Eger - napilap, 1931/1

1931-04-14 / 83. szám

Arb 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelőt szerkesztő: Or. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD- SZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON : 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :i XL1I. évfolyam 83. szám ♦ Kedd ♦ Eger, 1931 április lé. Bethlen tíz éves miniszter­elnöksége Most tíz éve, 1921. április 14-én nevezte ki a kormányzó Bethlen István grófot Magyarország miniszterelnökévé. Eger, április 13. 1921 április 14-én itta elá nagybányai Hortby Miklós, Ma­gyarország kormányzója azt az okmányt, amely az ország mi­niszterelnökévé nevezte ki az Erdélyből menekült Bethlen Ist­ván grófot, az azóta megszűnt Országos Menekültügyi Hivatal főnökét. Tisza Kálmánon kívül Bethlen tartja a rekordot időtartam te­kintetében a magyar miniszter- elnökök sorában, de talán sohasem volt vezér­ember elhivatva olyan nehéz sorsra, mint ő, akinek újjá kellett teremtenie Magyarországot s az ország sajkáját kell vazetci a mindig hullámzó vizeken, sziklák és zátonyok között, a parii állo­más felé, amelynek neve: Revízió! Az első esztendő meglehetősen zavaros körülmények között múlt el, erre esik Trianon ratifikálása, IV. Károly mártiros emlékű ki­rályunk tragikumba omló láto­gatása és az első diplomáciai siker, a velencei egyezmény, amely az Ausztriának Ítélt Nyu- gatmagyarország egyrészén, Sop­ron környékén elrendelte a nép­szavazást. 1922 február 2 áD, az első vi­haros miniszterelnöki év után az előkelő erdélyi arisztokrata, gróf Bethlen István kopogtatott nagy­atádi Szabó István egyszerű szállodai szobájának ez ajtaján. Meleg kézfogáskövetkezett,amely összekapcsolta a kisgazdatársadal mat az ország gerincét képező in­telligenciával és ez a kézfogás alapja lett egy horizontális politikának. Bethlen István gróf miniszter­elnökségére esik a forradalmak után feltörekvő gyülölség szellemének a kioltása, az osztálysurlódások, ellentétek harcainak lecsillapítása és min­den erőnek abba az egyvonalba való állítása, amelyet ma nemzeti politikának nevezünk. A forradalmak utáni konszoli­dáció, jog és személyi biztonság, abszolút rend, az ország erőssége és megbízhatósága, ez Bethlen István gróf tízéves miniszter- elnökségének belpolitikai ered­ménye; Aprő kérdések emellett eltörpülnek és az ellenzéki hang is kénytelen ezeket az érdemeket elismerni. A belpolitikui teremtő arcula­tán túl is azonban markánsan és élesen rajzolódik ki Bethlen külpolitikai arcéle. A megyar sajtó egyhangúlag állapítja meg, valahányszor gróf Bathlen a külföldön van, hogy olyan presztízzsel, reverenciával és szívélyességgel fogadják min­dig az idegen államok a magyer premiért, mintha valamely négy állam miniszterelnökéről, vezető emberéről volna sző. Ilyenkor a magyar megbízhatóság és hű­ség áll a miniszterelnök háta mögött, akinek viszont személyi varázsa is lenyűgözi a tárgyaló felet. így tudtuk elérni a szanálást, a katonai ellenőrzés megszüntetését, a népszövetségi kölcsönt, az olasz—magyar ba­rátsági és döntőbírósági egyez­ményt, magunk mellé, a revízió mellé állítani minden elfogulatlan vi­lágpolitikus koponyáját és ezért van az, hogy a revíziós harc ve­zére ma az egész világon egy név, egy hang: gróf Bethlen István. Szerényen és méltósággal alkal­mazkodva a politikai helyzethez, de mindig okosan és hangsúlyo­zottan kimondja: Magyarország nem élhet revízió nélkül. A dip­lomáciai udvariasság és simaság, okosság és bölcsesség jellemzi Bethlen István grófot, anélkül, hogy az utódállamok