Eger - napilap, 1931/1

1931-04-22 / 90. szám

2 EGEK 1931. ápritia 23. A Gárdonyi-mauzoleum, a hősi emlékmű és egyéb problémák Válasz dr. Lipcsei] Péter kir. közjegyző interjújára. rése után teljeien visszavonult a politikai élettől, de már 1918 telén hozzálátott egy ellenforra- dalmi szervezet kiépítéséhez. 1919 februárjában megalakí­totta a Nemzeti Egyesülést, — amelynek céljául a konzervatív nemzeti politikát tűzte ki, szem­ben azzal az iránnyal, mely az országot egyre nagyobb vesze­delembe sodorta volna. Szerve­zeteit azonban nem építhette ki az új párt, mert kitört a bolse- vizmu». Bethlen István gróf ez üldözés elöl Bécibe menekült, majd Szegedre ment. Itt nagy ■ zerepi volt az ellenforradalmi mozgalmak megszervezésében, majd a szegedi kormány meg­bízásából annak bécsi exponense lett. Itt vezető szerepet vitt azok­ban az akciókban, melyek a kommunizmus megbuktatására irányultak. A bolsevizmui bu­kása után hazajött, s nagy sze­repe volt a Clark féle tárgya­lásokban. Tagja volt a külügy­minisztérium bákeelőkészítő osz­tályának, s abbsn mint főmeg­bízott szerepalt, s ebban a mi­nőségében résztvett a párizsi béketárgyalásokon. — Simonyi- Samadam Sándor volt miniszter- elnök lemondása után a Kor­mányzó úr megbízta, hogy a kisgazdapártból, a keresztény nemzeti egyesülésből, valamint a disszidensekböl igyekezzen erős kormányzőpártot alapítani. Az elgondolás szerint az erre a pártra támaszkodó kormány­elnöksége gróf Bethlen Istvánra várt volna. Az egyesített kor­mánypárt meg is alakult, azon­ban a kormányalakítás elé súlyos akadályok gördültek, mert a különböző frakciók teljesíthetet­len személyi kívánságokkal lép­tek elő. A kormányzőképas párt megalapításának meghiúsulása után gróf Teleki Pál kapott kormányalakításra megbízást, — amely idő alatt Emich Gusztáv lemondásával megüresedett a hódmezővásárhelyi választóke­rület, melynek mandátumát gróf Bethlen István nyerte el, aki tz idő alatt a Menekültügyi Hivatalt vezette. 1921 áprilisában gróf Teleki Pál lemondott, gróf Beth­len István a Kormányzó úr meg­bízásának eleget téve, a lehető leggyorsabban, egy nap alatt megalakította kormányát. Szolgálati fegyverével agyonlőtte magát. Gyöngyös, április 21. (ke Eger tudósítójától) A gyöngyösi Pipishegyen szolgá­lati fegyveréval agyonlőtte ma­gát Kovács György 23 éves köz- honvéd. A golyó a szívét fúrta át az öngyilkosnak és azonnal megölte. Mire rátaláltak, {halott volt. Tettének oka ismeretlen. Eger, ápriis 21. Mint e lap felelős szerkesztője csak a legnagyobb örömmel és köszönettel fogadok minden meg­nyilatkozást, mely az »Egen nyilvánosságán keresztül váro­sunk szépségének és jelentősé­gének fokozásával foglalkozik és gondolatokat akar adni a vá­ros sorsának irányítói számára. Éppen ezért a legnagyobb elő­zékenységgel adtam heiyet a lep tegnapi számában azon beszél­getések leszűrt eredményeinek, melyeket munkatársunk dr. Lip- csey Páter kir. közjegyző, kor­mányfőtanácsossal folytatott s amely beszélgetésből egy váro­sát rajongásig szerető, sorsát szivén viselő nagysúlyú po’gár lelke ragyogott elő.Bircsak töb­ben akadnának városunk szabad és véleményüket önállóan meg­formálni tudó polgárai közül, akik hangjukat hallatnák idősze­rű problémák felvetésével vagy felvetett kérdések körüli véle­ménynyilvánításukkal. Amennyi­ben világnézetük egyezik lapunk izallemővel,mindig a legnagyobb készséggel kaphatnak helyet. Az illusztris interju-adő iránti tiszteletből nem akartam kritikai megjegyzéseimet a lep ugyan­azon számában a beszélgetéshez hozzáfűzni, most azonban azt kötelességszerüen megteszem, ne­hogy a lap személyemben kép­viselt álláspontját illetőleg kétség álljon eló a fölvetett problémák- ra vonatkozólag. Abban teljesen megegyezem Lipaey Péter dr. ral, hogy a 60-as hősi emlékmű elhelye zésére a legutóbb kijelölt hely a lehető legszerencsétlenebb mó­don van megválasztva. Ezzel tökéletesen agyonütötték az emlékművet, a Nemzeti Bank épületét s ami a legnagyobb baj, a kegyeletet is. Abban is teljesen megegyezem, ha ezt a rossz meg­oldást valamiképpen korrigálni akarják, akkor azt máskép nem érhetik el, mint a Deák Ferenc- utcának a színháztól a plébániáig eső részének fokozatos lesüly- lyesztésével s a tisztilak előtt futó párhuzamos útnak eltüntetésével, melyet parkká kellene átalakí­tani s ez esetben az emlékmű előbbre helyeztetvén, megfelelő szabad levegőt kap. E költség- különbözet előteremtésére érde­mes volna a városnak is módot találni s a bizottságnak is külön gyűjtést indítani. Nam írom