Eger - napilap, 1931/1

1931-03-01 / 49. szám

4 EGER 1931 március 1. KÖZGAZDASÁG A gyümölcsfák tavaszi és nyári permetezése Irta: Szilágyi o8Z8ö. * Kgyvértódulás, szívszoron gás, nehéz légzés, félelemérzés, idegesség, fejfájás, lehangoltság, álmatlanság a természetes »Fe­renc József« keserűvíz haszná­lata által igen sokszor megszün­tethetek. Tudományos megállapí­tások megerősítik hogy a Ferenc József víz a makacs székszorúlás mindenféle jelenségeinél a legjobb szolgálatot teszi. A Ferenc Jó­zsef keserűvíz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletokben kapható. — Az Egri Levente Egyasület károly városi csoportja március l-én, vasárnap délután 6 órakor az Ir­galmas uccai elemi iskola torna­termében előadja Gárdonyi Géza Bor című falusi történetét. A föld- míves fiatalságból álló műkedvelő gárda nagysikerűnek ígérkező elő­adását Bcdy Antal állami iskolai igazgató rendezi. Szereplők : Nagy János, László Mihály, Vincze Jó­zsef, Rássi Kovács Szidi, Nagy Margit, Bolya Bözsi, Nagy József, Jászberényi Verőn, Erős Bernát, Mércéi Teréz, Pogonyi Sándor, Molnár István, Csanádi István, Drinóczky Sándor, Koncz Etel, Vass Bernát, Molnár Rozi, Vass Etel, VassErsébet, Csanádi István, Koncz János. * Rio Rita a szezon egyik leg­szebb filmje. Meghívó. Az Egri Keresztény Iparoskör folyó évi március hó 8-án délután 3 óra­kor saját helyiségében (Széchenyi u. 18.1. em.) rendes közgyűlést tart, anelyre a t. Egyesületi Tag Urakat ezennel meghívom. Amennyiben ezen közgyűlés az alapsza­bályok 41. §-a szerint határozatképtelen len­ne, úgy az újabb közgyűlést alábbi tárgysoro­zattal március hó 22. napjának délután 3 órájára tűzöm ki, amelyre a t. egyesületi Tag Urakat ezen meghívóval hívom meg. TÁRGYSOROZAT: 1. Titkári jelentés az elmúlt évről. 2. A választmány és az ellenőrök által előterjesztett zárószámadások bemutatása és ezek felett határozothozatal. 3. A választmány által előterjesztett 1931. évi költségelőirányzat feletti tanácskozás és ennek megállapítása. 4. A tisztikar (elnök, alelnök, háznagy, két ellenőr) és a választmány (24 rendes és 8 pótválasztmányi tag) megválasztására há­rom tagból álló szavazatszedő bizottság tag­jainak megválasztása és a választás elrende- delése. (A választás három évre szól.) 5. A Kör vagyonkezelésének felülvizsgálá­sára három tagból álló számvizsgáló bizott­ság megválasztása. 6. A szavazatszedő küldöttség elnökének jelentése alapján a választs eredményé nek kihirdetése. 7. Az elnök és a választmány utalványo­zási jogkörének, valamint a házipénztárban tartható összeg legfelsőbb határának meg­állapítása tárgyában határozathozatal. 8. Esetleges indítványok. Eger, 1931. évi február 7. Tisztelettel Kiss Elemér Losonczy Sándor titkár, elnök. Kivonat az alapszabályokból: 41. §. A rendes közgyűlés minden óv első negyedé­ben tartandó meg. Határozatképes a közgyű­lés, ha legalább a tagok '/3 (egyharmad) ré­sze van jelen. Ha a szabályszerűen összehívott közgyűlés nem volt határozatképes, 8 napon belül újabbb közgyűlés hívandó össze, mely a megjelentek számára tekintet nélkül határoz a napirendre tűzött tárgyakban. 