Eger - napilap, 1931/1
1931-03-20 / 65. szám
2 EGEM 1931. március 20. Válasz a kereskedelmi miniszter zárórarendeletére Eger, március 19. Radii Károly ipartestületi elnök a kereskedelemügyi miniszternek a vasárnapi zárórára vonatkozó határozata alapján a kővetkező beadványt intézte Eger város polgármesteréhez: — »A nyílt áru»ítá»i üzletek teljes vasárnapi munkaizüneté- nek elreudeláse iránti akciót el* nökségünk inditoita meg az érdekeltek nagy többségének kívánságára, a valláserkölosi és szociális szempontok szükségszerű követelményeként. Amidőn az első és másodfokú hatóság mindenben helyesnek és törvényszerűnek tartotta eljárásunkat, viszont a kereskedelemügyi miniszter úr 135346/XI. 1931. számú leiratával az első és másodfokú véghatározatok félrető- telével jogszabálysértést állapít meg. kötelességünknek tartjuk eljárásunk helyességét és törvény- szerűségét igazolni, mert a miniszteri leirat szerint joggal illethet az a vád, hogy ebben a kérdésben nem volt meg ez abszolút törvényismére- tünk s ebből kifolyólag eljárásunk és ténykedésünk a törvényeknek meg nem felelő, helytelen volt. Leszögezzük tehái első sorban azt, hogy az üzleti záróra ügyében, a miniszter által is hivatkozott 1913 : XXXVI. te. végrehajtása tárgyában kiadott 6550/1913. számú, valamint a 94537/1921. számú kereskedelemügyi miniszteri rendeletek utasításai szerint jártunk el a következő értelemben: Megállapítottuk először, melyek azok a nyiit árusítási üzletek, amelyek e tekintetben figyelembe veendők és mi a nyiit árusítási üzlet (bolt) kifejezés fogalma. A 6550/1913. ein. K. M. számú rendelet 3. és 4 §. következőképen hangzik: »A nyiit árusítási üzlet (bolt) kifejezés a törvény szempontjából árusítás céljából a közönség számára nyilvaélló minden oly helyiséget jelent, melyből az árusítás akként folyik, hogy a vevő a vásárolt árut, az esetleg kívánt és bizonyos üzletágaknál előforduló átalakítások után rögtön magával viszi, vagy viheti, vagy az rögtön házhoz szállíttatik, vagy izéllít- ható. A nyiit árusítási üzlet fo galmának nem szübséghé- peni kelléke az, hogy az üzlet ej tej) közvetlenül az uc- cára nyíljék. Az előző bekezdésben foglalt feltételek fennforgása esetében az üzlet nyílt árusítási üzletnek minősül akkor is, ha az illető helyiség a kapualjban, udvarban, vagy az emeleten van és pedig még akkor is, ha az illető helyiség az árusítás mellett egyéb célra, pl. lakásul vagy műhelyül is szolgál. Az említett feltételek fennforgása esetében fennforog továbbá a nyiit árusítási üzlet fogalma tekintet nélkül arra, hogy mi az árusításnak tárgya . . . . . . Nem tartozik a tör- | vény hatálya alá az oly nyiit i üzlet, melybsn : 1 a) anélkül, hogy az üzlet árusításra is be volna rendezve, — kizárólag anyag megmunkálással foglalkoznak . . .« Megállapítottuk másodsorban, melyek azok a nyiit áru-ítási üzletek, amelyek a 94537/1921. számú és egyéb kereskedelemügyi miniszteri rendaletek alapján nem korlátozhatók a vasárnapi nyitvatartáiban hatósági rendelkezéssel. Kiküldött tisztviselőnk személyesen kereste fel az érdekelteket ■ kérdést intézett azirány- ban, hogy őhajtják-e a teljes vasárnapi zárvatartást: igen, vagy nem. Az igsnnel felelők sajátkezű aiáirá-ukkal tettek e mellett bizonyságot. A kereskedelemügyi miniszter megállapította első sorban azt, hogy túlnyomóan élelmiszer árú 8itassal foglalkozó kereskedők is meg lettek hallgatva, másod sorban azt, hogy cyan iparosok is aláírtak a kérvényt, akiknek csak műhely jellegével bíró üzletük van, harmadsorban nem volt feltüntetve a kereskedelmi szakma, amellyel foglalkoznak és negyed - szer nem lett pontosan megállapítva, hogy kik jogosultak e kérdésben nyilatkozni, illetve a jogosultak kétharmada kívánja e a teljes vasárnapi munkaszünet elrende lesét. Ezekre vonatkozóan legyen szabad az alábbiakban igazolni eljárásunkat: A 94537/1921. számú K. M. rendelet erielsaében (1. §. 3. bekezdés >. . . Nem korlátoz- batők a nyitvatartáiban ilyen hatósági rendelkezéssel a túlnyomóvá élelmiszereket árú- sítő üzletek.