Eger - napilap, 1931/1

1931-05-13 / 107. szám

ÄBÄ 10 FILLÉR

ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR.

POLITIKAI NAPILAP

Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv.

SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 3. — TELEFON: 11.-KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON : 87.-POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. ::

XL1L évfolyam 107. szám ♦ Szerda ♦ Eger, 1931 május 13

A negyedmesteri munkaprogramul

Pénteken indulnak a kéthetes kisgazda- távlovaglás résztvevői.

Eger, május 12.

Májúi 15-én, pénteken reggel indulnak el Rudnyámzky Fe renc ny. huizárőrnagy vezetőiével az országos kisgazda-távlo- veglás résztvevői 400 kilométeres útjukra. Az idei lovagláson az ország különböző részeiről 241 kisgazda és hetvennyolc ur- lovas, köztük 40 külföldi vesz részt.

A távlovaglők

Heves megyében Felsőtárkányt,

Parádot, Egert és Tiszafüredet fogják érinteni.

Felsőtárkányban nagy esti tábortüzet rendeznek, amelyen ősz- •ze fog gyűlni a közeli környék lakonága, bogy tanúja legyen a nagyon érdekesnek ígérkező lovas-táborozásnak.

Időjárás.

Budapest, május 12.

A Meteorologiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor:— Hazánkban tegnap többnyire 20 fok fölött mozgott a hőmérséklet és éjjel sem süllyedt a 6 C. fok alá. Délen és keleten még voltak esőzések, így Mátészalkán és Vásá- rosnaménybeD, ahol 10 miliméte- res csapadékot mértek. Budapesten ma délben a hőmérő 19 C. fokot mutat.

Prognózis: túlnyomóan derült idő, erős éjjeli lehűlésekkel, de fagyveszély nélkül. Távolabbi kilátások: egy-kót napig száraz idő, a hőmérséklet emelkedésével valószínű.

*

Eger, május 12.

A Meteorologiai Intézet egri állomása jelenti: Egerben tegnap 19 0 C. fok volt a maximális hőmérséklet, a minimum pedig 76 C. fok. Ma reggel 7 órakor 13 6 C. fokot mértek. — Ugyanekkor a barometer állás 0 fokra és tengerszínre redukálva 765 0 mm. Gyenge északkeleti szél volt. A talajmenti hőmérséklet 3 5 fok volt.

Eger, május 12. i

Lapunk tegnapi száma tudósítást közölt az egri negyedmesterek szervezkedéséről. Most készséggel adunk helyet annak a munkaprogrammnak, amelyet a vasárnapi nagygyűlés határozati javallat formájában elfogadott s amely kiinduló pontja lesz az ősi, sajátos egri intézmény megerősödésének él uj fényre derülésének.

A határozati javaslat szövege a következő:

1. Mi, Eger város önzés jelenlegi és volt negyedmesterei, a világháború, forradalmak és a kom- műn pusztításai után beállott súlyos gazdasági, politikai és társadalmi viszonyok közepette teljes egészében érvényesíteni akarjuk az őseinktől reánk maradt jogokat és kötelességeket, újra vezetői, őrei és tanácsadói akarunk lenni negyedeinknek. Evégbűl megalkotjuk Eger város Negyedmesteri Testületét az összes jelenlegi és volt negyed- mestereket egybegyűjtve, hogy a szervezettség erejével nagyobb súlyt nyerjen évszázados intézményünk.

2. E cél kitűzésekor mindenekelőtt tisztában kell lennünk azzal, hogy ha újból a régi tekintély fényével és méltóságával akarjuk körülövezni a polgártársaink kitüntető bizalmából elnyert negyedmesteri tisztséget, elsősorban nekünk kell istenfélő, hazaszerető, az erkölcs parancsai szerint élő, tekintélytisztelő, felebarátján segítő feddhetetlen polgár példaképeként előljárni negyedeink népe előtt, úgy magánéletünkben, mint közéleti tevékenységünkben.

3. Nekünk, negyedmestereknek, mindent el kell követnünk, hogy az Egyházat nagy céljainak elérésében támogassuk, népünk vallásos érzületét és erkölcsi szintjét állandóan emeljük. Álljunk be mindnyájan a világi apostolkodás munkájába, legyünk mindenütt a papság támaszai, a keresztény erkölcs védelmezői a rossz sajtó, szennyirodalom és a szennyet kereső művészet káros hatásai ellenében. Éljünk együtt az Egyházzal az Isten parancsai szerint. Valljuk meg hitünket nyilvánosan is s egyházi szertartásaink s körmeneteink iránt követeljünk meg mindenkitől hódoló tiszteletet.

