Eger - napilap, 1931/1

1931-04-25 / 93. szám

2 EGEM 1931. április 25. Mit kell tudni az eladósodott gazdáknak a löldteher- rendezésről? felolvaaäaa éa hitelesítése után dr. Csepela Lajos terjesztette elő igazgatói jelen teáét, melyben az eddig végzett p-opaganda- munkával foglalkozott a a meg­romlott gazdaaági helyzet követ­keztében beállott fontoa problé­mákkal. Az igazgatói jelentés- hez Vágó Lajos kápolnai espe- reá plébánoa, Harkabusz Láazló páaztői esperes plébános, Dankó József adácii plébánoa, Schön- vitzky Bartalan jogakadémiai tanár, Farkas Ágoaton ny. igaz- gatőtanító szóltak hozzá. Vágó Lajos annak a azükaé- geaaégét fejtegette, hogy egy nagyon olcaő, a nép azámára azerkeaztett katolikua ujaágot kell megteremteni, ha ellen- aulyozni akarjuk a népünkre gya­korolt káros idegen hatáaokat. Dankó Jőzaef rámutat erra, hogy most új lapot megindítani nem lehet, hanem a meglevőkkel, a Szív-ujaággal, az Uj Lappal kell egyéni egitáciőa munkát kez­deni a nép körében. Saját ta­pasztalatai koréból vett példák­kal igazolja, hogy ezekkel ia mi­lyen eredményeket lehet elérni. Harkabusz Láazló a szociális feladatok fokozott szemmeltar- tására hívja fel a figyelmet a a munkaalkalmak kereaéaét elsó- rendű feladatává teazi a lelki­pásztornak. Farkas Ágoston egyházmegyei Jelkigyakorlatoa ház léteaítéaét ■ a népizövetaég munkájában a lelkiélet elmélyítéaét aürgette. Dr. Schönvitzky Bertalan a főiakolai ifjúaág mtgizervezétét ajánlotta a propaganda munká­ra a a népazövetaégi összejöve- telek változatoaabbá tételére. Dr. Csepéla Lajoa indítványoz­ta, hogy a vármegyei csoportnak egy állandó fizetéaea titkárt kel­lene alkalmazni, egyelőre 6 hó­napi próbaidőre, aki faluról- falura a a falukban házról házra járva terjeaztené a népszövetség programmját. Felajánlja, hogy a titkár két hónapi fizetését a sajátjából fedezi. A jogvédő iroda működéséről ■zőlő jelentés után Mahunka Imre horti plébároi a horli ka­tolikua olvasókör létesítése és a népszövetaég gondolatának sike­resebb terjesztése körüli tapasz- talatairól számolt be. Időjárás. Budapest, április 24. A Meteorologiai Intézet jelenti ma dőli 12 órakor: — Hazánk­ban az elmúlt napon ia voltak még, különöaen az ország déli éa keleti részén eaőzéaek. Deb­recenben zivatar éa jégeső volt. A hőmérséklet maximuma 11—18 fok között ingadozott. Prognózis : A szél gyengülése, fel­hőzet csökkenése és nappal fokoza­tos hőemelkedés várható. Eger, április 24. A földteberrendezésről szóló 1931: VIII. törvénycikket a la­punk tegnapi számában ismerte­tett végrehatási utasítás április hő 23 Eapján élatbelőptette és most már haladéktalanul meg indul a földteherrendezési eljá­rás. A földteherrendezési egy 12 tagból álló bizottság és pádig a Földteherrendező Országos Bi­zottság, (F. O. B) intézi, mely­nek elnökét és tagjait a miniiz- terelnök nevezi ki a gazdasági élet legkiválóbb szakemberei so­rából, akik működésükért sem­miféle díjazást nem kspaak. Az Országos Bizottság mellé albi­zottságok alakulnak, amelyekben a hitelélet, a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem vezető testületéi egy-egy taggal vannak képviselve. A szükséghez képest a vidéken is alakulnak megha­tározott területre kiterjedő ha­táskörrel ilyen véleményező al­bizottságok, ezeknek a hatás­köre azonban a 150 holdon aluli ingatlanokra van korlátozva. A földteherrendezési eljárást az adós fél kérelmére indítja meg ez F.OB, Az a gazda, akinek adósságterhe oly nagy és aki rövidlejáratu tartozásait önhibáján kívül pon­tosan nem tudja fizetni, de akire nézve meg van a kilátás, hogy adósságát hosszúlejáratú törlesz­téssé tartozásra változtatva, gazdaságának jövedelméből az évek során át apró részletekben törleszteni lesz képes, kérheti a földteherrendezési eljárás meg­indítását. Erre a célra kérvénynyomtat­ványok állanak mindenütt a gazdik rendelkezésére, amely­ben fel lesznek sorolva mind­azok az adatok és körülmények, amelyeket a kérvényben részle­tesen meg kell jelölni, valamint azok az okiratok, amelyeket a kérvényhez csatolni kell. Mind­ezeket a csatolandó okiratokat és mellékleteket a telekkönyvi és egyéb hatóságok ingyenesen és illetékmentesen szolgáltatják ki a földteherrendezési kérvény kapcsán leendő felhasználás cél­jából. Az adós gazdák a kérvényt a Földteherrendező Országos Bi­zottság elnökéhez címezzék és pedig a földbirtokrendezés pénzügyi lebonyolítására alakul! szövetkezet címére (Budapest, V. Széchenyi ucca 2 ) Különösen kiemelendő, hogy a földteherren­dezési eljárás igénybevételénél semmiféle közvetítésre szükség nincs s