Eger - napilap, 1931/1
1931-04-30 / 97. szám
Ae* 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ Á POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI KAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT S. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON : 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. u XL1I. évfolyam 97, szám ♦ Csütörtök ♦. Eger, 1931 április 30 Hevesvármegye törvényhatósága nagy lelkesedéssel ünnepelte főpásztorát és a Jubiláló kormányelnököt Eger, április 29. Hevea vármegye törvényhatósága ma délelőtt 10 órakor tartott közgyűlést, melyen úgyszólván teljes számban megjelentek a vármegye delegáltjai. A díszterein zsúfolásig megtelt ünnepi-feketébe öltözött törvény- hatósági tagokkal, akiket egybe- hozott a gyűlés két legjelentősebb pontja: a vármegye ragaszkodásának és hálájának kifejezése Szmrecsányi Lajos egri érsek és gróf Bethlen István miniszterelnök iránt. Az ünnepi közgyűlést Hedry Lőrinc dr. főispán nyitotta meg. A föispáni megnyitó. »Tekintetes Törvényhatósági Bizottság 1 Ha minden elhatárolt időszaknak meg van valami jellegzetes tünete, — úgy megállapíthatjuk, hogy a legutóbbi közgyűlésünktől a mai napig lefolyt időt az általános közgazdasági deprimáltság jellemzi. A fegyverek harcaiban kimerült Európa gazdasági harcot vív egymással és az önérdek által vezetett gazdasági politika felborítja a termelésnek és fogyasztásnak évszázados törvényeit és összhangját. Bár ezen egocantrikus politika során egyformán szenvednek az ipari államok ép úgy, mint az agrár nemzetek, egymásrautaltságunk gondolata nem bír érvényre jutni 1 Szenvedünk mindannyian: angolok, németek, olaszok, magyarok, románok, lengyelek, és mialatt lázasan keresnek az országok iparcikkeiknek piacot, búzájuk számára fogyasztót; a háborús mentalitás árnyéka mindenütt felbukkan és halomra dönt minden megegyezést. 12 év mult el a világháború óta és a háború most is folyik. És ha az a háború megkívánta a maga áldozatát, az elesettek és sebesültek százezreit, ennek a vértelen háborúnak még több áldozata van, a ieállott ipari üzemek, a tönkrement kereskedők, a munkájuk gyümölcsét nem élvező mezőgazdák és főleg a kereset és munka nélkül állók tízezrei. Tévednek a bűnbak keresők, a rövidlátók, akik partikuláris intézkedések helyes vagy helytelen voltában keresik a bajok okait, akik mindent az államhatalom gyámkodásától várnak, ugyanakkor azonban tudják és beismerik, hogy az állam számára kevesebbet tudnak adni, mint azelőtt. Az ipari termelés és fogyasztás válsága, a mezőgazdaság átértékelése, a munkanélküliség problémája, a kül- forgalom korlátáinak elhárítása, az általában sülyedő életstandard színvonalának megtartása, az elszegényedés elleni védelem ■íb. egy ország keretén belül meg nem oldhatók. Ez a szomorú tény különösen vonatkozik a gazdasági élet erőiben megfogyatkozott Magyarországra. Ám ennek a ténynek a megállapítása nem jelenthat mindenről lemondani kész fatalizmust. Keresnünk kell a módozatokat, mellyel elviselhetőbbé tehetjük helyzetünket és megőrizhetjük fejlődésképességünket. Három pontban jelölhetem meg azon módosatokat, melyek követése a válság elviselésére képessé tesz: Egyöntetű felfogás a nemzet egyetemes érdekeit illetően, a társadalom céltudatos tevékenysége a közgazdasági kérdésekben és a szigorú takarékosság az egész vonalon. Nem kell nekem e helyen bővebben rámutatnom arra, hogy a revízió kérdése elsősorban az, amelyben nem szabad