Eger - napilap, 1931/1

1931-04-23 / 91. szám

2 EGEK 1931. április 23. Rengeteget használt az eső a mezőgazdaságnak Napsugaras idő kellene, a fagyos szentek azonban még hátra vannak. újabb háborút megnyerhetik me­gint Franciaország és izövetsé- geaei, de a kisantmt államai még ez eBetbBn ia elpusztulhatnak, mert amikorra.nyugatról a se­gítség megérkezik, akkorra őket az orosz-német, illetve olaaz túl­erő eltiporja. Már az elmúlt világháborúban ia az apró szövetségesek fizették meg a nagyok győzelmének az árát: Belgium, Szerbia, Romá­nia csaknem egész területükkel idegen megszállás alá kerültek. A kis szövetségesért a nagyha­talmaknak nem érdemes túlsá­gosan megerőltetni magukat, könnyen sorsára hagyják hát. Ugyanez áll persze Magyaror­szágra is. Középeurőpa apró államainak meg kell kísérelni a kibékülést. A trianoni sérelmeket orvoslő megegyezésünk a kiaantant ál­lamaival nem hátráltatná, hanem elősegítené az eurőpai egység kialakulását, mert a nagy népek, a történelem e nagy ragadozni, bizonyára csak ekkor nyugosz- nak bel?, hogy egy nagy eurő­pai államszövetségben más né­pekkel megosszák a hatalmat, ha nincs kilátásuk arra, hogy egyedül világhatalmi pozícióra jussanak. A kis népek összefo­gása p8dig a legfőbb akadálya a nagyok hódító törekvésének. ASPIRIN­TABLETTÁK Eger, április 22. A nehezen kibontakozó tavasz kellemes esőt hozott, amely üdí- tőleg halott mindenre. Nagy szükség volt rá s éppan ezért igen sokat ért. Utána természe­tesen napsütésre volna szükség, amit remélni lehat, bár egy aka­dály még hátra vao, május de­Eger, április 22. Soha annyi hitelező nem volt. mint manapság. A gazda a ter­mését nem tudja elhelyezni sa­ját tönkretétele nélkül, mert nicci ára. Ruha ős másegyéb kell neki is, családjának is. Megveszi te­hát hitelbe. Adót is fizetni kell: elmegy a bankba, ahol a múlt évi kölcsön kamatjára és az adóra újabb bitéit vesz igénybe. — A kereskedőtől tehát p5nz nélkül megkapja az árút, mert annak forgalmat kell csinálni, még a jobb jövő reményében is. rekán a fagyos szentek. A lan­gyos idő magmozgatta a rügye­ket s helyenként teljesen virágban állnak a barackfák. Az általános kibontakozás most van folyamatban s ha kisüt a nap, egycsepásra kivirágzanak az összes gyümölcsfák. A bank hasonlókép megadja a hitelt, mert ha megtagidja leg­több esetben elveszti a régeb­ben adott pénzt és a kamatot is, hiszen a behajtás, árverés ugyan csekély százalékos eredménnyel jár. Azonban a kereskedőnek is kifogy az árúja, tehát a gyáros­tól vesz hitelt, az p3dig a nyers­anyag beszerzésére kér a bank­tői kö.’ctönt. így megy a hitelláncolat fel­felé. És még panaszkodunk, hogy nincs hitelélet ? Soha annyi hitelező nem volt még, mint ma Az Egerben játszó magyar válogatott vlzlpólócsapat eddigi szereplése , fájdalmaképp H-l Mezőkövesd díszpolgári oklevelet nyújtott át a miniszter­elnöknek. Az egységes partban kedden este Mezőkövesd küldöttsége fel­kereste Bethlen István gróf mi­niszterelnököt és átadta neki a nagyközség díszpolgári okleve­lét. — Mezőkövesd küldöttségét vitéz Borbély-Maczky Emil fő­ispán vezette a miniszterelnök elé. A küldöttség nevében Zsőry Lajos főszolgabírő üdvözölte a kormányelnököt. Ztőry főszolga­bíró beszéde során hangoztatta a magyar falu népének tisztele­tét és ragaszkodását a miniszter- elnök iránt. A színekben pompázó matyó hímzések hazájából érkező kül­döttség a szép magyar tradici- őkhoz ragaszkodó falu lelkét hozta el az elé az államférfiu elé, aki kezet szorított a falu né­pének vezetőivel és így egyesí­tette a történelmi osztályt a falu népével. Az éljenzéssel fogadott beszéd után Bethlen István gróf vála­szolt az üdvözlésekre. Hálás kö­szönetét fejezte ki díszpolgárrá való megválasztásáért és az el­ismerő szavakért. Ilyen mérkőzés még Eger, április 22. Akik figyelemmel kisérték a sport eseményeit, még élénken emlékezetükben vbd, hogy 1924- ben milyen kétkedve kelt útra a magyar válogatott vz’pőlő csapat, hogy részt vegyen a pá­risi olimpiászon. Első ellenfelük az előző olimpiai győztes: az angol válogatott cispat volt, és ez a mérkőzés meghozta az első meglepetést, legyőztük az ango­lokat. A második mérkőzés a belgák ellen már vereséggel vég­ződött, de a magyar válogatott vizipőlő csapatnak már meg volt alapozva a hírneve. 