Eger - napilap, 1931/1

1931-04-26 / 94. szám

4 EGER 1931. április 26. között ciak »Eger« név szere­pel, Bővebb felvilágosításul meg kell jegyezni, bogy kizárólag a Városi Fürdő Rt. gyógyforrásait használók részé re állítanak ki fűrdőhasználati bizonyítványt éa csakis a Városi Fürdő jogo- gult ezt megtenni. A MÁV a rendelet szövegét már közölte az összes menetjegy­irodákkal miheztartás végett, egyben fi­gyelmeztette közegeit, hogy az ilyen utasokkal szemben előzé­keny magatartást tanúsítsanak. Bizonyosra vesszük, hogy a kedvezmény, további propagan­dával erősítve, nagy lendületet fog adni az egri thermál fürdők látogatottságának. Az Egri Dalkör májusi hangversenyé­nek műsora. Eger, április 25. A király és kormányződíjas Egri Dalkör május 2-ác, szom­baton este nyolcórai kezdettel tartja tavaszi hangversenyét a Kaszinó nagytermében. A hang­versenyen Hegyi Emánuel világ­hírű zongoraművész is fellép. A rendkívül értékes zenei est műsora a következő: König: Madách-kardal. (Dal­kör.) — Beethoven, Mendelssohn kompozíciókat ad elő Hegyi Emánuel. — Bartók : Rági cép- dalob. (Dalkör) —Chopin dara­bok : Hegyi Emátud. — Ifj. Lá­nyi kőt dala. (Dalkör.) — Strauss: Kék Duna keringő. Hegyi E. — Lányi dalok. (Dalkör.) — Paga­nini, Liszt műveiből: Hegyi E. — Siklós: Mars, siess. (Dalkör.) Jegyek mától kezdve váltha­tók az Elek cukrászdában. fehérnemű és slopP olás. varrás*^ Kállai] Zoltán u. 11. sz. * Meghivő. A Mária uccai Föld­műves Olvasókör f. hó 26 án d. u. 4 — 12 óráig saját helyiségében éáncmulatságot rendez. Belépődíj 1 pengő. Eger város földműves fiatalságát ezen az úton hívja meg az Elnökség. e Tavaszi cipőnjdonságok dús választékban és leszállított árban. Tekintse meg kirakatainkat. I Zugügynökök járják a hevesmegyei falvakat és kétes pénzkölcsönökbe ugratják bele a hiszékeny parasztokat Eger, április 25. Akik aggódó gonddal féltik a magyar falut a fölötte lebagő nagy gazdasági katasztrófától és keresni próbálják a magyarázó okokat, amelyek előidézték ezt az egyra fenyegetőbbé váló hely­zetet, minden figyelmük ellenére sem látnak meg valamit az el­indító okok n8gy sokaságában. A termelés válsága, az értékesí­tés nehézségei és a magyar pa­rasztnak a konjunktúra idején állítólag felfokozódott igényei, amelyekről most nem akar le­mondani: ezak adják össze leg- iak&bb a diagnózis megállapítá­sánál a kórokozó tüneteket. Pedig nem egészen így 611 a dolog. Igaz, hogy az előbb em­lített okoknak is nagy szerepük van a falu veszedelmes egyen- su'ylalanságábaD, de as igazi és legmélyebb okok fedve vannak. Legtöbben magát a falusi gazdát okolják végeredményban a ba­jokért. Igaz, hogy az eladőiodá«, amely elsősorban bénítja meg a paraszti emberek boldogulását, azt a látszatot mutatja, mintha csakugyan a mértéktelen igények volnának a katasztrófába elesett- ség okozói. Akik azonban látták azt a rettenetes harcot, amelyet nyíltan és álságos eszközökkel a vállalatok és magánosok in­dítottak a háború befejezése után a gazda vagyonának és szemé­lyének megszerzésére, bizony egé­szen másként ítélik meg a dolgot. Olyan szíae volt ennek a nBgy falufoglalásnak, mint mikor az aranyásók ellepték a kaliforniai mezőket. Egyszerre akart meg­gazdagodni minden falucierké- sző és valamennyi az elbődított, hiszékeny paraszt rovására. Alkalmunk volt beszélgetni a Havesmegyei Takarékpénztár füzesabonyi fiókjának vezetőjé­vel, Maixner Jenővel, aki a vi­dék hiteléletének egyik legala­posabb ismerője s az ö adatai nyomán megdöbbentő képek tá­rullak elénk erről az új invá­zióról. Elmondotta, bogy