Eger - napilap, 1931/1

1931-04-12 / 82. szám

arä 20 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztőt Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉGI EGER, LYCEUM, FÖLD- SZINT 3. — TELEFONI 11.-KI ADÓHIVATALI EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON : 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- i: SZÁMLA: 54.558. n 2LL11. évfolyam 82. szám ♦ Vasárnap ♦ 1931 április 12. A belügyminiszter most hagyta jóvá a villamosmüvek átalakítására vonatkozó városi határozatot A munka odaítélését többen megfellebbezték. A miniszter engedélyezte a 92 ezer dolláros törlesztéses és 100 ezer pengős függőkölcsön felvételét. Eger, április 11. Hevesvármegye villamosításá­val kapcsolatosan Éger város villamosművei is átalakításra szorulnak. Az átalakítást a város kép­viselőtestülete közel egy eszten­dővel ezelőtt tartott egyik ülésé­ben határozta el s egyúttal ki­mondotta, hogy a munkálatok költségeinek fedezésére két helyről vesz fel pénzt: a Moktártól 92 ezer dollár ér­tékben, 20 esztendős törlesztésre, továbbá az Eger—Gyöngyösvi- défai Villamossági Részvénytár­saságtól egy 100 ezer pengős függőkölcsönt. A városi határozat ezután bele­került a hivatalos eljárások fo­lyamatába. A jóváhagyás hosz- szadalmas munkát szokott igény­bevenni és ez a körülmény rend­szerint elodázza a közmunkák megkezdését. Egy előzetes jóváhagyás ki- eszközlése után jutott a város ebba a helyzetbe, hogy kiírhatta a pályázatot a szükséges mun­kálatokra. A nyilvános verseny­Amint Debrtcanben már rájöt­tek arra, hogy az idegennek Debrecen iránti, sőt messzebb mehetünk : talán egész orszá­gunk iránti kíváncsiságát a leg­nagyobb mértékben a puszta, a ménes, a pásztorélet különleges­ségei költik fel s azért ilyen ala­pon is szervezi már ott az ide­genforgalmat a cívisek hivatalos touring officeének managers, dr. Oláh Béla, ép9nugy elmondhat­juk, hogy Eger a várnak, épít­ményeinek, a fürdőjének, a Bükk- nek gyönyörűségei mellett még majd a szabadszinpjdjával is tárgyalás végbement s a pályá­zatok ügyében a képviselőtestü­let múlt havi közgyűlése dön­tött. A közgyűlés hosszas vita és nézeteltérések után osztotta szét a különböző munkákat a vállalkozók között, aminek az lett a következménye, hogy a határozatot többen megfelleb­bezték a másodfokú hatósághoz. A fellebbezési határidő letel­tével a napokban érkezett meg a bel­ügyminiszter leirata a városházára, amelyben a pénz­ügyminiszterrel egyetériöleg vég­leg jóváhagyja Eger város első ha­tározatát a villamoshálózat és a villamosmGvek átalakításáról, továbbá engedélyezi a törlesz­téses és függőkölcsön felvételét. A második városi határozatra vonatkozó fellebbezések ügyé­ben valószínűleg még ebben a hónapban határoz a vármegye közgyűlése. A rendkívül fontos átalakítási munka megkezdése osak a fel­lebbezések elintézése után kez­dődhet meg. versenyre kel a vendégek ide- édesg9téseért. Gondoskodjunk tehát azoknak az idejuthatásá- ről is. Hiszen már Párádról ki-kirándulnának Egerbe, ha sűrű volna nyáron az autó­buszjárat s ha a most ennek a céljaira veszélyesnek látszd éles- szögű, jobbra-balra ciúszós he­gyi űtkanyarokat megfelelő mó­don építenék át. Amikor pedig arról olvastam e lapnak cikkeiben, hogyan kel­lene Egernek a vidékét köze­lebb hozni, illetve a szomszédos falvakat, községeket mily eszkö­zökkel lehetne Eger közgazda- sági életébe bekEpciolni, konsta­táltam, hogy sok mindenre gondoltak, csak arra nem, ami a legkézenfek­vőbb, hogy t. i. itt van Mező­kövesd a maga 20 000 lakósá- val úgyszólván az egri kertek alatt. Fontosabb ez Füzesabony­nál, vagy más