Eger - napilap, 1931/1
1931-05-01 / 98. szám
Ar» 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DlJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — ▼ASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER. LYCEUM, FÖLD- SZINT 3. — TELEFON: 11.-KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON i 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. u XL1L évfolyam 98. szám ♦ Péntek ♦ Eger, 1931 május 1. Heves vármegye törvényhatósága óriási szavazattöbbséggel foglalt állást a vasárnapi teljes munkaszünet mellett Móricz Zsigmond író hazaárulási ügye a vármegyei közgyűlés előtt. Feliratot intézett a közgyűlés a kormányhoz a köztartozások után kötelező késedelmi kamat csökkentése érdekében. Intézkedjék sürgősen a földművelésügyi miniszter az idei termés biztosítása iránt. Eger, április 30. A vármegyei közgyűlés — amelynek ellő két pontjáról lapunk tegnapi számában számolt be — az Érsekfépásztor éi gróf Bethlen István ünneplése után megkezdte a programm tárgyalását. Az alispáni jelentéihez több hozzászólás történt. Elsőnek Gosztonyi Andor emelkedett szólásra és közel harminc percig tartó beszédében elkeseredett hangon nyilatkozott a mezőgazdaság helyzetéről. Élesen kritizálta a pénzügyminiszternek a dohánytermelés válságával szemben elfoglalt álláspontját és reményét fejezte ki, hogy a magyar kormány a német osztrák vámunióhoz hasonlóan megtalálja a módot a szomszéd államokkal való közeledésre. Szinyei-Merse Jenő örömmel vette tudomásul, hogy az alispán beható tanulmányozás alá vette a községi háztartások helyzetét. Kérte, hogy a feldolgozott adatokat bocsássák a vármegyei ország- gyűlési képviselők rendelkezésére, akik nagy hasznát veszik majd a községi háztartásokról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál. Felföldi János él Kassa Kristóf hozzászólásai után a közgyűlés tudomásul vette a jelentést. Gosztonyi Andor indítványt tett aziránt, hogy a földművelési miniszter már most intézkedjék a folyó évi termésű gabona árának és értékesítésének szabályozásáról, hogy el ne késsünk, mint a múlt évi boletta rendszerrel. Az indítványt a közgyűlés felterjesztette a miniszterhez. Sós Mihály a köztartozások után szedett késedelmi kamat nagyságát sérelmezte indítványában. A késedelmes köztartozások után | az állam 12 százalék kamatot szed, ami tűlmagas a mai viszonyok között. Kérte a közgyűlést írjon fel a kormánynak, hogy a késedelmi kamatot 5 százalékra mérsékelje. A törvényhatóság ebben az értelemben határozott. Kassa Kristóf a következő indítványokat tette: tartson a törvényhatóság évenként kettő helyett négy közgyűlést, mert a tárgysorozat rendkívül zsúfolt; ne nyomassák ki az alispáni je- lentést, mert az sokba kerül; Eger és Gyöngyös városokra is terjesszék ki a vármegyei nyug- díjterhek viselését, az apaállatok vizsgálatát tegyék olcsóbbá, redukálják a járási értekezletek számát és végül: kérjék meg a képviselőket, hogy a községi háztartási törvény tárgyalásakor segítsenek fölemelni a porba- sújtott magyar falut. Plósz István javasolja, hogy kezdjék kilenc órakor a közgyűlést, mert a tárgyalások nagyon elhúzódnak. Szigeti Pál nem ajánlja a 9 órai kezdést, mert ez a látogatottság rovására menne. Krisztián Imre: Évenként kétszer korábban kelni: ennyit igazán mindenki megtehet a közért. Okolicsányi Imre: Én nem ijedek meg a közgyűlések szaporításától, de vegye figyelembe a törvényhatóság, hogy vannak kisgyűlések is, amelyek jelentékeny részt elvettek a közgyűlés hatásköréből. A kisgyűlés intézi az ügyek legnagyobb részét és ezért nagyon ritka