Eger - napilap, 1931/1
1931-03-12 / 58. szám
Abh 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA I PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD- SZINT 8. — TELEFON: 11- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON : 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XL1I. évfolyam 58. szám ♦ Csütörtök ♦ Eger, 1931 március 12. A beteg Európát csak a civilizált emberiség együttérző lelkülete mentheti meg. (Lapunk állandó tudósítójától.) Bruxelles, 1931. március. Eurőpa beteg. A betegség nem mai eredetű. A világháború csak siettette kitörését. Minél többeD ves2ik kezelés alá, annál rohamosabban közeledik a krízis tetőfokához. Vagy belefullad a saját zsírjába, amely most aranyba váltva, tekintélyes kamatlábat növesztve avasodik a világ bankárainak markában és jön utána az özönvíz, amely lemossa Eurőpa arcáról a civilizáció utolsó szépségt8paszaités kezdődik minden előírói, vagy pedig megtorpan az utolsó fokon és megszervezi az emberiséget a szolidaritás jegyében. Ebben azonban senki sem hisz. Itt Brüsszelben, a csipke-költemények városában sem hisznek benne. Ködös ábránd, mint a »keresztény népek« lefegyverzésének ideális gondolata. Pedig Brüsszelben, az Akadémia csarnosaiban azért jöttek ősize a nemzetek képviselői,hogy kezetfogjanak egymással. Európának jelenleg 200 millió ember- feleslege van. Ötven év múlva 6z a szám meg fog kétszereződni. Ezt az emberfelesleget pedig nem fogja elbírni az öreg Eurőpa, kivéve, ha leszorítják az életstandardot újabb ötven százalékkal, behozzák a 30 őrás bérhetet és elpusztítják az összes gépeket. Vagy ellenkezőleg. Senki sem fog dolgozni, hanem a gépek tartják el az embereket. Előbb persze a világ bankáraival kell kiegyezni, mert ez a ragadós nemzetközi társaság a hóna alatt tartja uralkodók koronáját, vállalatok, kis és nagy üzemek kul- Ólát, városok, országok, népek huBosfazekát. ö.ven év múlva, nem számolva egy, a világháborút véráldozattal messze felülmúló újabb háború, vagy kontinentális katasztrófa eshetőségével, a legnagyobb problémák egyike az emberfelesleg problémája lesz. Abban azonban a Brüsszelben egy begy ült urak is egyetértenek, hogy jelenleg Eurőpa legnagyobb, mondhatni halálos betegsége: az ellenséges, háborús mentalitással, igazságtalansággal és jogtalansággal telített lelkek túltengőié. A másik legsúlyosabb betegség a söldkrizis, vagyis az agrárválság és a munkanélküliség. A baj orvoslásávál nap-nap mellett foglalkoznak. Lagutőbb itt Brüsszelben, a Népszövetségi Ligák ülésével párhuzamosan, a Cooparation Européenne tagjai foglalkoztak az említett bajok orvoslásával. A magyarokat Pékár Gyula és dr. Zichy Ernő gróf képviselték. Ez alkalommal felkerestem'Zichy grófot, mint a magyar delegáció egyik tagját és felkértem: nyilatkozzék lapunk számára az értekezlettel kapcsolatban. A magyar delegátus a következőkben nyilatkozott: — Eurőpa legsúlyosabb betegségei közül a mezőgazdasági krízis és a munkanélküliség elviselhetetlen súllyal nehezedik hazánk, valamint a többi országok vezető férfiéinak lelkületűre. Ez a kérdés tehát nemcsak a magyarság kérdése, hanem nemzetközi vonatkozásban is igen súlyos problémává fejlődött. A háború igazságtalanságait újabb igazságtalanságok sorozatával tetézték. Az elhibázott békeszerződések és pártoskodó békediktátumok annyi új vámsorompőt emeltek sz országok közé, hogy azok mellett eredményes gazdasági fejlődés nem lehetséges. A munkanélküliség és zöldkrizis annyira sanyargatja egész Európát, hogy a Népszövetségnek