községnél. Mező­kövesdre tehát naponta több­szöri autóbuszjárat indíttassák 8 ezt vagy maga Eger város létesítse, vagy legalább is sub- vencionálja, hogy tarifaja olcsó legyen. Az egri iparnak, az egri ke­reskedelemnek, az iskolásoknak s a már fentebb is említett fol- klorisztibus értékek miatt az ide­genforgalomnak is fontos érde­kei szempontjából okvetlen rá­kellett mutatnom erre a nagy lehetőségre. Ne mondjuk ki a Nagy Eger­hez hozzászóló egyik cikkíróval, hogy az autóbuizforgaloaa hát- térbehalyezendő mert az kül­földi gyártmányok importját je­lenti, kanem segítsünk a dolgon s igenis követeljük társadalmi­lag is a közizállítási és a gép­járművekkel történő közüzemi fuvarozás szabályzatainak be­tartását, mely előírja ezskban az esetekben a magyar gyártmá­nyú gépjárművek beszerzését. Példaadásra intjük ezzel a mi tehetős osztályunk olyan egyé­neit, kik, ha autót vagy más va­lamit vesznek, sajnos, nem tart­ják elsősorban kötelességüknek a honi ipar termékeinek a tá­mogatását. ’ Éppen a nepokban írt erről az «Eger» egy kecske­méti tanárnak a plakátja nyo­mán s bizony ez a vezércikk barámSzandő és minden magyar ház falára kifüggesztendő volna. Az Egerben néhány héttel ez­előttlétesített »Takarékosság* -ba kötelezett egri cégek a nfilok vásárló közönség és Eger egye­temes érdekének szempontjából a közeljövőben próbaképen vi­teldíjmentesen mindenesetre be­állítanak ilyen mezőkövesdi autót. Ami pedig nem kevésbé fontos momentu sóként Eger ipari és mezőgazdasági termelésének fokozását illeti, tény, hogy sokat kellene és sokat lehetne ezen még segí­teni. Van ennek is módja, mert néha egész kis dolgok alapozzák meg egy környék termékeinek és termelési rendszerének a hírét. Pl. távolabb eső helyeken ép oly jól tudják, bogy Egerben nagy­szerű chanpignongombát te­nyésztenek, vagy hogy ne is beszéljünk pl. a szegedi papri­káról, melyről nemrégiben jelent meg a némei tudományos és statisztikai értekezés, mindkét könyv egy magyar tanárnak, Váredinak az érdeméből. S tud­ják e, hogyan szereztek az addig félelmetes hírű paprikának pia­cot a külföldön? Egy élelmes ember Berlin főterén ingyen paprikás krumplit főzetett s meg­kínálta vele a járókelőket. ízlett az étel, jött a megrendelés s ma 3 nagy háza van az illetőnek. Nem lehetne-e ilyen reklamiro- zandő specialitása Egernek is? Van ám most is olyan lelkes, mozgékony, de sokkal önzetle nebb emberünk odakint, az Ame­rikából a háború után hazavon- ződott Borsodi Vilmos, aki ma­gas korát nem is sejtető frisse­séggel minden munkáját a mi közös, nagy gazdasági, tehát re­ális hazafias érdekeinknek szen­teli.Hányszor bosszankodik azon, hogy nem szövetkezünk a ba­romfitenyésztésre,hanem azegéiz ilyfajta exportot 3 clgnek hagy­juk lefölözni.Mennyit fárad azért, hogy az előkelő német Wein- restaurantok borkártyáin több magy8r márka legyen felsorolva. Nem mintha elismerésre várna, de kemény gerincességének is bizonyára jól esne, ha önzetlen munkáját értékelve, állításának igazságát bebizonyosodva látná azáltal, hogy egy ilyen isten­áldotta körzet, mint az egri, az ő útmutatásai nyomán termelve ezt és azt, könnyen találhatna arra piacot ir. Bizony még a szőlőtermelést is lukratívvá lehetne tenni, 9 ha itt megszerveznék a szőlő- kúrát, külön választanák a cte- megefajtákat ügy, mint ahogyan Egerben évekkel ezslőtt Svájc­ról tarlóit egyik felolvasásom­ban említést tettem a genfi-tő környékebeli lakosság ilyen ke­reseti forrásáról. Mindezek nem utópiák, mert a városnak és a megyének ve­Hozzászólás Nagy-Egér tervéhez Irta: Síposa Géza igazgató, Miskolc. II. közlemény.

Next

/
Thumbnails
Contents