Eger - napilap, 1931/1
1931-03-21 / 66. szám
2 EGEK 1931. március 21. rendre terítenek a városok. A legelső gondolat ez építkezések megindításé, amelyről esztendők óta már annyi tinta folyt, annyi sok szép mondat elhangzott és ennyi meggyőző érvet harsogtak síét a vi'ágba. Úgy véljük, az építkezések intenzív megindításának szükségéről ma már senkit sem kell meggyőzni. Nagyon életravalőnak találjuk éppen ezért a pénzügyminiszternek azt a rendeletét, amely most érkezett meg Eger város polgármesteréhez és közli, hogy 1933 ig meghosszabbítják az addig felépített házak harmincéves adómentességét. Ez a kedvezmény önmagában véve olyan nagy érték, ami asinte kell, hogy csábítsa az embereket a minél intenzivebb építkezésre. Ezt az adókedvezményt tudomásunk szerint számosán szeretnék kihasználni, ha megfelelő építkezési hitelhez juthatnának. És ezen a pánton remélnünk kell, hogy a pénzintézetek hitelpoli- kája más útra tér, mint emeljen eddig járt és megfelelő ga- ranoiák és tisztességes kamat mellett a jövőben mm is fognak elzárkózni nagyobb>zabá*ú építkezési hitelek kibocsátásától. A gazdasági élet vérkeringésében olyan szükség van erre, mint a levegőre. Az építkezésnek ős általában az alkotó termelő munkának meg kell indulni az egész vonalon, bent a városban épen- ügy, mint kint a mezőkön. Tömeges kiutasítás kezdődik a Felvidéken« Pozsonyból jelentik : A felvidéki tartományi gyűlésen Jaros András magyar párti képviselő panaszt emelt amiatt, begy az utóbbi napokban ismét megindultak a kiutasítást eljárások. Szükségesnek tartja ez eljárás ellen tiltakozni, mert a Felvidék jövője nemcsak tót-kérdés, hanem magyar kérdés is, hiszen a Felvidék lakosságának egy* harmada magyar kisebbséghez tartozik. Felbomlás előtt a diákkisántánt. A prágai Poledni List jelentése szerint a kisántántbeli egyetemi hallgatók szövetsége, az úgynevezett diákkisántánt, felborulás előtt áll. Ezt mutatja a bukaresti diákkongresszus meghiúsulása, amelyen Jugoszlávia a zágrábi ős belgrádi hallgatók viszálya miatt nem jelent meg. A csehek megjelenésében sem volt köszönet, mert már a fogadás alkalmával a cseh diákok vezetője nem fogott kezet a román diákvezérrel, annak antiszemita kirohanásai miatt. A jövő héten teljes erővel megindul az útépítés nagy munkája Június végére föltétlenül készen lesznek a főbb útvonalakkal. — A Deák Ferenc, Káptalan, Széchenyi, Rákóczi, Almaggar, Makiári uccák és a Szarvas tér kerülnek burkolás alá. Eger, március 20. Eger város űtépí ési bizottsága tegnap délután 4 órakor Trak Gíza polgármester elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a rövidesen sorrakerülő útépítés munkálatainak ügyét tárgyalta meg teljes részletességgel. A munkálatok, amint a bizottság leszögezte, most már visz- szavonhstatlanul megkezdődnek a jövő hót folyamán. Hat utat és egy teret fognak űj alapépítménnyel és burkolattal ellátni, és pádig azokat ez útvonalakat, amelyek a forgalom szempontjából a legfontoiabbak. Ezek szerint átépítésre kerülnek a Deák Ferenc, Káptalan, Széchenyi, Rákóczi. Almagyar és Makiári uccák, továbbá a Szarvas tér. Az útépítési bizottság a szakértők javaslata alapján úgy határozott, hogy a Deák Ferenc uccát az eredeti tervtől eltérően nem a 20 centiméteres betonalappal látják el, hanem makadam alappal, amelyre kiskockakő burkolatot fektetnek. A makadam alep ugyanis éppoly erői és tartós, mint a beton, amellett nem por- lik hi a burkolat alól ée rugalmasabb is. Az Almagyer uccánál megfordított lesz a helyzet. Itt is kiskockakővel burkolnak, de ez alap nem makadam, hanem beton leez, amennyiben ezen a szakaszon az úttest alatt futnak a vízvezeték és ciatornahálőzat csövei, s ha valami baj történik ezeknél, könnyebb és alkalmasabb a betonalapban dolgozni. A Széchenyi ucca alapzata 18 oentiméteres betonból lesz, amelyet aszfalttal vonnék be. Ugyanilyen úttestet készítenek a Káptalan uccán is. A Rákóczi ucca alapzata makadsmból készül el ■ reája bazalt őriáskavicsból készítenek burkolatot. A Szarvas tarét és a Makiári utat hasonlóképpen makadam alsp- pal éa őriáakavici burkolattal építik. Rapcsák József városi műszaki tanácsol referált azután arról, hogy az útépítőét végző cég már a közelmúltban megkezdte az