Eger - napilap, 1931/1

1931-05-09 / 104. szám

2 EGEM 1931. májúi 9. Ascher Oszkár vár 757 m. helyett 957 m.-nek van jelölve, a jávorkuti út Savói ■zakaiza »Závos«-nak, az átné­zeti térképről pedig hiányzik a Nagyviinyó—Bálvány —Bánkút piroi jelzéae. Ezek a hibák azonban a térkép nagy értékét mitiem oiökkentik. Egerben hétfőtől kezdve a Sajtószövetkezet könyvkereske­dése árulja 2 pangóért az új térképet, amelyre minden tűris- tának elkerülhetetlen szüksége van. (e) A mátravidéki esp. kér. Tanítóegyesületének szemináriuma. Párád, május 8. A Mátra felaővidéki eapereai kerület katolikui Tanítóegyesü­letének szemináriuma május hő 4.-én Iftene Gyula kir. tanfelü­gyelő elnöklete alatt folyt le. A nagyszámú tanítóéi tanító­nő hallgatóságon kívül jelen volt, Képes József esp. plébános az egyházm. tanfelügyelőség kép­viseletében, Miklőssy Aladár fő­szolgabíró, Pap István főjegyző s a környék papsága. Iftene Gyula kir. tanfelügyelő üdvözölte az egyházm. tanfel­ügyelőség képviselőjét, a járás főszolgabíráját, a vendégeket s a megjelenteket. Utána meggyő­zően fejtegette a szemináriumok munkatervének célját vallás-er- kölcii s hazafias szempontból. Képes József esperes a jelen­levő kir. tanfelügyelőt köszöntve a hallgatóság figyelmét kérte. Ezután Iftene Gyula kir. tan- felügyelő baráti szavak kíséretében adta át Husovszky Kálmán egri áll. Isk. igazgatónak a miniszter el­ismerő okiratát. A kitüntetettet a jelenlevő ven­dégek és kartársai melegen ün­nepelték. Az előadások sorát Husovszky Kálmán szem. előadó kezdte meg. Előadást tartotta beszéd értelem gyakorlat tanításának céljáról, módszeres eljárásáról, s anyagá­ban feldolgozandó valláa-erköl- osi, nemzeti és irredenta irány­elvekről. Utána tanítást muta­tott be, Párád története és ne­vezetességeiről. A végig figyelemmel kísért előadás és tanítás nagy tetszést váltott ki. Frits Sándor bodonyi tanító a fogalmazás tanításáról szólt, ügyes tanítás kísérte előadását. vitéz Havas Ferenc bodonyi igazgató jól felépített előadás és tanítás keretében mutatta be a nyelvi magyarázatok helyes tanítási módját. Konhauzer Mária recski tanító­nő tartott olvaamánytartalmi kezelést, helyes érzékkel és rá­termettséggel. Az egyes előadások és tanítá­sok után nívós hozzászólások és bírálatok hangzottak el. Előadóművész. Nem rendelkezik azokkal a külső adottságokkal, amik már a megjelenés egyszerű tényével is hatnak és megfogják az em­bert. Inkább alacsonynak mond­ható, szemüveges férfi. Két ke­rek üveg mögül azonban egy kulturált és tökéletességig fejlő­dött intelligenciájú szem tekint elő, az intenzív szellemi életet élők minden biztosságával, ér­zékenységével és fölényével. * Eleven tanítás arról, hogy a művésznél mennyire nem fonto­sak a külső esetlegességek. A szem, az más. Nem kifelé, hanem befelé mutató szerszám. Hangja szinte a rekedtségig érdes és kemény. Ez a kemény­ség olyan, mint az öntött vasé. Annyira merev, hogy hajlékony­sága néhány, alig észrevehető miliméternél már elérte a telje­sítőképesség végső határát. * Majd elfelejtettem mondani: még mozdulatokat sem használ. Ezt azért kell külön megjegyez­ni, mert a közönség legnagyobb rétze még az iskolás évekből hozzászokott a levegő szabad­úszóihoz, akik egy jelentősebb mondat kezdeténél magasra lö­kik karjukat, hogy később plasz­tikusan alámerülve, elfogják a gondolatot befejező pontot, amely valahol lent kószál a térben, a gyalázatos. Ezek szemrevalő svédtornával falazzák el azt, hogy mennyire nem értenek a dolgukhoz. * Aeoher Oszkár a teljes, moz­dulatlan egyszerűség. Fenn áll az előadói asztal előtt. Pár szót szól és súlya már felemeli a pó­diumot. Hirtelen megnőtt távol­ságok választanak el az alakjá­tól. De nem veszíted el, tart, fog, markol és hipnotizál húzó ereje. Pár szót szól csak és már látod, ha nem is nézel rá, hogy lassan kifeszül a teste, mint az íjj. Ez a feszültség egészen be­lülről jön és amellett, hogy nem rúgja szét a forma kereteit, min­denütt a lényeget hozza elő. Szétiugárzik ez az ember egy­szerűen, súlyos, verő sugárzás­sal. * Terem a föld, De nem érzed azt a kínt, amivel életté vajúdik méhén a bűzaszem. Terem az ember. Mennyi gyötrődés, láza­dás, vergődés, míg fehér papí­rok vásznán életté íródik szét a gondolat. Csak az elevenek szül­nek kínnal fiakat. * Az előadóművész ujjáteremti az