Eger - napilap, 1931/1
1931-03-03 / 50. szám
ARA 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 1 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYEDÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urban Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD- SZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON : 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XL1L évfolyam 50. szám * Kedd * Eger, 1931 március 3. Szombaton már ismét közlekedik az ideiglenesen szünetelő budapesti gyorsvonatpár Lehetséges-e meggyorsítani a személyvonatokat ? Eger, március 2. Mint a Máv. miikolci üzletvezetőlégétől érteiülünk, a január folyamán ideiglenesen beszüntetett budapesti gyorsvonaipárt március 7,-étől, szombattól kezdve ismét járatni fogják. A fővonal és csatlakozó szárnyvonalak menetrendjében tehát újból visz- szaáll a régi helyzet, melynek bizonyos fokú megváltoztatására — mint azt már az »Eger« közölte is — Miskolc kezdeményezése alapján erőteljes akciót indítanak az érdekeltek, igy Heves vármegye törvényhatósági bizottsága is. Erről az akcióról a sajtó útján már köztudomást szerzett Samarjay Lajos, a Máv. elnök- igazgatója, Bki most nyilatkozatban közölte az államvasutak álláspontját, mely mereven elzárkózik a kérelmezni szándékolt személyvonati menetidő megrövidítése elől. A Máv. elnöke nyilatkozatában hivatkozik arra, hogy a kérdést behatóan tanulmányozta és annakalapján megállapítja, hogyha az említett személyvonat sebességét a személyvonatoknál alkalmazható legnagyobb sebességre emelnék fel, úgy a budapest—hatvani vonalrészen 16, a hatvan—miskolcin 14 perc menetidőt lehetne megtakarítani, vagyis az utazás időtartama Budapest—Eger között kb. 30 perccel volna rövidebb. Dr. Sebestyén Gyula előadása Eger, március 2. Dr. Sebestyén Gyula egyetemi m. tanár, kórházi sebász főorvosnak a tüdőbetegségek újszerű sebészi kezeléséről szombaton tartott tudományos előadását szokatlanul sok egri és vidéki orvos hallgatta végig. A tömött padsorokban az egri közönség számos tagja is helyet foglalt. A tudós orvos közti két órai előadásban ismertette az uj és még kevésbbé közismert De ez a számítás is csak papíron adódik és a gyakorlatban tényleg nem volna elérhető. Ugyanis a 16 psrces idömeg- rövidítés nem lenne hasznosítható azért, mert a hatvani jelenlegi indulási időt a Salgótarján felól érkező 311-ea számú személyvonat csatlakozása miatt továbbra is meg kellene tartani annál is inkább, mert a 311 es személyvonetota kisterenyei csatlakozás miatt nem lehet korábbra fektetni. Sző lehetne a 416 os személyvonatnak Budapestről későbbi indításáról, azonban ez sem jelentene időrövidülést, mert más relációkban való indulási Időpontok azt nem teszik lehetővé. Maradna ctupán az a 14 percei idő megrövidítése, amely a hatvan—miskolci vonalrészen adódnék. Ezt az időmegtakarítást azonban a gyakorlat tényleg nem eredményezné. A meglevő megállások bármelyikének a megszüntetése is lehetetlen, mert panaszokat váltana, ki az érdekeltek részéről. Samarjay elnök leveléből tehát 8z derül ki, hogy a gyakorlatban nem vihető keresztül a vonat sebességének gyorsítsa, illetve nem rövidíthető meg menetidejük. Ilyenformán tehát sz indítvány gyakorlati eredményre nem vezethet. egyetemi m. tanár Egerben | sebészi eljárásokat, melyekkel a tüdőgümökór számos esetben teljesen meggyógyítható. Az előadó világos, áttekinthető, minden fontos részletet felölelő, az