Eger - napilap, 1931/1
1931-03-05 / 52. szám
2 £ Q E B 1931. mftrciua 5. Pénteken délután {elolvasó ülést rendez a Gárdonyi Társaság Mécs László ismét Egerbe jön. Hírek néhány sorban. — Briand francia külügymi- niizter nagy olasz-barát beszédet mondott a kamara páriái ülésén. Szavai szerint Francia- ország Itália iránt bálát és barátságot érez. — Gandhi békét kötött az angol birodalommal. Az indiai ellenállás ezzel véget is ért, amennyiben az angol kormány megengedte, hogy a pirt- vidék lakossága szabadon termelhet sőt a tenger vizéből. — A luberkulotlkus halálozások száma Magyarországon 1924 őta mindegyre ciökken. — A Petőfi Társaság Harsányi Lajost, Hsrsányi Zsoltot és Baja Mihályt, a debreceni pspköltőt rendes tagjaivá választotta. — A palesztinai arab nemzeti bizottság a zsidóság könyörtelen bojkottját határozta el. Egyben felszólította az arab lakosságot, hogy minden erővel támogassa sz Brab nemzeti ipart. — Magyarországon 7000 szellemi munkanélküli vár elhelyezkedésre és 40 ezer szellemi munkás keresi nem értelmi munkával mindennapi kenyerét. — — Szovjetoroszországban a jövő héten tizenötezer népgyülést tartanak a húsvéti ünnepek ellen. — Nógrád és Hont varmegyék új fő ispánját, dr. Saldos Bálát március 12.-én iktatják tisztébe. — A mis kolci hősi emlékműre meghirdették a tervpályázatot. Az emlékművet az Avacoo állítják fel. — Budapesten a háztulajdonosok egy idő őta valósággal elárasztják a biztosítótársaságokat ajánlataikkal, melyek szériát házaikat átadják valamelyes évjáradék ellenében. — A magyar mezőgazdaság érdekeinek megvédésére autonóm hitelvédelmi szervet akarnak létesíteni. — A román kölctönügyi tárgyalások válságos pontra jutottak, amennyiben a köloiönt edő Francia B>nk ragaszkodik egy külföldi tanácsadó működtetéséhez. — Eldöntetlenül végződött a Budsp38ten megtartott magyar-olasz kerdmérkőzés. — Az európai államok végre elhatározták, hogy együttes frontot alkotnak az orosz dumpiog ellen. — Nagymajlát cssnádmegyei községben Berecz József gazdálkodó felesége udvarlőját levéllel a lakására csalta és a disznóólé késsel leszúrta. — A budapesti keleti pályaudvar mellett fekvő egyik kiskorosmában »itt a piros, ott a piros« játékkel 1200 pengőt nyertek el egy gyanútlanul játsző vidéki kisgazdától. — Ki8kundorozsma határában egy szétvertfejű legényt találtak a portyázó csendőrök. A vizsgálat során kiderült, hogy a legény előzőleg lakodalomban volt, ahol akácdoronggal támadt a násznépre. A dolog vége az lett, hogy elvették tőle a dorongot és öt verték vele agyon. Eger, március 4. A Gárdonyi Társaság március 6-án, pénteken délután hat órakor a ciszterci gimnázium tornatermében felolvasó ülést tar*, melynek keretében a magyarság nagy papköltőjőt, Mécs Lászlót élvezheti ismét Eger közönsége. Mécs László a múlt év októberében járt városunk falai közt s oly nagy, birébez mindenben Eger, március 4. Wekerlepénzügymiaiszter még csak most akarja benyújtani a képviselőház elé a földtehermen- tesíiési javaslatot, amely kötvények kibocsátásával oldaná meg az eladósodott kisbirtokosok nehéz helyzetét, máris igen sok panasz merült tel a hitelezők magatartása ellen. Konkrét panaszok jutottak hozzánk is, amelyekben a gaz dák azon keseregnek, hogy hitelezőik már most mozgolódik kezdenek és azzal fenyegetik őket, hogy még Eger, március 4. Ha Nagy-Egert komolyan meg akarjuk valósítani, elengedhetetlenül szükséges az előző cikkemben említett községeknek és vidékeknek villamos vasútak- kal Egerhez való csatolása. Ennek folytán az ipar és kereskedelem fellendülésének feltétlen alapjait teremtené meg a város. De ez nem elég. Keresni kellene a lehetőségeket, hogy itt ipartelepek és nagyobb üzemek létesüljenek. Az említett villamos vasűtak megépítése feltétlenül elősegítené itt egy nagy vaj és sajtgyár létesítését. Kívánatos volna olyan ipartelepek létesítése is, amelyek lönősebben nem is kell őt közönségünk figyelmébe ajánlani: beszél ehelyett a neve és az a sok-sok verse, amely rég a halhatatlanság pantheonjának el jegyzettjévé tette. Az