«) A »Hangya«, a »Köztisztviselők« és több kisebb íű-.zares és szatócs iparengedéllyel rendelkező kereskedőnél eljártunk és megáll pítottuk, hogy élelmiszereket legfeljebb 40, egyéb árúkat 60% ban árú-ítanak név- szerint, rautáruk értéke, valamint az eladásból bef>lyó pénz összeg átlag p'dig 50—50®/o-ra tehető. Miután a rendelet a »lúlnyo móan« meghatározást emeli ki, megáliapíiottuk, hogy a záróra kérdésében ezekre a fenti rendelkezés nem vonatkozik és ezek ebben a kérdésben mint érdekeltek, meghallgatandók. A kérdéses iparosok ügyében mellékeljük a kihallgatásokról felvett jegyzőkönyvet, amelyek azt igazolják, hogy a nevezettek árusítással is foglalkoznak és meghallgatásuktörvényszerüvolt. A 94.537/1921. számú miniszteri rendelet kifejezetten az ipari munka szabályozásáról szól és 6 fejezetben foglalja össze az e tárgyban kiadóit rendelkezéseket. Az első fejezet 1. §. első és második bekezdése félreérthetetlenül kereskedelmi és ipari árusítást határoz meg, amelyekre nézve a kívftnaőgnek megfelelően munkaszűnetet rendel el. A második fejezet részletesen felsorolja azokat az ipari munkákat, amelyekre a záróra nem vonatkozik, a harmadik fejezet (»24. §. Azok az önálló kisiparosok, akik segédszemély- zetet nem foglalkoztatnak, lakásukon, vagy lakásukkal kapcsolatos műhelyükben, magus deli 12 óráig dolgozhatnak.«) pedig a kisiparotok munkáját ily értelemben szabályozza, tehát kétségtelen, hogy a kérdéses külön üzlethelyiséggel rendelkező, ott részben ipari munkát végző, részben pedig saját termelésüket elárusító iparosok, a 94537j 1921. számú rendelet első fejezetének 1. §-a alá tartoznak. Nem képezheti vit* tárgyát az, hogy mit árul, (6550/1913. K. M. 3. §. harmadik bekezdés) nem képezheti vita tárgyát, hogy milyen mennyiségben áru', miután a 6550/1913. K. M. rendelet 4. § a) pontja félreérthetetlenül kimondja azt, hogy csak azok a műhelyek n*m vehetők figyeEger, március 19. Az egri kir. ügyészség csalással vádolta meg Kardos Sándor egri divatkereskedőt, aki a vád szerint fizetésképtelenséget jelentett bs s bár tudta, hogy kötelezettségeit nem telje - sifheti, mégis új árúkészletet rendelt. Kardos Sándor hitelezőit — állítólag— a fizetésképtelenség elhallgatásával tévedésbe ejtette, •őt magát egyenesen kifogástalan anyagi helyzetben levőnek mondotta, hogy biztosítsa hitelét. Nagymennyiségű árut rendelt a mikor a rendelés raktárába leérkezett, kéDyszeregyes- séget kért maga ellen és sikerült is hitelezőinek többszázezer Eger, március 19. Az ősz folyamán a népjóléti minisztérium egy rendeletét adott ki a fertőző betegségek kötelező bejelentéséről s ugyanakkor hatályon kívül helyezte a régebbi rendeletet, amely a fertőző betegségek bejelentését szabályozta. Az új rendelet azonban, mint ez ma már megállapítható, sehogyan se vált bo a gyakorlatban. Állást foglalt ellene az orvos- szövetség, tiltakoztak miatta a lembe, amelyek »kizárólag anyag megmunkálással foglalkoznak.« Arra Dőzve, hogy az aláírásnál a kereskedelmi szakma és a foglalkozás feltüntetendő, semminemű kifejezett intézkedés a hivatkozott rendeletekben nincs, mint ahogy nincs rendelkezés arra nézve sem, hogy az aláírás milyen formában történjék. Mint említettük, mi e tekintetben a legnagyobb gondossággal jártunk el. amit az első és másodfokú hatóság igazolt is ■ a fenti okból csupán az aláírás formaiságát nem tarthattuk be, miután arra nézve ez ideig semminemű rendelkezés nem volt. Amikor tehát jelen sorainkkal igazoljuk eljárásunk helyességét, ismételten leszögezzük, bogy a törvényes rendelkezés szerint az érdekeltek kétharmadának kívánsága a vasárnapi teljes üzletzárás. Kiváló tisztelettel: pangős kárt okozva, 50 százalékra kiegyeznie. A törvényszék Gálbory József elnök vezetésével megtartott tárgyaláson elfogadta a vádlott védekezését, amely szerint Kardos Sándor fizetésképtelenségének csak akkor jött tudatára mikor a nagy reményekkel várt őszi szezon elmaradt, amelyre egész üzletét bazirozta. Továbbá jl nagy rendelések a fizetésképtelenség bejentése előtt történtek, ezárt a törvényszék, annak megállapításával, hogy a cég az általánosan észlelhető rossz gazdasági viszonyok miatt lett fizetésképtelen Kardos Sándort felmentette az ellene emelt vád alól törvényhatóeágok, de talán legjobban proteatál ellene a közönség, amely keservesen megérzi ennek az elhibázott rendeletnek minden szomorú következményét. Olyan furcsaságokra, visszásságokra adott alkalmat ez a rendelet, amelyek szinte páratlanok, de amelyeket eddig nem ismert a nyilvánosság, legfeljebb csak a betegek és a gyakorló orvosok. Radii Károly ipartestületi elnök. A törvényszék felmentette a csalás vádja áléi Kardos Sándor egri divatkereskedőt Az ítélet indokolása kimondja, hogy a kereskedő a rossz gazdasági viszonyok miatt lett fizetésképtelen. Rengeteg baj van a fertőző betegségek bejelentéséről szélé rendelet körül Új anyagi terheket ró a közönségre a sérelmes intézkedések végrehajtása.