azonban alá L’p- csey dr. azon véleményét, hogy a hősi emlékmű — legyen ez akár a 60 oké, akár a létesítendő egri hősöké — elhelyezésének legméitőbb helye a vár lenne. Véleményem szerint addig az időpontig, amíg az egri vár elátkozott kincsként hevert a föld alatt s amíg Pálosi Ervin dr. és Pataki Vidor dr. kellően nem méltányol­ható lánglelkü buzgalommal fal nem tárták az ámuló világnak ezt a kincset, lehetett volna sző ilyen megoldásról. Da amint fel­tárult ennek a várnak párját ritkító érdekessége s hovatovább tényleg a városnak a legartisz- tikusabb, egész Európára kiter­jedő hírű nevezetessége lesz, semmiféle idegen dolgot a várba többé bevinni nem szabad, sőt céltudatos politikával min­dent el kell követnünk arra vo­natkozólag hogy egyelőre a je­lenleg elzárva tartott nyugati bástyasétány megnyittassék a nagyközönség saz idegenek, tu­risták számára. Ezért ellenzem feltétlenül a Gárdonyi mauzóleumnak a vár­ban való felépítését. Bármilyen stílusban akarnák is ezt felépí­teni, ezzel a várat jóvátehetetle­nül agyonütnők. Sokkal inkább helyeslem Pálosi dr.-nak azt a tervét, hogy a Bebek bástya torony restaurá­lása és felépítése alkalmával az egyik teremben felállítandó sarkophagban helyezzük el az Egri csillagoknak a régi magyar dicsőségről álmodó szerzőjét. Az egri hősök léteűtendő em­lékművére csak annyit jegyzek m'g, hogy meggyőződésem sze­rint sikerült a város polgársá­gának jelentői részét szobor stb. helyett a Hősök Háza gondola­tának megnyerni és ismételten kijelentem, hogy egy meglevő emlékmű mellett szociális, ke­gyeleti és hasznossági szempon­tokból is feleslegesnek tartok még egy emlékművet felállítani. Az egri hősök emlékművének a jövőt ksll szolgálni praktikus és folyton élő megoldással, nőm holt kővel és anyaggal. Ezért a gondolatért nem fogok megszűnni minden energiámmal harcolni. Tehát a várba ne vigyünk és ne temessünk semmit, hanemki- sérjük figyelmes szeretettel a két várkutatő pompás munkáját, siessünk segítségükre anyagilag is, hogy miaél előbb sikerüljön négy céljukat elérni: a vár ere­deti képét visszaállítani.^ Dr. U. G. Nagy sikerrel zajlott le Huszthy Zoltán miskolci hangversenye. Eger, április 21. Huszthy Zoltán országos társ- karnagy vasárnapi miskolci hangversenye a legmelegebb si­ker jegyében zajlott le. A vá­rosi zeneiskola nagytermének válogatott Ízlésű közönsége nagy megértéssel és értékeléssel fo­gadta a kiváló tehetségű művész változatos zongora és dalszá­mait, ugyancsak a teljes elisme­rés hangján ír róla a miskolci sejtő. A Magyar Jövő zenekri­tikusa a következőkben mondja ti véleményét: »Huszthy Zoltán izigvőrig muzsikus ember, élete a dal szeretetében és kultiválá­sában telik. Oly szerzők műveit mutatta be, melyek hangverse­nyek műsorán ritkán szerepelnek, bár nagy érdeklődésre tartanak számot. Pianista kész sége meglep­te a hallgatóságot. Kellemesen csengő lírai tenorja van, előadása kifinomult, tudatos, közvetlen. A közönség melegen ünnepelte.» A Reggeli Hírlap így ír: «Ciupa átérzés, ritmus, temperamentum a játéka. Behízelgő, szépen kul­túrált lírai tenorja egyformán érvényesült a legkülönbözőbb daraboknál ... a lelkes közön­ség lokszor hívta ki és melegen ünnepelte a kitűnő zongoristát és énekest.» Amikor örömmel sorakoztatjuk fel a miskolci sajtó kritikáit, hogy egy hires egri mu­zsikus ujebb sikerét nyilvános­ság elé hozzuk, ismételten annak a reményünknek adunk kifeje­zést, hogy Huszthy a miskolci hangverseny műsorát az egri közönségnek is bemutatja egy önálló est keretében. Időjárás. Budapest, április 21. A Meteorologiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor: — Hazánk­ban az elmúlt nepon a Tisza vonaláig terjedtek a nagy eső­zések. A Tiszántúl nagy részén szintén volt eső, de sokkel ki­sebb mennyiségben. Sátoralja­újhely és Mátészalka környékén még ma sem fordult elő csepa- dék. A hőmérséklet az Alfáidon ismét elérte a 20 C. foko», de a Dunántúlon 8lig emelkedett a 10 fok fölé. Az éjszaka ország­szerte igen enyhe volt. Buda­pesten ma délben 13 C. fokot mértek. Prognózis: kelet feló terjedő eső zós várható, egykét napon belől hűvös, szeles Idő valószínű, észak- nyugati áramlással. * Eger, április 21. A Meteorologiai Intézet egri állomása jelenti: Egerben teg­nap 16*8 G. fok volt a maxi­mális hőmérséklet, a minimum pedig 104 G. fok. Ma reggel 7 Örskor 12 6 G. fokot mértek. — Ugyanekkor a barometer állás 0 fokra és tengerszínre redukálva 7537 mm. Gyenge északkeleti szél volt. Csapadékmennyiség 14 mm.

Next

/
Thumbnails
Contents