az adós gazdák forduljanak kérvényeikkel közvetlenül a meg­jelölt címre. Mihelyt az adós gazda kérvé­nye beérkezik, az F.O.B. hoz, ez a biio'tság nyomban megvizs­gálja a kérvényt, esetleg az al­bizottság véleményét kikérve határoz arról, vájjon fenforog- nak-e a törvényes előfeltételek a földteherrendező eljárás elren­delésére. Az F.O B. ha a kérvényben elő­adott adatok hiányosak, elren­deli a tényállás kiegészítését, és a szükséges adatok közlésére magát a folyamodót felhívja. Ha a kérvényből és mellékle­teiből megállapítható, hogy a teherrendezésre irányuló tár­gyalás eredményre nem vezet­hetne, úgy az F.O,B. a tárgyalás elrendelését mellőzi ős erről a folyamodót értesíti. Ha pedig úgy találja az F.O.B, hogy a fennforgó viszonyok az adós va­gyoni helyzete és személyes kö­rülményei mellett az eljárás eredményesnek Ígérkezik, úgy elrendeli a teherrendezésre irá­nyuló tárgyalást, kijelöl egy in­tézetet, vegy a négy altruista pénzintézet közül, vagy vala­mely más olyan pénzintézetet, amely önmaga vállalkozik a tár­gyalás lefolytatására — megál­lapítja a terhelési határt, vala­mint a rendezési eljárásba be­vont ingatlanok élő és holt fel­szereléséhez tartozó ingóságok jegyzékét és végül a teherrendezési tárgyalást a telekkönyvben faljegyezteti. A tárgyalás feljegyzésének az a hatálya, hogy a feljegyzéstől számított 3 hó­napon belül sem az ingatlanra, sem a gazdasági felszerelésre árverést kitűzni nem lehet, ha pedig már ki volna tűzve az árverés, azt 3 hónappal el kell halasztani A tárgyalás vezetésével meg­bízott pénzintézet az adóssal és az összes hitelezőkkel megkísérli az egyezkedést, amelynek célja az, hogy az összes adósságokat be lehessen illeszteni a megálla­pított terhelési határ összegébe. A végrehajtási utasítás szerint a pénzügyminiszter elrendelte, bogy az állami egyenes adókat, vala mint a törvényes elsőséggel nem biró illetékeket bevonják a teher­rendezési eljárásba, azonban csak a tényleg fennálló összegükben. Nem vonhatók be ellenben a teherrendezésbe az 1931 január 1-e után esedékes állami egyenes adók, a törvényes elsőbbséggel birő illelékkövete- lések és a nem az államot illető közadő tartozások, de még ezen adóhátralékok is 3 évi részletek­ben 6°/« os késedelmi kamatok mellett törleszthetök. Nyomatékosan figyyelmeztetni kell az adósokat, hogy a teher­rendezési eljárás során vala­mennyi adatot a valósághoz hí­ven mondjanak be, mert ha a tárgyalással megbízott intézet olyan tényeket állapít meg, ame­lyek az adós rosszhiszemű eljá­rására engednek következtetést, különösen a vagyoni Állapot te­kintetében ; ha a valóságnak meg nem felelő adatokat mon­dott be, vagy koholt adósságokat jelentett be, úgy erről az F.O.B.- nak haladéktalanul jelentést kell tennie. Ha az Országos Bizottság az adós rosszhiszemű eljárásáról meggyőződött, úgy a teherren­dezési eljárást megszünteti, az adóst a felmerült költségek meg­fizetésére kötelezi, és egyúttal intézkedik a tárgyalás telek­könyvi feljegyzésének törlése iránt. Ha az egyezség létrejÖQ, úgy a tárgyalással megbízott iatézet azt írásba foglalja és a F. O. B.- nak felterjeszti. A megkötött egyezség úgy az adóst, mint az egyezséghez hozzájárult hitelezőket az alá­írás pillanatától kötelezi, tehát attól egyoldalúan egyik fél sem állhat el. Az egyezség felett a F. O. B. albizottság véleményének meg­hallgatása után határoz éa ba a törvényei előfeltételek meg­vannak, ha az egyezség ellen jogi, vagy gazdasági szempon­tokból kifogás nem merül fel, úgy a teherrendezési eredménye­sen befejezettnek nyilváníthatja és ezt a körülményt a telekkönyv- ba feljegyezteti. A befejezett te­herrendezési eljárás telekkönyvi feljegyzésének az a jogi hatálya, hogy az egyezséghez hozzá nem járult hitelezők árverési joga bizonyos mértékben korlátozva van. És pedig ezek az egyezségen kívül álló hitelezők kiírathatják ugyan az árverést az adós bir­tokára, de a bíróság kötelezi az ilyen hitelezőt, hogy előre letétbe helyezze a megállapítandó árve­rési költségeket. A megtartott árverés pedig csak akkor jog- érvényes, ha a befolyt árverési vételár elegendő az árvereltető hitelezőt megelőző rangiorban bekebelezett követelések és ezek járulékainak teljes kiegyenlíté­sére. Ezen kívül a gazdasági felszerelésre árverést megtartani csakis az ingatlan elárverezése után, a teherren- dezós feljegyzését követő két esztendő elmúltával lehet. A földteherrendezős során az egyezséghez hozzájárult hitele­zők bekebelezett követelése vagy rajtamarad az ingatlanon beke­belezve, vagy pedig az egyezség-

Next

/
Thumbnails
Contents