Eger - napilap, 1931/1
1931-05-05 / 100. szám
ahä 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI Díj A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL! EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉGI EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 3. — TELEFONI 11.— KIADÓHIVATALi EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON i 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- i: SZÁMLA: 54.558. u XLII. évfolyam 100. szám ♦ Kedd ♦ Kger, 1931 május 5. Eger, május 4. Kíné fáiulan fogadja ma az ember az ilyen akciókat. Azaz ciak a kezdet kezdetén, amikor még csirájában él a dolgok lényege. Ciak egy-kőt év után eszméi rá a aietö ember, hogy nagy gondolatot reveiéi egy-egy ilyen arányú nemzeti, gazdasági vagy szociális mozgalom. De nálunk divat, aőt műveltlég kérdése az idegen portéka párto- láaa. A kezdeti nebézaégen túl laaaan mégia rendszerré fejlődik ez a józan védekezés és hasznossága átivődik a nemzet egyetemes közösségébe. így jutott el a magyar könyv hivatalos propagálása is olyan stádiumba, amikor komolyan számot vethetünk erkölcii és gazdasági fontosságával is. Talán felesleges is kihangsúlyozni, hogy a magyar könyv ma nem csupán üzlet. Sőt üzletnek rossz ! Nem a magyar írók silánysága magyarázza ezt, talán még a súlyos gazdasági válság se fedi fel az igazi okokat. Mert a könyv a szegénység dacára is kelendő cikk. Vonaton, otthon, ligetben még ma is megszokott kép az olvasó fiatalság. A könyvtárak látogatói is rácáfolnak azokra a jóslatokra, hogy kihalt ma az emberekből a könyv szeretető. De valami azért még nincs rendben a magyar könyv portáján. Az a kinos idegen-szeretet, amiért koldus ma a magyar ipar, az taszítja Hamupipökesorba a magyar könyvet ii. Egyszerűen divatba jön egy-egy idegen bálvány (Wallace, Barkley stb), aztán a ragály terjed, nem illik másról beszélni. Pedig éppen ez a láz az élet biztató jele. Ezek a fanatikus olvasók menthetik ki a magyar könyvet a kátyúból. A magyar könyv ma építőkocka a jövő Magyarország épületéhez. Gondoljunk ciak Erdély irodalmára, nem itt érezték-e meg elsősorban írók és olvasók, hogy mit jelent a magyar könyv akkor, amikor tilos a magyar iző, idegen az iskola, bürokrácia és az egész állami berendezkedés! Szinte missziót teljesít P.Gulácsy Irén, Tamási ÁroD, Berde Mária, Nyirő József, Bartalis János, Re- ményik Sándor, Áprily Lajos, vagy a Felvidéken Mécs László, Rácz Pál, Győri Dezsői délen Fekete Lajos. Az Erdélyi Szépmíves Céh, a most induló kassai Kazinczy - könyvkiadó vállalat programmja meggyőzhet bennünket arról, hogy elszakított testvéreinket a kisebbségi sors megtanította a nemzeti érzés szentségére és az életérzések fundamentumaihoz viszik el őket a magyar írók. Igaz, hogy a csonka országban a könyvkiadók is gyakran beleesnek az üzlet szeretetébe s egy-egy könyvakción alig kerül ki magyar író, vagy csak úgy pótlásul néhány krekk a programm utolsó számaként. Korlátoltság volna itt azt állítani, hogy zárjuk el az egyetemes kultúra idegen vizeit a magyar földről, de amikor végsőt vonaglik a nemzeti lélek kilobbanő lángja, harmadrangú idegen irodalommal ne tömjük el a publikum ízlését. Adjon az a kiadó magyar Ízlést, föld-faj- szeretetet szívjon magába, aki munkája után áhít még valamit abból a világból, ahol tisztább, jobb emberek élnek, ahol biztosabb a siker, több az öröm. Az idei könyvnap megrendezésében már bizonyos tapasztalat mutatkozik. Nyár elején rendezik, amikor vakáció felé közeledik a tisztviselő, tanár, tanuló, szóval az olvasók zöme. Es hivatalos krekkekre se gondolnak a kiadók, hanem a magyar könyv missziójaként az elszakított területek