Eger - napilap, 1931/1
1931-04-29 / 96. szám
2 EGEM 1931. április 29. laad Briaad, ba sem várva e tanéofcozások eredményét, máris ű] terveket eszelt ki a német- osztrák vámunió ellensúlyozására. ő most Franciaország részéről és Franciaország érdekszférája körül akarja csoportosítani a mezőgazdasági értékesítés nehézségeivel küzdő országokat. Nagyobb tőkeforrást akar elő• teremteni, amelyből egyrészt össze akarja vásárolni az eladat• lan gabonafölöslegeket, másrészt pedig olcsó kölcsönökkel akarja ellátni a hitelre szoruló, tőkeszegény mezőgazdasági országokat, hogy visszatartsa őket a Németorizághoz valő gazdasági csatlakozástól. Az ötlet elmés, de gyakorlati megvalósítása fölötte bizonytalan. Problematikus mindenekelőtt az a kérdés, hogy hol akarja Briand eladni az összevásárolt gabonamennyiséget.amikor Európában nem talál piacot az értékesítés számára s amikor Francia- ország maga is a saját mezőgazdaságából fedezi szükségletét és hiányait — gazdasági érdekei szerint — a tergerenluli területekről szerzi be. Ami pedig a kölcsönöket illeti, Franciaország nem a saját — vagy nem túlnyomóan a saját — fölös tökéit mozgósítaná, hanem a kötvényeket a nemzetközi pénzpiacon helyezné el, ami a mai adott viszonyok között nem könnyű feladat. Mert ha könnyű feladat lenne az o!ciő, hosszűlejáratú kölcsönök emissiója, akkor az érdekelt mezőgazdasági államok a saját erejűkből is könDyen jutnának hozzá a szükséges hitelhez. Mindenképen zavaros a kép, amelyet a széttépatt Európa mutat. Az orvoslás nem várható csak azon az úton, amelyet Bethlen István gróf jelölt meg. Egész Európának magáévá kell tennie azt az igazságot, amelyet a magyar miniszterelnök hirdet: »Igazságot az igazságtalanul meggyötörteknek, egyenlőséget az egyenlőtlenségbe taszítottak- nak, egyesülést az akaratuk ellenére, erőszakkal elszahítottak- nak és — megélhetést mindenkinek a nép alatt.« Az Érsekiőpásztor ünneplése a vidéken Eger, április 28. A vasárnapi napon nemcsak székvárosa, hanem egész egyházmegyéje meleg szeretettel és bensőséges ragaszkodással ünnepelte a 80. esztendejét betöltő Ersekfőpásztort. A főegyházmegye valamennyi temploméban hálaadó istentiszteletet tartottak, amelyen a hívek nagy számban vettek részt. Miskolcon a mindszenti blébánia templomában hálaadó istentisztelet volt. A szentmisét Kronberger József apátkanonok végezte fényes papi segédlettel, majd Te Deum következett. Az istentiszteleten résztvettek az egyházi, katonai és polgári hatóságok. Gyöngyös város közönsége a Szent Bertalan templomban gyűlt össze, ahol ünnepélyes szentmisét mondott Bozsik Pál dr. prépost-plébános. A missa solemnis alatt a Gyöngyösi Katolikus Énekkar vegyeskara lomits György karnagy vezetésével Sohubert G-dur miséjét adta elő. Kápolna község lakói, — ahol a Főpásztor papságának első esztendőit töltötte, méltó módon adtak kifejezést a patriarcha-korű érsek iránt való ragaszkodásuknak. Az ünnepélyes szentmise után, amelyet Vágó Lajos esperes-plébános mutatott be, magasszárnyalásű beszédben méltatta a plébános a Főpásztor gazdag életének áldásos munkásságát. Később a hívek teljes számban a plébánia elé vonultak, ahol az iskolásgyermekek megragadó kis ünnepség keretében hódoltak a 80 éves Főpásztornak, Krlston Endre püspök áldotta meg az Orsolyiták zárdájában felállított Napközi Otthont Bensőséges ünnepség keretében adták át rendeltetésének vasárnap az Orsolya rend Széchenyi ucoai házában felállított Napközi Olthont. Kriston Endre felszentelt püspök adta az egyház áldását a szociális szempontból nagyértékű intézményre, smely* nek felavatásán szép számmal vett részt a környék lakossága is. Tizenegy órakor kezdődött az ünnepség. A felszentelést végző Kriston Endre püspök nagy papi segédlettel kivonult a napos udvaron álló, zöld girlandokkal felékesített Napközi Otthonba, amelyet rövid szertartás keretében áldott meg. Az egyházi áldás után a rendház tágas folyosóján kezdődött meg az ünnepség, amelynek bevezető szavait a