Eger - napilap, 1931/1
1931-05-06 / 101. szám
2 EGEI 1931. május 6. lehetővé azt, hogy büntetlenül hazatérve itt újból megkezdhet •ék vagy talán folytathatták azt az alattomoa aknamunkát, melynek végcélja az elmúlt tíz esz- tendö építőmunkájának össze- romboláta. A magyar embernek nemei tulajdoniága az, hogy tud meg- bociátani ét felejteni. De csak annak bociát meg ét felejt, aki az elkövetett ronzat megbánta ■ azt jóvátenni igyekszik. De hogyan követelhetik tőle annak az emberfölötti erénynek a gyakorlását, hogy megbocsásion azoknak, akik ma it abból élnek, hogy ronzat tesznek ellene ■ akik az ellő adandó alkalommal ott folytatnák romboló munkájukat, ahol azt abbahagyni kényszerültek. Ezzel nem erényt gyakorolnánk, hanem öngyilkosságot követnénk el. A szocialista pártvezérek követelése ■ a bujkáló terroristák él kommunista népbiztosok védelme önkénytelenül eszünkbe juttatja a régi magyar közmondáit: »Madarat tolláról, embert barátjáról ismerünk meg.« Betöltötte az érseklöpásztor az egyházmegyei zsinat tisztségeit Eger, május 5. Dr. Szmrecsányi Lajos egri ériek a napokban adta ki ezév- ben harmadik pásztorlevelőt, amelyben többek között a közeledő egyházmegyei zsinattal foglalkozva a következőket mondja: — >Ezévi I. körlevelemben kihirdetett egyházmegyei zsinat méltó előkészítéséül ■ azzal a célzattal, hogy a zsinatra egybehívott papságnak őrhelyeiről valő hosszabb távolléte miatt a lelkipásztori feladatok ellátásában előállhatő hátrányok elke- rültessenek, szükségeinek találom, hogy mindenki, akit illet, a zsinat tárgyalási anyagát előzetesen alapos tanulmány tárgyává tegye. A kerületi gyűlésen közös ta- nácskozmányban megállapíttas- 8ék az, amit a kerületi papság a maga részéről a zsinati tárgyalások alkalmával figyelembe vétetni óhajt. A kerületi gyűléseken megválasztandó a kerület zsinati képviselője i utasitandők lesznek a káplárok, hogy a maguk közül választandó zsinati tagra szavazataikat az illetékes főeiperes- hez záros határidő alatt megküldjék. A központi papság is megválasztja képviselőit. A zsinati tisztségekre a kővetkezőket nevezem ki: Promotorrá Dutkay Pál prae- latus, kanonok, érseki helyettest, aki egyszersmind a Procurator Cleri tisztével is megbízatik. Secretariussá Török Kálmán prépost, kanonokot, akinek segítségére lesz Turtsányi Ambrus dr., egyházjogtanár. Nótáriussá Ivánovich Emil dr., apát, kanonokot, akit munkájában segít Barsy Arthur dr., theol. tanár. Ceremoniariussá Petrő József dr., pápai kamaráit. Háznaggyá Vécsy László dr., lyceumi gondnokot. Az utóbbihoz fordul mindenki az Egerben valő elhelyezkedésre nézve, közölve vele érkezése pontos idejét. | Egyebekben az I. körlevél I rendelkezései hajtandők végre. Az Egri Dalkör hangversenye Hon zű hallgatás után, szombaton lépett pódiumra a király és kormányződíjas Egri Dalkör a Kaszinó nagytermében. Mi, egriek, akik jól ismerjük a Dalkör klasszisát, mertalegkülömbözőbb feladatok megoldásában láttuk nagynak és erőinek, örömmel állapítjuk meg, hogy az egri közönség által rákényszerített hallgatás nem ártott a dalegyesületnek, mert erejéből, sajátos értékeiből mit sem veszített. A hangverseny műsorán egyik kiváló magyar zongoraművész is fellépett: Hegyi Emánuel, a Zeneakadémia kitűnő tanára. Mfiiorizámait főként a hatásos zongorakompoziciőkből válogatta össze, az aránylag könnyű fajsűlyűaktől átvezetve Strauss- Schülz Evler »Kék Duna« ke- ringőjéig, amely a világ zene- irodalmának egyik legnehezebb darabja. Hegyi játékát a virtuozitásig fejlődött instrumentális tudás jellemzi, amely biztos formai érzékkel párosulva a legsúlyosabb feladatok keresztülvitelét is könnyűvé teszi. Csupa csillogás, ragyogó futamvezető- ■ek, egy bravúrosan könnyű kéz gyöngysorpergetése, finom dinamikai megkülönböztetések, a darabok logikus felépítésének teljes megmutatása a szerkezeti elemek érzékeltetésén keresztüli ez Hegyi Emánuel művészete. A közönség kivételes lelkesedéssel ünnepelte a művészt, szűnni nem akaró tapsok követték az egyes darabokat, ami az egri közönségnél igen ritka jelenség, úgy, hogy több ízben ráadást kellett adnia. Hegyi Emánuel