1926-ban megnyerték az Európa bajnok­ságot, 1927 ben Bolognában újra mi lettünk Európa bajnokéi és 1928 ban az amsterdami olimpi­ászon már biztos világbajnok jelöltként startolt a magyar csa­pat. Egymás után hengerelték le Argentina, az Egyesült Államok, Franciaország, Svédország vizi­pőlő csapatát, mig végre a dön tőben óriási balszerencsével ve­reséget szenvedtek a német vá­logatottaktól. Ez volt a magyar válogatott vizipőlő csapat utolsó nem volt városunkban, veresége. 1929-ben Budapesten a Klebelsbtrg Kupa első kiírása alkalmával már gól-záporral verte a magyar csapat összes ellen­feleit, közöttük a világbajnok német csapatot, az elmúlt évben pedig, Nürnbergban saját hazá­jukban verték tönkre a belga, svéd, franoia, angol nemzeti vá­logatottak után a németeket. Ez a magyar válogatott csapat keresi fel május 3-án városunkat, hogy egy bemutató mérkőzés keretóben, amelyet a MESE csapat allen játszik, bemutat­kozzék a magyar uszósport fel­legvárának, a magyar Magdeburg közönségének. A magyar válogatott vizipőlő csapat Játékstílusát nem lehet összehasonlítani a világ egyetlen vizipőlő csapatának játékával sem. A nem rég városunkban szerepelt magyar B. válogatott vizipőlő csapat éppen úgy, mint városunk reprezentatív csapata, a MESE, a gyors, örökké üsző, az ellenféltől minduntalan meg­szökő s az így nyert előnyt ki­használó játékstílust játssza. A magyar válogatott ciBpat tagjai keveset úsznak, hanem szem­kápráztató pontossággal küldik passzaikat Kézről-kézre és mi­előtt az ellenfél még magára eszmélne, a labda mér hálójába jutott. A magyar válogatott csapat és a MESE között mindenesetre klasszis különbség van a válo­gatottak javára, azonban a MESE csapatának villámgyors úszói, a csnterhalf posztján dr. Bárány Istvánnal, veszedelmesebb ellenfele lehet, mint nem egy nemzetnek repre­zentatív csapata. Egy bizonyos, hogy ilyen nagyszerűnek ígér­kező vizipőlőmérkőzés még nem zajlott le városunkban és lehet, hogy éveknek kell elmúlni, amíg mégegyszer alkalom kínálkozik reá. Két világjáró kerékpáros Egerben Húszezer kilométert barangolt be három esztendő alatt két maggar biciklista. Eger, április 22. Ezelőtt bárom esztendővel in­dult útnak a Szabadság téri crizágzászlő alól két magyar kerékpáros bajnok,hogy bejárja magyar címeres dresszében a világot és szóval, tettel bizony­gassa mindenütt igazságunkat. Azóta húszezer kilométert tett meg a két fiatal ember, névszerint Romoda Győző és Bascsák János. Mindenütt érdeklődéssel fogad­ták őket, ahol csak megfordultak. Olaszországban épan úgy, mint Észak-Afrikában, vagy Nyugat• Ázsiában, ahol pcciétes album- jaik tanulsága szerint megfor­dultak. Útközben sok ezer idegen- nyelvű propaganda iratot és képat helyeztek el s nem egy barátot szereztek a magyarság­nak. — Jártak Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban, Spanyolországban és ki győzné még elsorolni, bogy hol. Közben egész sereg díjat vittek el kül­földi kerékpárversenyeken s ahol elsieti katonák hősi sírjaival találkoztak, megkoszorúzták a hantokat. Csak egy helyen nem fogadták őket szívesen: a cseheknél, ahol is a hatóságok a mellükön viselt magyar cimer miatt tíz napra becsukták őket. Most Egerbe jönnek ütjük so* ráD, hogy rövid itthoni portyá­zás után Amerikába induljanak. Itt részt akarnak venni a Los Angelesi olimpiászon is. A há­rom esztendős jubileumot, mivel épp ma bárom esztendeje indul­tak útnak, Egerben ülik meg a világjáró biciklisták. Valószínű, hogy Romoda, aki egyébként sportújságíró, előadást is fog tartani itt ütjük tspaiztalatairől.

Next

/
Thumbnails
Contents