írást, amit elmond. Terem­teni : tudatos és öntudatos do­log. Van benne valami az elgon­doló, tervező és kidolgozó ész hidegségéből. Asoher Oszkár nem teremt, hanem terem. Nem ad szemfényvesztő föllépést, zengő orgánumot, hanem ennél többet. Az ösztönös alkotás csodálatos erejét adja, a termés extatikus lá­zát adja, az életrehozás boldog kínját adja. Mert boldogság a kín, amelyből uj élet születik. Kérdezzétek meg az anyákat. Ascher Oszkárnak néha, egé­szen megokolatlanul, valami túr­osa, átszellemült mosoly játszik a szája körül. * Bárki irta, minden mondat és sző az övé. Hogy lehet az, hogy valaki magából mondja azt, amit más vetett papírra ? Ne kérdezd. Titok. Amíg valaki létre nem hozta az első élő sejtet, ez a kérdés megfejthetetlen. * Tévedés volna azt hinni, hogy Ascher csak komoly írások utói- érhetetlen elmondőja. Vidám szá­mokban is a legnagyobb : csupa derű, humor és komikum, csupa íz és finomság. * Az ország legelső szavalőmű vésze. Különben ne legyünk túl szerények. Egész Európában sem lehetne még egy Ascher Oszkárt felfedezni, még — a leg- | rosszabb akarattal sem. (por) Miért bukott meg a sörbojkott? — Egy vendéglős levele. — Kedves G. H. agglegény űr 1 Engedje meg, hogy az »Eger* újságban f. hó 5-én megjelent szellemesen csevegő »Megbuk­tattam a sörbojkottot« című köz­leményére én válaszoljak a ma­gam nevében, miután az idő rövidsége miatt kartájaimmal a dolgot megbeszélni már nem áll módomban, de bízom abban, hogy utólagosan ók is hozzá­járulnak ehhez a közleményhez. Először is megállapítom, hogy t. agglegény úr olyan dologba ártotta bale magát, amihez nem ért. Mert az, hogy megtudja inni a söröcskét és megtudja keresni az árát, még nem jelenti azt, hogy értene is a vendéglői iparhoz. Nagyon örülök, hogy a mos­tani keserű világban akadnak még G. H. úrhoz hasonló béke­beli standardon álló agglegények, akik a világ kincséért sem en­gednének régi vágyaikból és szokásaikból. Talán még »G. H. Műm* pezsgőt is isznak. Nagyon fájlalom, hogy az utóbbi öt kemény esztendőben nem volt szerencsém agglegény úr társaságához. Milyen más színben látnám akkor én is a világot! Hozzám és kartájaimhoz olyan vendégek járnak, akik telve van­nak panasszal, szidják a kartell- ban álló gyárosokat, a nagyke­reskedőket és redukálják igé­nyeiket, leépítik önmagukat. — Nagyrabecsült vendégeim állan­dó panasza a sör magas ára el­len késztetett arra, hogy belép­jek harcoló kartársaim sorába. Higyje el Agglegény űr, utoljá­ra maradi a bojkott fegyver; előzőleg mindent megpróbáltak a vendéglősök a sörgyárak meg- puhítása végett. Azzal, hogy Agglegény úr a fűszerestől hozatott sörös üve­geket, még nem törte volna meg a bojkottot, mert azt mindenki tudja, hogy a hordós sör, meg a palackos sör között némi kü­lönbség [van. Még elmondom Önnek: hogy a sörárak 32 P l árpa mellett szaladtak fel és elfelejtettek visszaszaladni, mikor az árpa 16 Pre szállt; — hogy nem vá­logathatunk sörgyárak és lera­katok között, mint Ön a ven­déglők között, — hogy a sörgyár 400*/« ot keres, a lerakatos pedig, aki tucat hordókat ad el órán­ként, sokkal többet keres a sö­rön, mint az összes vendéglősök, akik hétköznapokon őránkint csak 10 pohár sört mérnek el. Még megsúgom önnek, hogy a bojkott miként bukott meg: — egyik kartáriam megfeledke­zett a bojkottról, a szokás ha­talmánál fogva csapra verte a hordó sört, megtudta ezt Kopasz Dávid, SzatyiDg Jakab és Ren­des Mihály és Ók is csapoltak sebtiben . . . így bukott meg a bojkott. Eger, május 8. Tisztelettel: Puzsár János, vendéglős. Időjárás. Eger, május 8. A Meteorologiai Intézet egri állomása jelenti: Egerben teg­nap 25‘0 G. fok volt a maxi­mális hőmérséklet, a minimum pedig 8 6 G. fok. Ma reggel 7 órakor 160 G. fokot mértek. — Ugyanekkor a barometer állás 0 fokra és tengerszínre redukálva 7608 mm. Gyenge északnyugati szél volt. Prognózis: változékony Idő vár­ható, esőhajlammal, később hősülye- dó8 valószínű. Új cigarettát hoz forga­lomba Budapesten a Do- hángjövedék. Budapest, május 8. A dohányjövedék az 1931. évi Budapesti Nemzetközi Vásár al­kalmából a vásár idejére: má­jus hő 9—18-ig Budapest szé­kesfőváros egész területén a vá­sár jelvényével díszített 20-as egységű dobozkákban 7 filléres darabonkénti egységáron «Extra« szivarkát bocsát forgalomba.

Next

/
Thumbnails
Contents