és Európa számára bármely kétséget hagy­na aziránt, hogy Magyarország legsorvasztóbb vágya a béke- szerződés revíziója. Persze száz meg száz probléma fáj még ma a magyar emberek szívének. Kit itt, kit ott mar­cangolnak a gazdasági háború nyilai és itt is, ott is felszólalnak hangok a kormányzat tehetetlen­sége ellen. A mélyebben látók tudják azt, hogy nemcsak mi vergődünk sebekben, bajokban, hanem az egész Középeurőpa, a győztes államok is, sőt a háború tejjel-mézzel folyó Kánaánja, — Amerika is. Az egész viiág szen­vedi a gazdasági válság átkát. Ez ellen ma még nincs segítség, de annak is el kell következni. Ez ellen a magyar kormányzat Eger, április 13. A vidék abnormis pénztelen­sége és a borüzlet rendezetlen­sége anarchikus állapotokat te­remt a borpiacon. A gazdák kétségbeesve konsta­tálják, hogy terményeiket nem tudják elhelyezni, hiába volt a múlt esztendő ter­mése kifogástalan minőségű. A telet még csak keresztül húzták nehezen, különösen azok, akik­nek egyéb forrásokból is voltak jövedelmeik, de a tavasszal meg­induló munkálatok kőnyszéríte- ni fogják őket, hogy készleteik­től megváljanak. Kirívó páldát szolgáltat a mai kilátástalanul súlyos helyzetre a gyöngyösi borpiac állása. Gyön­gyösön és környékén az 1930- as termésből bepincézett borok kilencven százaléka a termelőnél várja a vevőt. A rossz gazda­sági helyzet folytán csökkent a halfogyasztás és minimális az export is. Gyöngyösön az árak eddig nem sülyedtek oly mér­tékben, mint a homoki borok árai, a vevők az utóbbit vásá­rolják, teszik ezt annál is in­kább mivel « múlt évben a hc­Eger, április 13. A posta érdekes újítást lépte­tett életbe a napokban. Ennek értelmében az eddigi gyakorlattal ellentétben a posta bárkinek kívánságára tizenkét havi részletfizetésre is felsze­és Bathlen István gróf sem tehet semmit, még akkor sem, ha mun­kásságának olyan ékes oromza­tán állhat, mint a tízéves jubileum. De, hogy ma itt vagyunk álta­lánosságban nyugalomban és békében, a mindennapi kenyér többé-kevéssé biztos megszerzésé­ben és felgyújtott reménységeink hitében bizakodva, az jórészt Bethlen István grófnak, az ő tíz esztendős miniszterelnökségé­nek az eredménye. moki szőlők is, kevés kivétellel, igen jő minőséget produkáltak. Hiába volna megokolt a hegyi bor jobb ára, annak jóval kisebb holdankénti termésátlaga és na­gyobb termelési költsége folytán a mai rossz gazdasági helyzet mégis a mentői olcsóbb áron való beszerzésre kényszeríti a kereskedőket. A meginduló ta­vaszi munkálatok pénzigénye pedig eladásra kényszeii i a ter­melőket. Súlyos oka a boreladás nehézségeinek a Dunántúl nyu­gati megyéiben elhrapózott és a hatóságok által megtűrt faluző szekereken űzött borral való házalás. Ez a forgalom az adó mellett forgalomba jövő bor mennyiségét harmadrészre csök­kentette. A kormánynak kell feltétlenül módozatokat találni arra, hogy a bortermelőket a végső rom­lástól megmentse, mert hiszen az az ajánlat, hogy a borterme­lésről térjenek át a csemegeszőlő és gyümölcstermesztésre, máról- holnapra megvalósíthatatlan s míg a gazda átrendezkedik, ad- gig hitelezői a párnákat is el- árvereztetik a fej« alól. reli az új telefonállomást. Ez a részldifizetési kedvez­mény minden bizonnyal négy mértékben hozzá fog járulni ah­hoz, hogy a mai életben oly fontos telefonhálózat minél in­ter zivebb mértékben kiépüljön. Meg kell menteni a szőlősgazdákat Nem ígéretekre, hanem cselekvésre van szükség. Tizenkét havi részletre lehet kifizetni a telefon- felszereltetés költségét

Next

/
Thumbnails
Contents