Eger - napilap, 1931/1
1931-05-03 / 99. szám
arä 20 FILLÉR ülOf izetési díj a POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbáa Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD- SZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 6.— TELEFON : 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XL1L évfolyam 99. szám ♦ Vasárnap ♦ Eger, 1931 május 3. Vörös vagy piros Valamikor, még a régi, boldog Nagymagyarorizág idejében ez a szó : vörös, semmivel sem jelentett többéi, mint akármilyen más szín. A mai értelemben a vöröset csak a franciák ismerték, ahol ezelőtt másfélévszázaddal Marat és Robespierre kivégzések közben lobogtatták meg és tűzték ki a Tuilerriák ormára a forradalmat jelentő vörös lobogót. Nekünk 12 évvel ezelőtt volt módunkban meggyőződni arról, hogy mit jelent ez a íz6 \ vörös. Megismertették velünk a Sza- mueliiek és a Kun Bélák, akikben a két francia fenevad szelleme kelt életre. Da hála a gondviselő Istennek, tervüket nem sikerűit megvalósítani. Azóta tudjuk, hogy a vörös szó nem egy ártatlan színt jelent, hanem a >szabadság /« hangzatos jelszava alatt az erkölosi és anyagi rombolást és az öldöklést szimbolizálja. Érzik és tudják ezt a mi Conti uccai vöröseink is. Éppen ezért újabban már a kissé szelídebben hangzó piros jelzőt használják. így ír például a »Föld és Szabadság* című legújabb Conti uccai vörös torz- szülött: »Egerben a forradalom után 11 évvel megalakult a szociáldemokrata pártszervezet és az legfurcsább, hogy nem is eredménytelenül végzi a működését, mert rövid idő alatt 400 tagja van ! ? —A közelmúltban történt, hogy meghalt egy tag és az élviársak annak rendje módja szerint kivonultak a temetésre. »Piros* szalagos koszorút helyeztek az elhunyt koporsójára. Példásan vitelícedtek . . .« és így tovább. Helyes. Akceptálni is kell ezt a szerény kis módosítást. Elvégre nem is muszáj nekik örökké vörösnek lenni. Miért ne lehetnének ezentúl pirosak ? Foglalkozik továbbá az »Eger* egyik számában megjelent »Ellenmérget* című cikkemmel is: egypár mondatot plagizált belőle, természetesen a contiuccai stílusnak megfelelően átformálva. »Egri feketének«, »papi bagolynak* titulál. Hát higyjék el kedves oonti- uccai vörös — pardon — piros eivtársak, hogy az ilyen titulusokra csak büszke lehetne ennek az országnak minden fia. Mert pillantsunk csak vissza az ezelőtt 12 évvel történtekre! Kiknek a szereplése juttatta az ellenség kezCre Nagymagyaror- czág kétharmadát és ezzel a magyar testvéreink millióit? Önöké, vagy az »egri feketéké*, «papi baglyoké* ? A »Linderizmus«, vagy a »Subikizmus* ? És kiknek a jóvoltából ettünk mi egri földmívesek egy évig korpával és margarinnal habart gerslit és tököt — kenyér és só nélkül ? Ezekre feleljenek a tisztelt conti uccai vörös — pardon piros elvtársak. Mert kenyérjegyet adtak ugyan önök bőven s az egyenlőség igazságos elve szerint megosztottak mindent: így önöké lett a kenyér a a miénk maradt a jegy. így volt ez mindennel: borral, csizmával, hússal, dohánnyal. Hát talán nem így volt, tiszteit vörös — pardon — piros elvtársak ? így sorolhatnók föl még rengeteg sok bolseviki specialitást, de teljesen felesleges, mert ezek a dolgok mind élénk emlékezetében élnek az egri földmíves népnek. Jól tennék a Conti uccai vörös, illetve piros elvtársak, ha port hintenének a fejükre és vezekelnének soha jóvá nem tehető bűneikért. És ne legyenek optimisták, ne higyjék, hogy az egri földmívesek között megvethetik a lábukat akár vörösek, akár pedig pirosak. Kristóf János, földmíves. Magyar bfinyvnap lesz május 4-én és 5-én A kulturális életünk egyik leg- szomorúbb jelensége az, hogy a közönség nem eléggé érdeklődik a magyar könyv iránt s ez a jelenség nemcsak a magyar szellemi és irodalmi élet válságával fenyeget, henem rendkívül súlyosan érinti könyvkiadásunkat és könyvpiacunkat is. A magyar könyv propagálására most, május 4. én és 5.