útépítéshez szükeégea anyagok leszállítását. Radll Károly bizottsági tag ugyancsak ez anyagszállítással kapciolatban szólalt fel éa elmondotta, bogy a Daák Fererc uccára leszállított szegélykövek között kétfélét talált. Az egyik minőségű kő kifogástalan, ellanben a másik homokszemcsés, puha, igen sok csorba közöttük és a legtöbb meg nem falelő méretű. Ugyanilyen kifogása merült fel a makadam alapzathoz használandó szarvaskői kőanyaggal kapcsolatban. Ezek között is aksd igen sok agyegtartalmű éa rossz kő. Kérte ezért utasíitatni a műszaki hivatalt, hogy az anyag átvételénél a legszigorúbb ellenőrzést gyakorolja, nehogy ezeket a hasznavehetetlen darabokat is beépítsék az ú tettbe a város nagy kárára. Ki88 Károly, skit az útépítés ellenőrzésével bízott meg a város, válaszolt a felszól ilátra és felolvasta munkanaplóját, amely szerint ezeket a kifogásokat már az elaö szállítások alkalmával felhozta és több ízben értesítette a vállalkozót, hogy a város a silány minőségű anyagot nem veszi át, tehát annak elviteléről haladéktalanul intézkedjenek. A felszólalásokra a vállalkozó megjelent főmérnöke bejelentette a bizottságnak, hogy a kifogások jogos voltát elismeri és gondoskodni is fog arról, bogy ezeket az anyagokat fel ne használják. Mint mondotta, a vállalat csak azokat a köveket veszi át a bányától, amelyeket a város is átvesz, igy tehát semmi érdeke hogy az utakat rossz anyagból készíttesse. Éppen ezért az útépítés kezdetével megfelelően válogatni fogják a beépítendő köveket. A bizottság ezután elhatározta, bogy a vizlefolyóaknák uccai elzáró födeleit a Stetz-fale egri vasöntödében készítteti el, mivel a bemutatott minták között ez látszott legmegfelelőbbnek. Az útépítési bizottság végül Trak Géza polgármester indítványára elhatározta, hogy Tóbiás József műszaki tanácsosnak, az állami útépítészeti hivatal vezetőjének köszönetét szavaz, amiért két éven keresztül o’y odaadóan és nagy hozzáértéssel segített a városnak az útépítés előkészítésénél, sőt most is vagy személyeién, vagy helyettese útján állandóan ellenőrzi a nagy és Eger életében igen jelentős munka lefolyását. A föld 1800 millió embere 1500 féle nyelvet beszél. 122 067 szóból ail a magyar nyalvkincs 1800 millió ember él a földön és ez az 1800 millió ember 1500 féle nyel vet beszél A nyelvek ranglisziájának az élén egy hatalmas, mammut-szám áll: 400 millió. Eanyi ember beszél kínéiul, a föld lakosságának majdnem negyedrésze. Az ötvi- lfigrész területén 170 millió ember beszél angolul, 70 millió oroszul, 65 millió spanyolul és 41 millió olaszul Európában az élen áll a német nyelv (80 millió) második az orosz, harmadik ez angol (47 millió), negyedik az olasz, ötödik a francia (39 millió), azután sorban kisorosz, lengyel, spanyol, oláh, holland és a tizenegyedik helyen magyar. A világnyelvek sorában a magyar huisonkilencedik helyre került. A nagy világnyelvek mellett egész seregét találjuk a törpe nyelveknek. Akadnak olyan pirinyó nyelvek, melyeket csak nyelvész lát meg és gombostűz fel. Például az iv nyelvet 1255 ember beszéli, a nakhev nyelvet csak 799, az arest nyelvet 797, a lúd nyelvet pedig mindössze 494 ember. A Magyar Tudományos Akadémia legutóbb kiadott címszó- jegyzékében, mely msssze áll a teljességtől 122 067 szét tüntst fel a magyar nyelvkincs. Ebből 330 régi török, 765 szláv, 1393 német eredetű, de ezek az utóbbiak nspiől-nfipra keves- bednek a köznyelvben, csak egyes duaántűli tájnyelvelban használatosak. Hihetetlen nagy számnak tetszik a 122.067 magyar sző, ha elgondoljuk, hogy egyszerű parasztember Dyelvkincse nem terjed tovább 1—2000 szónál. Érdekes, hogy a franciák négy szét átvettek tőlünk nyelvükbe. A XVI. században a komárom- megyei Kooi községben divatba jöttek a szekerek én messze főidre elment a *kocs< i szekereknek a híre. Erre a franciákoi átvették tőlünk a kocsi, <cocher« szavat. A huszár chusard«, azután a *shako* és végül a sujtáv, «soutache« kerül be a francia nyelvbe. Rendelet a benzin keveréséről. A hivatalos lap mai számában pénzügyminiszteri rendelet jelent meg, amely megtiltja a szabad forgalomba már átment köny- nyü és nehézbenzinnek oly célból való összekeverését, hogy e keverék útján könnyübenzin állíttassák elő.