eset, hogy a közgyűlái tárgysorozata zsúfolt. Hedry Lőrinc dr.: A magyar törvényhatóságok túlnyomó részében évi két közgyűlés elég. Itt sem érdemes többet tartani. Ha kívánja a törvényhatóság, a jövőben próbaként, 9 órára fogom meghirdetni a közgyűlés kezdetét, de ha alspos kifogások merülnek fel, visszatérek a 10 órai kezdéshez. Az alispán válaszolt ezután Kassa többi indítványára. Az alispáni jelentés kinyomatását a th. bizottság tagjai kérték és a nyomatál mindössze 400 pengőbe kerül. A nyugdíjteherről majd az űj községi törvény intézkedik. Az apaállatvizsgálat díját éppen a jelen közgyűlés fogja leszállítani. ígéretet tett ezenkívül a jegyzői értekezletek redukálására. Móricz Zsigmond iró Ugye a közgyűlés előtt. Hevssy Gusztáv vm. főjegyző ismertette Zemplén vármegye átiratát Móricz Zsigmond író ügyében. Móricz, a »Nyugatiban írt egyik cikkében, a magyar kultúra és iskolai nevelés ellen fordult, kedvezőtlen színben tüntetvén azt fel a cseh kultúrával szemben. Zemplén vármegye ezért őt hazaárulónak minősítette és átiratban szólította fel a többi törvényhatóságokat hasonló állásfoglalásra. Hevesvármegye kis gyűléséből dr. Kürti Menyhért bizottsági tag a következő határozati javaslatot terjesztette a közgyűlés elé: »Jelentse ki Hevesvármegye törvényhatósága, hogy azt a tervszerű aknamunkát, amellyel egyes magyarul író csoportok a nemzeti hagyományokhoz való ragaszkodást gúnyolják, a magyar nemzeti kultúra értékét igaztalanul ócsárolják, a tiszta erkölciöket szemérmetlen érzékiséggel megfertőzik s mindezzel a magyar nemzeti államot alapjában hasítják és bontogatják, keserű és fájó érzéssel elítéli. Éppen ezért Zemplén vármegye nemes indítékú átiratát tisztelettel és teljes megértéssel fogadta, de mert a nemzet itőlő- ■zéke elé állított író a nemzetet megkövette, a megbánás és bo- csánatkérés után az átiratot immár érdemben nem tárgyalhatja.« A határozat felolvasása után dr. Kürti Menyhért rövid, indokoló beszédet tartott. — Szokatlan dolog — mondotta, hogy író felett kell ítélkeznünk. Szokatlan, mert eddig íróink a nemzeti eszm9 fejlesztését tartották legszentebb hivatásuknak, bátorították a csügge- dőket, felemelték az elesetteket és ostorozták a bűnösöket. A múltban nem akadt író, aki hivatásáról megfeledkezve, írói tollát a nemzet szivébe döfje és méregbe mártott nyelvével a nemzetet ócsárolja. A mai szomorú idők termelték ki és hagyják élni ezen a türelmes földön a nemzetietlen, sőt nemzet ellenes írókat. Ezeknek munkája tendenciózus aknamunka, amely a nemzet életét alapjaiban ingatja meg. A szóbakerült ügy vádbeli letárgyalását mellőzni azért lovagias és illő dolog, mert az író a nemzeti szellem lesújtó megnyilvánulásának hatása alatt tettát megbánta és a nemzetet megkövette. De nem hallgathatjuk el, hogy a jövőben tiltakozni fogunk, és a dicső múlt emlékei s a szomorú jelen szenvedései között élő társadalmat védelemre fogjuk felszólítani ezek ellen az írók ellen. A nagy teptsal fogadott beszéd után a közgyűlés elfogadta dr. Kürti Menyhért javaslatát. Állalánoa érdeklődés mellett tárgyalta a törvényhatóság Borsod, Gömör és Kishont vármegyék átiratát a teljes vasárnapi münkaszűnet és szesztilalom országos elrendelése tárgyában. Az alispán javasolta az átirathoz a munkaszünetre vonatkozólag, míg a szesztilalom kérdésében az állásfoglalást a kormány megfontolására bízta. Az ügyben számos felszólalás hangzott el. Radii Károly fejtegette a vasárnapi teljes münkaszűnet nagy valláserköleii és szociális fontosságát. A münkaszűnet — mondta — csak akkor lesz teljes, ha a