4. Példaadó buzgalommal kell élesztenünk polgártársaink szivében a hazaszeretet szent érzéseit. Minél nehezebb a haza

sorsa i vele együtt megnehezül mindnyájunk sorsa, annál fokozottabb lelkiismereti kötelességünk negyedeink lakosságát kitartásra, türelemre buzdítani s a fennálló állami és társadalmi rend alapjait felforgatni akarő törekvések ellenében szembeszállni. Kívánjuk meg a nemzeti zászló fokozott tiszteletét, a Himnusz, Szózat és a Nemzeti Hiszekegy eléneklésekor keleple- vételt és lelki összeszedettiéget követeljünk meg.

5. Megértő lélekkel kell beálla- nuok a városi közösség munkájába, különösen ott, ahol a hatóságok munkája és feladatköre véget ér: az egyesületi élet fejlesztésébe sa szociális feladatok teljesítésébe. Támogatnunk kell az iskola munkáját s az iskolán kívül is mentenünk kell a nevelés eredményeit. Öregbítenünk kell a hatóságok és a felsöbbsé- gek tekintélyének tiszteletét, de viszont minden alkalommal józan eréllyel és kitartással kell megvédenünk polgártársaink jogait és érdekeit.

6. Éber szemmel kell őrködnünk a családi élet tisztaságán. Védenünk és óvnunk kell a családi tűzhely szentségét s ha valahol a fékét vesztett szenvedély a családi fészket már kikezdte, vagy talán szét is rombolta, iparkodjunk bölcseséggel és lelki jósággal a megzavart vagy feldúlt családi életet, főleg a gyermekek érdekében is helyreigazítani.

7. óvnunk s védenünk kell az ifjúság testi és lelki épségét. Törekedjünk fiatalságunkból kiirtani a káromkodási hajlamot, ne tűrjük a szitkoződásokat; szégyecítiük meg a mocskos beszédeket, amelyekkel egymást illetik ; pusztítsuk ki az egri földműves ifjúság legszégyenletesebb és legfájóbb rákfenéjét: a verekedést és bicskázást; neveljük a fiatalságot az állatok és fák sze- retetére, a parkok és ültetvények kímélésére. Az egészségre káros dohányzásban és a szervezetet pusztító alkohol élvezésében intsük az ifjúságot mértékletességre ; a mindjobban lazuló erkölcsöket erősítsük, az erkölosi kihágásokat kérlelhetetlen szigorúsággal ostorozzuk.

8. Fel kell karolnunk az apát- lan-anyátlan árvákat, a testi vagy szellemi fogyatkozásban szenvedőket, az önhibájukon kívül nehéz sorsba jutott szegényeket és szükölködőket; ezek irányában emberséges bánásmódot, bajuk iránt résztvevő szeretetet és kíméletet követeljünk meg minden- kitől, de első sorban mi magunk

Külpolitikai vártán.

A magyar külpolitikai életnek évtizedeken keresztül az volt az eredendő hibája, hogy aránytalanul többat foglalkozott belpolitikai kérdésekkel, mint a külpolitika alakulásaival. Bármilyen politikus nemzet is volt a magyar, mégis külpolitikailag bizonyos iskolázatlanság jellemezte. Örömmel konstatáljuk, hogy ezt az elmaradottságát a most lefolyt éviized folyamán sok tekintetben kiköszörülte. Különösen gróf Bethlen István külpolitikai zsenije sok értékei szolgálatot tett ebben az irányban az országnak. A külpolitikai irányvonal jelenlegi tartója gróf Károlyi Gyula külügyminiszter szintén ennek az elgondolásnak letéteményese. O is valóra kívánja váltani azt az elvet, hogy ha belpolitikáiig el is különülnek a célkitűzések és irányelvek, fontos, hogy külpolitikailag egy irányban dobbanjanak meg a szívek.

Ma a legjobb külpolitika a várakozás. Ma nagyon elhamarkodott dolog lenne, ha bármely irányban lekötnénk magunkat. Európa minden népe ma gazdasági és izooiális küzdelmeket folytat s bár néhol a bajok már eleven húsba vágnak, bizony nem ott ragadják üstökön a problémákat, ahol kellene, hanem továbbra is politikai szempontokat tolnak előtérbe. Ilyen körülmények között ma legjobb politika az, ha őrködünk azon, hogy semmi olyan ne történjék külpolitikai életünkben, amellyel nagy céljaink előtt véglegesen le kellene zárni a kapukat. Továbbá arra kell vigyáznunk, hogy a hideg éBZ reális politikáját fel ne gyújtsa az elkövetkezendő történelmi órák idején az érzelmi motívumok bizonytalan iráoyű lelkesedése.

Ez a józan, határozott irányú magyar külpolitika máris nagy eredményekre hivatkozhat. Sikerült tiszteletreméltó helyet biztosítani megciúfolt nemzetünknek az európai nemzetek koncertjében. Tekintélyünk határozottan megnőtt s a magyar igazság gondolata tervszerű és biztos előrehaladást mutat. Napról- napra jobban terjed a magya-