhe habja finom ruhái­nak és fehérneműjé­nek szövedékét kíméli és színeit frissíti. a finom holmi mosására UU *188 területre való kiterjesztése újabb érdekes leleteket ígér. Felkutatásra vár még az ősem­ber temetkező helye is. Az ásatások megtekintésére Fü­zesabonyba érkezett Márton La­jos, a Nemzeti Múzeum régiség­tárának igazgatója is, aki ezúttal megtekintette a köz­ségi múzeumot és elismerését fejezte ki a múzeum megalapí­tójának, Magnin Alfréd főjegy­zőnek úttörő és eredményes mun­kásságáért. A községi múzeum az ásatások után új tárgyakkal is gazdagodik, mert a Nemzeti Múzeum a talált tárgyak egy- harmad részét — az összetört edényeket kiegészítve — a fü­zesabonyi múzeum rendelkezé­sére boosájtja. egyházba. Délelőtt tél 11 órakor az 01­Egyelőre befejezték a füzesabonyi ásatásokat Sikerült rekonstruálni az ősember házatáját. Május 20-án érkeznek Egerbe a távlovaglók Fennállásának hatvanadik évfordulóján Ünnepélyes keretek között szentelik fel a Hatvan U. Negyed Olvasó­körének székházát Az ünnepségen a földmívelésüggi miniszter is képviselteti magát. Füzesabony, május 13. A Füzesabonyban napfényre került kő- illetve bronzkorszak eleji leletek ásatásának első sza­kasza lezárult és ma már pontosabban számot tudunk adni az ásatások alkal­mával előkerült edények, eszkö­zök és szerszámokról és tisz­tább képet nyerünk arról, ho­gyan is nézhetett ki az ősember házatája. A Nemzeti Múzeum Füzesabony ból 12 ládára való régiséget szál­lított el, gondosan bepakolva. A talált régiségek legnagyobb részét agyagedények teszik és ciak kevés a bronzlelet. Az edé­nyek javarészt nem ép állapot­ban kerültek felszínre. Ezeket az edényeket azonban a Nem­zeti Múzeum összeragasztatja, a csorba és hiányos darabokat pedig szakértő szobrászaival ki­egészítteti. Azok között az eszközök kö­zött, amelyek a kutatás nyomán felszínre kerültek, őrlőköveket, tűzbelyráciokat, fonálnehezéke­ket, kőkalapácsot, szerszámok­nak megmunkált állati csontokat és agancsokat, tűket, kanalakat, simító szerszámokat, csigákat, szarvasaganci-kapákat stb. ta­lálunk. A leletek érdekes fényt deríte­nek az ősembereknek nemcsak Mint tegnap jeleztük, pénteken reggel indulnak el Budapestről Rudnyánszky Ferenc ny. huszár­őrnagy vezetésével az országos távlovaglás résztvevői 400 kilo­méteres útjukra. A távlovagláson 25 msgyar űrlovas, 8 űrlovasnő és 241 kis­gazda és levente vesz részt, to* vábbá 13 német, 6 holland, 2 olasz, 1 osztrák, 3 finn, 3 lett, 1 svéd, 1 bolgár és 2 török űr­lovas. A távlovaglők Budapest—Vác —Balassagyarmat—Salgótarján- Kisterenye—Eger-Miskolc—Bor- sodivánka—Poroszló -Tiszafüred —Szolnok útirányt választották, Szolnokon feloszlik a csoport. A lovasok május 19 én érkeznek Hevesvármegye területér* Kisterenye felől. Itt a vármegye közönsége nevében Okolicsányi Imre alispán, Miklóssy Aladár, a pétervásárai járás főszolga­bírója, a megyei és járási test- nevelési felügyelők és Nidujfalu község képviselőtestülete fogad­ják őket. Párád felől május 20-án, a déli órákban ér­keznek Egerbe. A baktai vámnál Trak Géza polgármester üdvözli a lovaso­kat, akikhez itt csatlakozik a hevesmegyei kisgazda és levente lovasszakasz. Egerből hosszabb pihenő után Felsőtárkányba men­nek, ahol a Birátrőten fognak tábort ütni. Itt a »Felsőtárkányi Sziklaforrás« kezelösége látja el őket. 20-án, vagy 21-én este

Next

/
Thumbnails
Contents