az európai együttműködést tárgyalni hivatott albizoitcága, valamint a Népizövetségi Ligák párhuzamosan működő szerve: a Cooperation Européenne bevonásával, a legkomolyibb tárgyalás alá vette azt a kérdést, hogyan lehetne nemcsak Európát, hanem az egész világot sújtó mezőgaz- daiági válságon és munkanélküliségen segíteni. A két probléma tanulmányozására és úgy európai, mint világszemszögből való megvilágítására a szerb, francia, német, svájc’, olasz és görög delegátusokat kértük fel. Indítványomra a delegáltak a kérdés feldolgozott anyagát ez év áprilisában, a Prágában tartandó értekezleten fogják előterjeszteni. A Prágában összefoglalt anyagot ez év májúiéban Budapesten fogjuk bemutatni, ahol a Cooperation Européenne nyilvános ankét keretében kíván foglalkozni az agrárkrízis és a munkanélküliség kérdésével. A delegáció tagjai ismételten hangsúlyozták, hogy törekpdni kell az európai egységes együttérzés megteremtésére. A magam részéről igen fontosnak tartom az európai egységes lelkűiét kiépítését, mert a beteg Európát csak a civilizált emberiség szolidáris lelkülete mentheti meg a pu*ztulá'tól. Egerben eddig mindössze 3-4 trachomas megbetegedés történt A tisztiorvosi hivatal messzemenő óvintézkedéseket foganatosított az esetleges járvány megelőzésére. A napokban bírt adott az »Eger« arról, hogy a közeli községekben, Szomolyán, Novajon, Noszvajon, Cserépfaluban, Egerfarmoson, Ostoroson súlyos trachomajárvány lépett fel, amelynek következtében egy egy faluban 150—200 szembeteget ápolnak. Egert ez a járvány, sejnos, igen közelről érinti, amennyiben éppen a felsorolt falvak lakói útján kerül be városunkba a legtöbb élelmiszer. Fokozott óvatosságra van emiatt szükségünk, amennyiben a bejáró falusiak könnyen ide- hurcolhatják a súlyos fertőző kórt, mely roppant kellemetlen, amellett igen veszélyes szembetegség. Lapunk munkatársa a járvánnyal kapcsolatban érdeklődött a városi tisztifőorvoii hivatalnál, amelynek vezetője, dr. Czigler Henrik h. tisztiföorvos megnyugtatóan nyilatkozott és kijelentette, hogy Eger közegészségügyének megóvására minden lehetőt megtesz. A piacokat, ahol a falusiak megfordulnak, fokozottabban ellenőrzik, bár azokban a falvakban, ahol a járvány felütötte a fejét, hasonlóképen megtörténtek a törvényben is külön szabályozott óvintézkedések. A betegek állandó felügyelet és orvosi kezelés alatt állnak, s ha kell, járványkőrházakat is rendeznek be részükre. A védekezés azért mindenesetre igen ajánlatos, amennyiben már Eger területén is történt 3—4 trachomás megbetegedés. Ez a szám aránylag még igen jelentéktelen s reméljük — ha a közönség is kellő óvatosságot tanúsít és saját, valamint hozzátartozói érdekében azonnal orvoshoz siet szembetegsége esetén — városunkban nem lesz komolyabb folytatása a környékből behurcolt tr^chomajárványnak. 8 és félmillió lakosa van Magyarországnak Kétszázhuszonhétezer munkanélküli van a népszámlálási adatok szerint. A mezőgazdasági munkanélküliek közül csak a hat hónap óta munkanélkül állókat vették számításba. Budapest, március 11. A Magyar Statisztikai Társaság kedden délután Thirring Gusztáv elnöklőiével ülé*t tartott, amelyen Kováts Lajos a Központi Statisztikai Hivatal elnöke ismertette a népizámlálás előzetes eredményeit. Ezek szerint Magyarország népessége 1930 december 3l én 8 millió 683740 lélek volt. Ugyanezen a területen 1920- ban 7 millió 980.069 lélek volt, a tényleges szaporodás eszerint 694,671, amely 8'7 százaléknak felel meg. Magának Budapestnek 1 mii-