íróiból, költőiből fűzött Koszorút a Magyar írók Egyesülete és a Magyar Könyvkiadók Országos Szövetsége s ezt a 400 oldalas szép könyvet anyagi áldozatok árán P. 1.20 ért juttatják a magyar olvasók kezébe. Aki végig forgatja ezt a könyvet, szeresse meg benne az ujlelkű Magyar- országot. Ha minden ember csak néhány pohár sör árát áldozná erra a célra ilyen könyvnapi aukciókon, néhány év alatt könyvtárat gyújthatna magának. De a magyar könyv nem szórul ilyen triviális példára, mert egy biztosi az idegen imádásban tönkremegy az ipar, kereskedelem, fontos szerv sorved el a Egyik debreceni újságban olvassuk, hogy a Csokonai Színház szezőn vége felé jár. Kardosa Géza már kidolgozta a nyári programmot. Május 23-án Indul a társulat Szolnokra kéthetes szereplésre. Ez lesz utolsó szolnoki útja a debreceni színtársulatnak, mert, mint értesülünk, Szolnok város felbontotta Kardosé Gézával köEger, május 4. Tegnap zajlottak le az egész országban a Magyar Dalosnsp ünnepségei. Az Országos Magyar Dalosszövetség komoly és úttörő céllal rendelte el ezeket az ünnepélyeket. Kétségtelen, hogy nálunk, Magyarországon, elég tekintélyes számú dalos- egyesület éli a dalkultűra szolgálatában, de a magyar dal művelése még mindig nem általános jelenség, a zenei érzék, a tömegek megértő készsége még mindig nem érte el azt a fokot, amelyet az országos dalosművelt- ség és közőpaurőpai elhelyezkedésünk megkíván. Fejleszteni a dal iránti szeretetet és megértést, megismertetni sajátos termésű férfikari darabjaink értékeit, feltárni a tömegek előtt a javarészt értetlenül mellőzött kultúrát: ez vezette a Dalosszövetséget, amikor a magyar naptárakba bejegyezte május harmadikára:Magyar Dalosnap. A célnak megfelelően a magyar dalárdák mindenütt hangversenyt rendeztek, ahol a közönség legszélesebb rétegei élvezhették a műsorszámokat, annál is inkább, mert a propaganda nagyobb érvényesülése miatt ki' zárták erre az alkalomra a belépődíj rendszert. nemzet testéből, de ha a nemzeti lélek kihal, a teljes katasztrófa elkerülhetetlen. Engedjünk a szokásos közönyünkből. tött szerződését. A felbontás oka az volt, hogy a város másként akarja megoldani a szinházügyet, olyanformán, hogy különböző társulatokat hív meg vendégszereplésre. Kardoss Gézáék ezek szerint június 7—8 táján érkeznek városunkba a nyári idényre. Hogy a szezőn meddig fog tartani, egyelőre még nem tudjuk. Egerben az Egri Dalkör, az Egri Polgári Dalkör és az Egri Izraelita Dalárda együttes hangversenyt tartottak vasárnap délben a Lic-um udvarán. Meg kell jegyeznünk, hogy a ritka zenei esemény korántsem váltott ki olyan érdeklődést, mintahogy egy harmincezer főnyi lakosú «Magyar Athéntől» elvárta volna bárki. Itt a gazdasági helyzetre való hivatkozás spanyolfal-érve is megdőlt, mert ez a hangverseny ing yenhang verseny volt, ide ciak a jóakarat és kultúrába érdeklődés volt a belépőjegy. Dehát ilyen jegyük, úgylátszik, keveseknek van Egerben. Majd talán később. Száz vagy kétszáz év múlva. Kezdetnek mindenesetre nem túlságosan biztatő. A hangverseny minden tekintetben sikerült. A három dalosegyesület, Huszthy Zoltán országos karnagy vezetése alatt szép összetanulásban, kidolgozotton adta elő a szebbnél-szebb számokat, megérdemelve az aránylag kevés közönség lelkes tapiait. A műior második száma után dr. Barsy István ügyvéd, az Egri Dalkör ügyésze tartott értékes beszédet a magyar dal és dalosnap jelentőségéről és céljáról. Június hetedike táján érkezik meg Egerbe Kardoss Géza társulata Egri dalárdák ünnepe a Magyar Dalosnapon A három egri dalosegyesület közös hangversenyt rendezett vasárnap délben a Líceum udvarán. A magyar könyvnap