úttörő tudós meggyőződésével és nagy szónoki készséggel elmondott szavaival a hallgatóság figyelmét teljesen megához kötötte. Az elmondottakat Simon Gyula állami elérni itkolai tanító által vetített Röntge j fényképek még érthetőbbé tették. A hallgatóság dr. Sebestyén Gyulát, a tüdősebészet magyar úttörőjét lelkesen ünnepelte. Az előadást a Heves vármegyt i Orvos Fiókszö- vétség nevében megköszönve, dr. özekkel Ferenc elnök zárő- szaviban a hallottaknak a jelenlevő orvosokra kifejtendő előnyös hatását bizonyította és reámutatott az előadás hasznos következményeire, melyeket a vártér, március 2. A pénzügyminiszter legutóbb kelt rendeletével megszüntette az Országos Gyümölcsszeszfor- galmi Részvénytársaságot. Ez a szűkszavú jelentés a gyümölcspálinka (törköly, itb.) forgalmának felszabadítását jelenti és a termelők elkeseredett panaszaira hoz orvoslást. A Gyümölcsszeszforgalmi Részvénytársaságot 1929 ben alapította a Fructuf, az Országos Szeszértéketítő Rt, a Kéve Mezőgazdasági Iparfejlesztési és Hitelintézet és az OKH. A részvénytársaság célja az volt, hogy a termaléii adó alá eső szeszfőzdéket (központi, városi, községi, egyesületi és egyéoi) hitellel lássa el ős a gyümölcspálinkát értékesítse bel- és külföldön. A pénzügyminiszter a részvénytársaságnak 2700 sz. rendeletével az ér.ékesítés terén monopóliumot biztosított. A termelő csak akkor adhatta el saját terméséből nyert pálinkáját, ha a részvénytársaságtól erre utalványt szerzett be. Az utalványt azonban csak akkor kapta meg, ha a pálinka eladási árának 3'5 százalékát befizette. Befizetés hiányában a termelő köteles volt ez eladásra szánt pálinkamenDyiséget központi raktárba szállítani. A részvénytársaság a beszállított pálinka értékének 75°/«-át a megye beteg anyaga érezhet majd. Egyben a jelenlevők figyelmét felhívta arra a közönyre is, mellyel a közönség legnagyobb része a gümös megbetegedesekkel szem ben viselkedik. Este a vendégludős tiszteletére a Korona szállodában népes és meleghangulatu társasvacsora volt. termeid vagy szeszfőzde részére előlegezte, de a termelőnek váltót kellett kiállítania az előlegről. Ha a termelő mega akarta eladni pálinkáját, az értékesítést nagyban megnehezítette az, hogy az árút a részvénytársaság által megszabott irányáron alul eladnia nem volt szabad, mert ha olcsóbban adta el, vagy nem váltott utalványt, jövedéki kihágást követett el, amely 10—1000 pengőig terjedő pénzbüntetéssel volt büntethető. A rendelat azonban, amely a termelés érdekeit lett volna hivatva védeni és kedvezőbb értékesítési lehetőségeket biztosítani, visszafelé sült el. A gazdák, mivel az értékesítést a részvénytársaság tartotta fenn magának a az ügykezelés igen komplikált volt, lassan felhagytak a termeléssel, nem főzették ki nyersanyagjaikat, amiből az államnak is tetemes kára származott. A termelőnek, ha maga akarta eladni pálinkáját, a levelezés következő óriáskígyóját volt kénytelen lenyelni: be kellett jelenteni eladási szándékát, mellékelten küldve a 3'50/« jutalékot; a részvénytársaság elküldte neki az utalványt, annak szelvényét ismét vissza kellett küldeni a részvénytársasághoz, ahová még s vevő is tartozott igazolni azt, hogy a pálinkát átvette. A- pénzügyminiszter visszaállította a gyümölcspálinka szabad forgalmát A termelők ezentúl korlátozás .nélkül hozhatják forgalomba az általuk termelt pálinkát. Az Országos Gyümölcsszeszforgalmi Rt. megszüntetése.