ülés műsorán még Breznay Imre szerepel elnöki megnyitójával. A Gárdonyi Társaság a szokástól eltérően ezúttal 1 pengős kötelező ruhatári jegyeket bo- csájt ki, melyeket a Széchenyi életbeléptetése előtt minden eszközzel behajtják követeléseiket. Mivel nemcsak Hevesmegyében, hanem az ország minden vidékén a gazdák legtöbbje teljesen el van adósodva és úgyszólván egész egzisztenciájuk a hitelezőkön múlik, igen üdvös volna óvintézkedéseket foganatosítani a fenyegetés beváltása ellen. A vidék képviselőinek kellene figyelemmel kisérni az eseményeket és a pénzügyminiszternél kérni védelmet a gazdák ellen, ha a hitelezők csakugyan árverésekkel iparkodjak igényeiket kielégíteni a javaslat letárgyaa télen muekanélkül állő földműves lakosságot foglalkoztatnák. Ilyen volna egy fa játékárú üzem, facipő (klumps) készítő üzem, gyapjúfonoda, szőnyeg- szövőtelep, sőt a szőnyeggyár és bőrgyár létesítésének faliételei is megvannak városunkban. Helyénvaló ötlet a pezsgőgyár felállításának eszméje is. Az egervidék nagy borbősége s a parádi üveggyár közelsége egy- eránt kíaálják a kedvező alkalom megragadását. De igaza van »az adófizető polgárnak« abban is, hogy a legerőteljesebb propagandát kellene a város vezetőségének kifejteni a csemegeszőlő és gyümölcstermelésre való áttérés érdekében, valamint a környék nagyon alkalmas völgyeinek halastavakká való változtatása ügyében. Menynyivel nagyobb hasznot és menynyivel nagyobb forgalmat tudnának a környékbeli birtokosok és a város elérni, ha a termelésnél az adottságokat és lehetőségeket jobban figyelembe vennék ! És ami mindennél fontosabb, milyen nagy mértékben javítanák meg a közélelmezést az ízletes és olcsó halak tömegtermelésével. Ilyen módon lehetne a környék lakosságát arra is ránevelni, hogy a primitív búzatermelésről fokozatosan térjen át az intenzívebb gazdálkodásra, a takarmány, állat és baromfi- tenyésztésre. — Búzatermelésünk válsága még nem érte el a mély pontot. Számítani kell arra, hogy a gabona állandóan olcsóbbodni íog és értékesítése mindig nehezebbé válik. Ezért kellene búzatermésünket tarhonya, tészta és keksz alakjában értékesíteni. Egernek ahhoz is megvan minden feltétele, hogy itt egy nagy tésztagyár prosperáljon. Ügyes szervezettel az egész országot el tudnék látni kész tésztanemü- ekkel. Ami a város idegenforgalmának fellendítését illeti, e tekintetben nagy hiányosságok tapasztal hatók. Tapasztalásból tudom, hogy az itt járó idegeneket igen kellemetlenül lepték meg a példátlanul rossz utak, a téii nagy sár és nyári nagy por. Az idegen bosszankodik azon, hogy pl. a Minaretbe csak hosszas utánjárással lehet teljutni, lehangolja az, hogy a vár falán még mindig nincs egy olyan felírás, amelyik annak történelmi jelentőségét feltüntetné. Kellemetlenül lepi meg az uszodák drágasága. Itt tartom szükségesnek ezt is megemlíteni, hogy egy iskolavárosban nem volna szabad 40 filléres diákjegyeket kiadni. Mindenben egyetértek »az adófizető polgár« értékes fejtegetéseivel, csak abban as egyben nem, hogy a város minden tisztviselőjének napi elfoglaltsága mellett eszméket és ötleteket is kellene termelnie. Megelégedhetne minden adófizető polgár azzal, hogy ha a város vezető tisztviselői a jó eszméket és ügyes ötleteket alaposan megvizsgálnák, magukévá tennék és megvalósításukat szorgalmaznák ; a szükséges tőkéket megszereznék s ha ebben a pénzintézetek profitéhsége nehézségeket támasztana, legyen elég erkölcsi ée anyagi függetlenségük arra, hogy a községi takarékpénztár felállításával egy nagyobbszabású városfejlesztési politika pénzméltó, sikert aratott, hogy kü- | könyvkereskedés árusít. Az eladósodott gazdákat a kormány segítőakciójának megkezdése előtt tönkreteszik a hitelezők Hevesmegyében is több gazda ellen meg akarják kezdeni a behajtási eljárást. Sürgős segítségre van szükség. a földtehermentesitóai javaslat lá«a előtt. Ipartelepeket, üzemeket kell létesíteni Egerben Propagáljuk a csemegeszőlő és gyümölcstermelést. Hozzászólás »az adófizető polgár« Nagy-Egér cikkéhez. (Folytatás.)