különösen a pénzköz vetítők lep­ték el 8áskamódra a községeket és főként az utóbbi három év alatt, mikor a külföldi kölcsönök már megindultak felénk. Ekkorára a gazdák a zöldbuza üzlet, traktor­áé cséplőgépvásárláe ■ egyéb gazdasági felszerelés vétil», meg a búzaárak katasztrófába zuha­nása következtében erősen rá voltak szorulva a pénzre. Étkor jöttek »az előnyös és előkelő összeköttetésekkel ren­delkező« ügynökök, akik rövid és hosszúlejératú kölcsönöket kí­náltak a legkedvezább feltételek mellett. A gazda, hogy nehéz helyzetéből kiszabaduljon, gon­dolkozás nélkül írta alá a vál­tókat. Mikor aztán megkapta a pénzt, kiderült, hogy az olcsó kölcsön­ből a legdrágább hitel lelt és a minimális költségek felszaladtak a legnagyobb magasságokra. Ez volt a helyzet ez egész országban és ilyen H-sves me- vés megyében is. Mostanában psdig még hatványozottabban árasztják el a péozügynököi a falvakat, Füzesabony, Htves és Tiszafüred környékét ■ egymás­után ugratják bele a gazdákat nagyon kétes üzletekbe. Vannak esetek, mint azt ez egyik fölu bírája panaszolja, ahol nemhogy pénzt kapott volna az ügynök által »megdolgozott« gaz­da, hanem még az »előzetes költségekre« befizetett 300 pen göjt is odaveszett. Az iratokat két hónap múlva az üzlet megkötése után, (mialatt a szerenciétlen ember sóvárogva várta a bankók megérkezését) azzal küldték vissza, hogy in­gatlanára nem folyőiíthatják az ossz agat. A befizetett 300 pengő eljárási költséget azonban még a mai napig is elfelejtették pos­tára tenni az alkalmi bankárok. Nigyon jellemző az is, hogy ezek az »előkelő öiizekőttetá- sekkel rendelkező«, de homály­ban dolgozó kölcsönszállítők. akiknek módszere igen megegye­zik a Tarnopol felől Budapestre vetődött háborús üzérekével és egyéb hadiszállítókévá], micsoda helyi üzletszerzőket alkalmaz­nak. Az egyik hevesmegyei faluban pecsétes írással leigazolt ügy­nöke egy »bankárnak« a falu­val vályogvelő cigány Micsoda szolid és eurőpsi módszerrel dol­gozó bank lehet az, amelyiknek helyi fiókját einyire balkáni módon szervezték meg ? Csak ez ez egyetlen tény elég Bhhoz, hogy éles reflektorfényt vessen az egyébként csendesen, gyanú­san ciecdesen dolgozó intéze­tekre, vagy magánosokra. Tulajdonhépen nem is a ban­károkra kíváLCti már itt az em­ber Róluk erős p irtrát rajzolna k a megbízottaik. Ds kiváncsiaknak kell lanniők köz- és hivatalos szerveinknek azokra az előkelő összekötteté­sekre, amelyekre minden suttog­va kötött üzletnél el nem mu lasztják hivatkozni. Kik azok, akikkel összeköttetés­ben állanak a kulisszák mögött ? Pánziotézitek-p, akik így akar­nak maguknak, suba alatt és bár törvényes, de nem erkölcsi kor­látok között hasznot biztosítani ? Nyilvánosságra kell hozni eze­ket a dolgokat, meg kell szel­lőztetni az üzleteket a napfény­ben hogy lássa mindenki, mi­csoda játék folyik itt titokban, akkor, amikor a kormány és minden hivatalos tényezője a gazdasági életnek konszolidálni akar. Elő kell crpüni az ügynökök mögött megbúvó bankárokat, hidd lássák üzletfeleik a kö­nyörtelen nyi'vánoseág előtt őket, ravasz kis üzleteikkel együtt. Hadd lássák azok is, akik még nem tartoznak bela ebbe az »elő­kelő összeköttatésbe,« hogy hol Diner faiskola kisvárda. Évi termelés 120.000 db. gyümölcsfa, 30.000 db. díszfa és cserje. Fenyőfák ültetésénék legalmasabb ideje áprilistól május végéig ! Összes fenyő , thuja-, ciprusfajták, örökzöldek, díszfák, dísz­cserjék, évelők, rózsák stb., számtalan újdonság. Fajtaazonos és betegségmentes gyümölcsfák. Kérjen árjegyzéket!

Next

/
Thumbnails
Contents