zongoraszá- mai közé az Egri Dalkör font méltó keretet. König Péter beELIDAy az enyhe szappan kényes bőrnek ciületes, szolid eszközökkel megkomponált Madách kardalával indult a műsor, amelynek minden szépségét megtalálta a kórus. Eredeti hatást keltett Bartók Béla régi magyar népdal átirata. Akik a magyar szalőnda- rabokhoz szoktak s Balázs Árpádban, legfeljebb a cigánymuzsikában látják a magyar nőta jellegzetes sajátságait, némi idegenkedéssel fogadták ezt a darabot. De akiknek van érzékük a különleges dallamfűzésű, földet és őserőt, szilajos vidámságot és egyszerű szomorúságot kiáltó népi dalokhoz, rendkívüli élvezetet találtak benne. A Dalkör kivált ebben a darabban mutatta meg minden formai nehézségen és tonális szokatlansá- gon keresztültörő tudását. Ifj. dr. Lányi Ernő Dűdolőja és Barcarollája sajnos lemaradt a műsorről a szólóénekes: dr. Palik Tibor hirtelen betegsége miatt, helyette Huszthy Zoltán országos társkarnagy mutatott be néhány magyar népdalt Bartók és Kodály átiratában, saját zongorakisérete mellett. Külön ízű élményként hatott Huszthy művészete. A lényeget érezte és adta minden taktusban, gyökérig nyűit és gallyig virágoztatott, sima, kultúrált tenorjával téve kifejezővé a dalok motívumait. Lányi Viktor négy Petőfi- daláről, mint kompozíciókról is meg kell emlékeznünk. A Petőfi lírának egész levegőjét, zamatát, legapróbb hangulatát átvette, olyan adott konzseniális érzékkel, aminőt csak a legritkább esetekben lehet találni zeneszerzőink, szövegzenőií tőink között. Különösen sikerült ebből a szempontból a »Cserebogár,« amelynek visszatérő melódiái szinte könnyekig megható melankóliát árasztottak. De nem maradt hátra kevéssel sem a »Boldog éj« költői finomsága és »Orbán« groteszk komikuma. Viszont az is bizonyos, hogy az Egri Dalkörnél tökéletesebb megszólaltadra ugyancsak ritkán akad zeneszerző. A minden tekintetben művészi nívójú hangversenyt Siklós »Mars, siess« cimű darabja fejezte be, amelyet a Dalkör hatalmas felkéizültséggel adott elő. (por) Súlyos motoros szerencsétlenség a felnémet—felsőtárkányi úton Az elmúlt délután súlyos motoros szerencsétlenség történt Felnémet közelében. Kovács László egri géplakatossegéd motorkerékpárjával lassú tempóban haladt keresztül az említett községen és a felsőtár- kányi út felé haladt. Amint a Hordógyár telepe mögött az országutat keresztező sínekre ért, ijedten vette észre, hogy Szarvaskő felöl elrobog a nagy sebességgel haladó személyvonat, mig vele szemben, Felsötárkány felől parasztszekersk közelednek 8 az egyik kocsi elé fogott lovak a mozdony zajától megriadva elállják az utat. A megrémült motoros kényszerhelyzetében, mivel visszafordulnia már nem lehetett, erős gázt adott a motornak és hirtelen az úttest széle felé kormányozva kiugratta a gépet a sínek közül. A motornak és vezetőjének nem is történt semmi baja, ellenben a pótüló8en helyet foglaló Singer Sarolta 23 óves egri leány lezuhant az úttestre a sínek melló. Mikor a vonat elrobogott a kocsisok, akik szorongva nézték a hátborzongató jelenetet, meglepődve látták, hogy a motoros folytatja útját: a vezető nem vette észre, hogy lemaradt az utasa. Integettek Kovács Lászlónak, aki erre már figyelmessé lett és rémülten konstatálva a balesetet leugrott gépéről s a leány mellé rohant. Időközben értesítették az egri mentőket is, akik autóval robogtak ki a színhelyre és beszállították a sebesültet az Irgalmasok kórházába. Az orvosok megállapítása szerint a motoros baleset áldozata agyrázkódást szenvedett, azonkívül a feje és válla sérült meg. A sebesült állapota egyébként javul, már túl van az életveszélyen. A baleset részleteinek megállapítására csendőri nyomozás indult. Szivgárdistaavatás Poroszlón. A poroszlói római katolikus iskolás gyermekek Vanyek László lelkész kezdeményezésére s irányítása mellett megalakult szívgárdájának tagjai ünnepélyes keretek között vasárnap tették le az előelőírt fogadalmat. Ugyanekkor áldotta meg az agilis lelkész a Szívgárda díszes lobogóját, melyet p. Graetl Jenő országgyűlési képviselőnek, a hitközség nemes gondolkozása kegyurának családja ajándékozott:
