Eger - napilap, 1931/1
1931-04-14 / 83. szám
Arb 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelőt szerkesztő: Or. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD- SZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON : 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :i XL1I. évfolyam 83. szám ♦ Kedd ♦ Eger, 1931 április lé. Bethlen tíz éves miniszterelnöksége Most tíz éve, 1921. április 14-én nevezte ki a kormányzó Bethlen István grófot Magyarország miniszterelnökévé. Eger, április 13. 1921 április 14-én itta elá nagybányai Hortby Miklós, Magyarország kormányzója azt az okmányt, amely az ország miniszterelnökévé nevezte ki az Erdélyből menekült Bethlen István grófot, az azóta megszűnt Országos Menekültügyi Hivatal főnökét. Tisza Kálmánon kívül Bethlen tartja a rekordot időtartam tekintetében a magyar miniszter- elnökök sorában, de talán sohasem volt vezérember elhivatva olyan nehéz sorsra, mint ő, akinek újjá kellett teremtenie Magyarországot s az ország sajkáját kell vazetci a mindig hullámzó vizeken, sziklák és zátonyok között, a parii állomás felé, amelynek neve: Revízió! Az első esztendő meglehetősen zavaros körülmények között múlt el, erre esik Trianon ratifikálása, IV. Károly mártiros emlékű királyunk tragikumba omló látogatása és az első diplomáciai siker, a velencei egyezmény, amely az Ausztriának Ítélt Nyu- gatmagyarország egyrészén, Sopron környékén elrendelte a népszavazást. 1922 február 2 áD, az első viharos miniszterelnöki év után az előkelő erdélyi arisztokrata, gróf Bethlen István kopogtatott nagyatádi Szabó István egyszerű szállodai szobájának ez ajtaján. Meleg kézfogáskövetkezett,amely összekapcsolta a kisgazdatársadal mat az ország gerincét képező intelligenciával és ez a kézfogás alapja lett egy horizontális politikának. Bethlen István gróf miniszterelnökségére esik a forradalmak után feltörekvő gyülölség szellemének a kioltása, az osztálysurlódások, ellentétek harcainak lecsillapítása és minden erőnek abba az egyvonalba való állítása, amelyet ma nemzeti politikának nevezünk. A forradalmak utáni konszolidáció, jog és személyi biztonság, abszolút rend, az ország erőssége és megbízhatósága, ez Bethlen István gróf tízéves miniszter- elnökségének belpolitikai eredménye; Aprő kérdések emellett eltörpülnek és az ellenzéki hang is kénytelen ezeket az érdemeket elismerni. A belpolitikui teremtő arculatán túl is azonban markánsan és élesen rajzolódik ki Bethlen külpolitikai arcéle. A megyar sajtó egyhangúlag állapítja meg, valahányszor gróf Bathlen a külföldön van, hogy olyan presztízzsel, reverenciával és szívélyességgel fogadják mindig az idegen államok a magyer premiért, mintha valamely négy állam miniszterelnökéről, vezető emberéről volna sző. Ilyenkor a magyar megbízhatóság és hűség áll a miniszterelnök háta mögött, akinek viszont személyi varázsa is lenyűgözi a tárgyaló felet. így tudtuk elérni a szanálást, a katonai ellenőrzés megszüntetését, a népszövetségi kölcsönt, az olasz—magyar barátsági és döntőbírósági egyezményt, magunk mellé, a revízió mellé állítani minden elfogulatlan világpolitikus koponyáját és ezért van az, hogy a revíziós harc vezére ma az egész világon egy név, egy hang: gróf Bethlen István. Szerényen és méltósággal alkalmazkodva a politikai helyzethez, de mindig okosan és hangsúlyozottan kimondja: Magyarország nem élhet revízió nélkül. A diplomáciai udvariasság és simaság, okosság és bölcsesség jellemzi Bethlen István grófot, anélkül, hogy az utódállamok és Európa számára bármely kétséget hagyna aziránt, hogy Magyarország legsorvasztóbb vágya a béke- szerződés revíziója. Persze száz meg száz probléma fáj még ma a magyar emberek szívének. Kit itt, kit ott marcangolnak a gazdasági háború nyilai és itt is, ott is felszólalnak hangok a kormányzat tehetetlensége ellen. A mélyebben látók tudják azt, hogy nemcsak mi vergődünk sebekben, bajokban, hanem az egész Középeurőpa, a győztes államok is, sőt a háború tejjel-mézzel folyó Kánaánja, — Amerika is. Az egész viiág szenvedi a gazdasági válság átkát. Ez ellen ma még nincs segítség, de annak is el kell következni. Ez ellen a magyar kormányzat Eger, április 13. A vidék abnormis pénztelensége és a borüzlet rendezetlensége anarchikus állapotokat teremt a borpiacon. A gazdák kétségbeesve konstatálják, hogy terményeiket nem tudják elhelyezni, hiába volt a múlt esztendő termése kifogástalan minőségű. A telet még csak keresztül húzták nehezen, különösen azok, akiknek egyéb forrásokból is voltak jövedelmeik, de a tavasszal meginduló munkálatok kőnyszéríte- ni fogják őket, hogy készleteiktől megváljanak. Kirívó páldát szolgáltat a mai kilátástalanul súlyos helyzetre a gyöngyösi borpiac állása. Gyöngyösön és környékén az 1930- as termésből bepincézett borok kilencven százaléka a termelőnél várja a vevőt. A rossz gazdasági helyzet folytán csökkent a halfogyasztás és minimális az export is. Gyöngyösön az árak eddig nem sülyedtek oly mértékben, mint a homoki borok árai, a vevők az utóbbit vásárolják, teszik ezt annál is inkább mivel « múlt évben a hcEger, április 13. A posta érdekes újítást léptetett életbe a napokban. Ennek értelmében az eddigi gyakorlattal ellentétben a posta bárkinek kívánságára tizenkét havi részletfizetésre is felszeés Bathlen István gróf sem tehet semmit, még akkor sem, ha munkásságának olyan ékes oromzatán állhat, mint a tízéves jubileum. De, hogy ma itt vagyunk általánosságban nyugalomban és békében, a mindennapi kenyér többé-kevéssé biztos megszerzésében és felgyújtott reménységeink hitében bizakodva, az jórészt Bethlen István grófnak, az ő tíz esztendős miniszterelnökségének az eredménye. moki szőlők is, kevés kivétellel, igen jő minőséget produkáltak. Hiába volna megokolt a hegyi bor jobb ára, annak jóval kisebb holdankénti termésátlaga és nagyobb termelési költsége folytán a mai rossz gazdasági helyzet mégis a mentői olcsóbb áron való beszerzésre kényszeríti a kereskedőket. A meginduló tavaszi munkálatok pénzigénye pedig eladásra kényszeii i a termelőket. Súlyos oka a boreladás nehézségeinek a Dunántúl nyugati megyéiben elhrapózott és a hatóságok által megtűrt faluző szekereken űzött borral való házalás. Ez a forgalom az adó mellett forgalomba jövő bor mennyiségét harmadrészre csökkentette. A kormánynak kell feltétlenül módozatokat találni arra, hogy a bortermelőket a végső romlástól megmentse, mert hiszen az az ajánlat, hogy a bortermelésről térjenek át a csemegeszőlő és gyümölcstermesztésre, máról- holnapra megvalósíthatatlan s míg a gazda átrendezkedik, ad- gig hitelezői a párnákat is el- árvereztetik a fej« alól. reli az új telefonállomást. Ez a részldifizetési kedvezmény minden bizonnyal négy mértékben hozzá fog járulni ahhoz, hogy a mai életben oly fontos telefonhálózat minél inter zivebb mértékben kiépüljön. Meg kell menteni a szőlősgazdákat Nem ígéretekre, hanem cselekvésre van szükség. Tizenkét havi részletre lehet kifizetni a telefon- felszereltetés költségét