eltérésnek lenni magyar és magyar között és amelyért folyó küzdelemben csak az egyetemes gondolat kell hogy legyen : igazságunk érvényreju- tása! Nincs hiány nélküli boldogulás, nincs akadálytalan gazdasági megélhetés, nincs elhelyezkedési lehetőség, nincs kereset, állás- és munkanélhül állók ezreinek elhelyezésére mód és lehetőség, amíg elszakított területeink arra újból helyet és teret nem nyújtanak. Mindaddig azonban ne nézze a társadalom sem tétlenül a gazdasági viadalt. Céltudatos tevékenységet említettem közgazdasági kérdések- ban. Elegendő itt arra hivatkoznom, mire lenne képes a társadalom, ha szigorú következetes- séggel, sokrzor önmegtagadással kereiztülvinné, hogy nem vásárol mást, csupán a hazai ipar termékeit, ha adott esetben nem nyújtana előnyt külföldi fürdők használatának. Ha megtanulná és elsajátítaná egyöntetűen mindazt, amivel a külföldet kiszolgálni lehet — a gondosan . cio- magolt almától és szőlőtől kezdve az egy lypusban termelt borig, — az idegenforgalom előzékeny és áraiban kedvező lebonyolításától az olcsó emléktárgyig, melyet a külföldi itt vásárol. Utoljára hagytam a gazdasági válság átl&bolásának leghatározottabb ellenszerét: az általános takarékosságot. Szigorú takarékosságot az államháztartás, az önkormányzatok háztartásán, a magán háztartáson át egészen a létminimumon élő egyén gazdálkodásáig. Racionalizálás az idő, az anyag, az eljárások, a ráfordított munka, az eszközölt beruházások tekintetében. A hasznot nem hajtő beruházások elhagyása, a luxus kiadótok megtagadása, számvetés a helyzettel és a lehetőségekkel, mind oly irányelvek, melyeknek alkalmazása úgy válik hatékonnyá, ha arra nem csak a közületek, de az egyén is képes. Ismerem törvényhatóságom közönségét, tudom, hogy a bizottsági tag urak maguk is átérzik a szavak súlyát, melyeket itt elöljárójában elmondani szükségesnek tartottam azért, hogy kimenvén ki ki saját körében legyen szószólója és hirdetője az egyetemes nemzeti célokért folyó munkának. Ebben a kérésben üdvözölve a vármegye egybegyűlt képviseletét a közgyűlést megnyitom. A nagy lelkesedéssel fogadott föispáni megnyitó után Okoli- csányi Imre alispán ismertette Szmreciáoyi Lajos 80. születésnapja alkalmából teendő indítványát. A vármegye alispánjának javaslata. Méltőságos Főispán Űr! Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! szmrecsányi Szmrecsányi Lajos az egri főegyház érseke, pápai trőnállő, házi főpap pápai gróf, v.b. t.t. s Hevesvármegye bizottságának örökös tagja folyó évi április hóban töltötte be nyolcvanadik életévét. Az egri egyházmegye a vele 8z ország ünnepet ül s így kell, hogy ünnepeljen ez az ősi vármegye is,mely büszkén vallhatja Öt megáénak. A kegyelmes Érsek úr a nyilvános ünnepléstől msgát távol óhajtja tartani s így nem áll módunkban szeretőiünkről s nagyrabecsülésünkről öt máskép biztosítani, minthogy mai közgyűlésünkből kifolyólag üdvözöljük. A vármegye kisgyűtéie az indítványt elfogadta és javasolja, hogy méltóztassanak az alábbi véghatározatot hozni: Véghatározat: A törvényhatósági bizottság ünnepi meghatődással áll meg nagynevű örökös tagja születésének ez évfordulója alkalmából. Meg van győződve arról, hogy mi sem áll távolabb Eger ősz érsekétől, mint a nyilvános ünneplés, mégis kötelességének tartja, hogy nemes életének példájára az utódok figyelmét felhívja. Eger nagy érsekei, akik közjogi kapcsolatuknál fogva mind igen közel állottak a vármegyéhez, hatalmas alkotásokkal írták