felszentelést végző püspök mondotta el. — Az egész egyházmegye nagy ünnepe van ma. Harangok zúgnak mindenfelé, hogy együtt ünnepeljenek ősz Főpásztorunkkal, hogy megköszönjék azt a nyolcvan esztendőt, amivel megkoszorúzta az ö életét a Mindenható. — Ma mindenfelé ünnep van, de sehol sincs olyan nagyon ünnepek ünnepe, mint itt. A főpásztor és a pásztorok Pásztorának szíve szerint valő ünnep ez, mert itt ma otthont pótolni igyekvő hajlékot adnak versenyre kelő szeretettel a jő szívek az Űr Jézus kedv éltjeinek. — Tegye kedvessé az Űr ezt a születésnepi ajándékot a mi jóságos Főpásztoruak előtt és adja, hogy sokáig gyönyörködhessék még benne. Azokat pedig, akik elgondolták és berendezték ezt az otthont, mindkét kezével gazdagon áldja meg a jóságos Isten. A felszentelő püspök közvetlen szavai után az Orsolyiták | iskolájának növendékeiből alakult szívgárda apróságai üdvözölték a Főpásztort, aki — mint mondották, — toliasem remélt örömet hozott a szalabali kicsinyeknek. Ügyes szavalatok és énekszámok gyönyörködtették az egybegyűlteket közel egy óráig. Két kis jelenetet is előadtak a szívgárda derék kis katonái, akik őszinte örömet okoztak szép tudásukkal a közönségnek és bizonyára a püspök atyának is. Az iskolák nyári vakációja ezentúl június 20-tól szeptember 9-ig tart Eger, április 28. A magyar fürdőélet fejlesztése érdekében évről évre megindul a mozgalom az iskolák nyári vakációjának meghosszabbítására. Ez a mozgalom most eredménnyel járt: Klebelsberg kultuszminiszter elhatározta, hogy a nyári vakációt csaknem három héttel meghosszabbítja. Erre vonatkozőan a következőket jelentette ki: — Pár nap múlva kiadjuk a rendelkezést a középiskolai rendtartás néhány szakaszának megfelelő módosításáról. — A nyári vakáció eddig jű- j nius 29-től szeptember 1-ig tartott, a jövőben pedig június 20-tól szeptember 9 ig tart. Az iskolák e rendelkezésnek semmi kárát sem vallják, mert hiszen a tanulókat június 20-án túl egyébként is csupán ünnepségek és bizonyítványhiosztás kedvéért tartották együtt, szeptember 1-től 9-ig pedig beiratkozással és más formalitásokkal telt el az idő, úgy, hogy a tulaj- donképeni tanítás csak a szeptember 8 i ünnep után szokott megkezdődni. Május elsejétől nem mérnek sört Egerben a vendéglősök A sörbojkott mindaddig tart, míg a kartell nem enged az árakból. — A kartell erős ellenpropagandát indít a sörfogyasztás érdekében. Eger, április 28. A sör barátaira nagy bánat szakad május elsején. Az egri vendéglősök ugyanis elhatározták, hogy eltömik a söröshordők csapját és nem lesz a városban sör mindaddig, míg a kartellek jobb belátásra tórve az árakat le nem szállítják. Ez a bojkott nem elszigetelt és nem helyi jellegű, mert az akció országossá is élesedett és a vendéglősök mindenfelé beszüntetik a sörmérést. A bojkott, amellett, hogy a vendéglősök érdekeit szolgálja, mert a szabadabb mozgást akarja biztosítani számukra, mégis elsősorban a közönségért indul. A kartellek ugyanis megoko- latlanul tartják áraikat azon a színvonalon, amelyre feltorná- ződtak még a magas árpa-árak idején. Akik belelátnak a sörgyárak árpolitikájába, egészen furcsa dolgokat vehetnek észre. Négyszáz százaléknál többet ke resnek a gyárak egy-egy hektoliter sörön. Ezt a pénzt a vendéglős és a fogyasztóközönség ajándékba, adja a kartelleknek. Ezenfelül még a vendőglősököt úgy megkötötték, hogy a sörgyárak lerakatai között sem válogathatnak. A kartellek nagyszerűen titkolóznak, mert még idáig azt sem sikerült megállapítani, hogy a nagykereskedő, aki közvetítőként áll a vendéglősök és a gyár között, mennyit keres a sörön. Ez a közbeiktatott második kéz, a nagykereskedő is teljesen fölösleges volna, hiszen a vendéglős közvetlenül is megvehetné a szükséges mennyiséget a gyártól, de számtalan kisérlet után sem sikerült kiküszöbölni a közvetítőt. A vendéglősök végre megunták ezt a modern kartell-rab- szolgaságot. A maguk érdeke is vezeti őket, mikor bojkottot kísérelnek meg a gyárak ellen,