-én országos magyar könyvhetet rendeznek irodalmi egyesületeink a könyvkiadók és könyvkereskedők országos egyesületével karöltve és evvel a propagandával vívják meg a harcot a közönség közönye ellen. Az egri könyvkereskedők kirakatai a könyvhét alkalmából megtelnek olcsó, ízléses, jó magyar könyvekkel s erősen reméljük, hogy kultúránk döntő csatát nyer Egerban: a sorokba, kötetekbe öntött magyar gondolat a maga szerénységével, a maga egyedülvalő erejével arat diadalt. Május 3: Országos Magyar Dalosnap Eger, május 2. Ma már mindjobban ébred rá a társadalom és a hatóságok is, hogy a magyar nemzeti kultúrának milyen fontos, hasznos és szükséges intézménye a magyar dalosügy. A nemrég még elhanyagolt, sőt majdnem lekiciiny- lett dalosügyet lelkes, buzgó emberek vezetése alatt az utóbbi években közel 30.000 főre felszaporodott magyar dalos - társadalom céltudatos, áldozatos, nemes munkája annyira bevitte a köztudatba, hogy ma már nemzeti, kulturális tényezőnek tekintik. Az Országos Magyar Dalos- szövetség felismerve a mai aú lyos gazdasági viszonyok nehézségeit, lemondott az idei évre tervezett kerületi versenyek megrendezéséről a ehelyett május hó 3.-ára országos magyar dalosnapot tűzött, mikor egyidőben az egész országban megmozdulnak a dalos- csapatok, minden tagegyesület saját városában, falujában pro- paganda-jellegű dalosünnepélyt rendez. Harmincezer dalos ajkán fognak e napon zengeni országszerte nemzeti imádságaink, szépséges magyar dallamok, amik összefonódva keresztül-kasul zsongják a magyar földek — szomorú, csonka kis ország — felett a magyar lélek hitét, bizalmát, erejét, reménységét az áhított magyar feltámadás iránt. Egerben a három férfikar: az Egri Dalkör, az Egri Polgári Dalkör s az Egri Izraelita Dalárda együttes összkarokkal kapcsolódik be az országos megmozdulásba. Vasárnap délben 12 órakor kezdődik az önnepség a Líceum udvarán a következő műsorral: 1. Erkel F. Himnusz. 2. Szabados B. Hiszekegy. 3. Them K. Dalünnepen. 4. Dr. Barsy István ügyvéd, az Egri Dalkör ügyészének ünnepi beszéde. 5. Damény D. Esik eső . . . 6. Szeghő S. Megyen már a hajnalcsillag . . . 7. Országh T. A magyar nóta. 8. Sztojanovits J. Érik a búza- kalász. 9. Sztojanovits J. Fekete szem éjszakája. 10. Ammer K. Nem, nem, soha! Vezényel Huszthy Zoltán orsz. társkarnagy. Az ünnepségen valő részvétel díjtalan, semmiféle belépődíj nincsen. Városunk társadalma bizonyára megtölti a L caum tágas udvarát e szép ünnepségre, a- mely lélekemelő és lelkesítő megnyilvánulása lesz a ma még le- igázott, bilincsekbe vert magyar erő, lélek és szellem élniakará- sának. Hevesvármegye kisgyülése jóváhagyta a városnak a villamossági munkák vállalatbaadásáról szóló határozatát Eger város képviselőtestülete márciusi közgyűlésében döntött a villamosművek átépítésével kapcsolatos munkák odaítéléséről. A kis transzformátorházak építését a Nagy Testvéreknek adták ki, a nagy kapciolőházét pedig a Márkus 7estvérek cégnek. A város határozatát nyolc vállalkozó megfellebbezte. A fellebbezések nagyrésze a nagy transzformátorház odaítélését sérelmezte, azzal az indokolással, hogy a munkát a legolcsóbb ajánlattevőnek kellett volna juttatni, ezenkívül egyes fellebbezők súlyos formai hibákat fedeztek fel a Márkus cég ajánlatában, amelyeket a város figyelmen kívül hagyott a Közszállítási Szabályzat rendelkezései ellenére is. Legsúlyosabb hibául hozták fel azt, hogy a cég nem tette le az előírt kauciót. A vállalatbaadő határozatot és a vonatkozó fellebbezéseket a törvényhatóság legutóbbi közgyűlése tárgyalta. Miután megállapítást nyert, hogy a fellebbezésekben hiányolt kauciót a Márkus Testvérek letették és a többi érvek eem állják meg helyüket, a klsgyűlés jóváhagyta a város határozatát. Jóváhagyta annál is inkább, mert a fellebbezések elfogadásával a városnak űj versenytárgyalást kellett volna hirdetnie, ami rendhívül eltolta volna az építkezés megkezdését. Ez pedig súlyos anyagi károkat okozna a városnak.