10. § Közgyűléseken minden tag­nak Indítványozás! és szavazati joga van, ha tagdijhátralékban nincsen. 11. §. Öt. bek. Azon tag, aki tagdíjhárá- lékban van, a Kör által nyújtott kedvezmény­ben tartozása rendezéséig nem részesülhet. ’a SINGER VARRÓGÉPEK MAars A LEGJOBBAK T« Eger, február 28. A gyümölcsfák tavaszi és nyári permetezése mihamarább esedékessé válik. Még jóval a rügyfakadái előtt felhívom az érdeklődők figyelmét a helyesen vezetett, irányított védekezésre, hogy már az első lépések alkal­mával jó, tökéletes permetezést tudjanak eszközölni s gyümölcs­fáikat a rovar és gombakárte­vők ellen eredményesen megvé­deni tudják. Az egri gyümölcs térhódítása, kiváló minősége megérdemli a fokozott gondosságot. A p;rmttazás sorrendjét és a p rmetezőlevck anyagát más és másféleképp kell megválasz­tani gyümölcsnemeEjkénf. Gyű- irölcgűemenkőnti osoporlok me­lyek szerint a permetezést irá­nyítani kell a következő: 1. Alma, körte, birs. 2. Szilva, kajszi, cseresznye, meggy. 3. ŐazibaracV, mandula. 4. Diő. I. Az alma, körte és birs cso­portja. Ezen gyümölcinsmeknél az első permetezés a gomba és rovar­kár evők ellen irányú'. E par metszést legcélszerűbb ha az alma, körte vagy birs virágzá­sát követő 8 nspon balül végez­zük el. A permetezőié arzént, rezet és ként tartalmazzon, azaz arzén, réz és kéntartalmú véde­kező szereket használjunk a per metlé készítéséhez. Az arzén (gyomorméreg) rovarkártevők ellen, a réz és a kén a gomba kártevők ellen szolgál védekező anyagként. A permetezést finoman eloszt­va, ködszerüen végezzük, hogy a p rmeilé a fa minden részét tökéletesen boritsa, hogy áltála a növényi és állati kártevők pusztulását lehetőleg 100°/o ig elérhessük. A permetlevet úgy készítsük, hogy minden felhasználandó 100 liter vízhez ha nem kombinált vádekezőszereket használunk, vagy 25 deka arzőü, vagy 0.50 kg. rézíarialmu, vagy 0 25 kg. kántartalmu védekező szert ad junk. A második permetezés a rovar- kártevők ellen irányul. Ideje az első permetezést követő 10—11. nap, amikor csak arzéutsrtalmu védekezőszert használunk a per­medé készítéséhez. Ezen permetezőlevet úgy ké­szítsük, hogy minden felhasz­nálandó 100 liter vízhez 25 deka arzéntartalmu védekezőszert ad­junk. A permetezés finoman eloszt­va, ködszerüen történjék. ■á harmadik permetezés, mint az a rovar és gombakár­tevőlc ellen irányul. Ideje ren­delő az cl«ö permetezéstől szá “Uott 3—4-ik hét. A permetezőié arzént, ként ét rezet tartalmaz­zon. A permetezőlavet úgy készít­sük, hogy minden felhasználsz dő 100 liter vízhez, ha nem kom­binált védekezőszereket haszná­lunk, vagy 0 50 kg. kéntartalmú, vagy 1 kg. réztartalmu, vagy 25 deka arzéntartalom védőszert adjunk. A permetezést finoman, köd- szerűen végezzük. A harmadik permetezést kö­veti a szükségszerinti 3—4 he­tenként megismételt permetezés junius végéig, esős időjárás ese­tén pádig julius végéig. Ezek szintén rovar és gombakártevők ellen iráoyulnak. Réz, kén és arzéntartalmu védekezőezerek- bői készítjük a p9rmetltvet. Fi­gyelmet fordítunk ezen szükség- szetinti permetezéseknél arra, hogy a fenti három hatóanyagra a védekezés alealmával szükség van-e? Ha azt látjuk, hogy va­lamelyik anyag, akár a réz, a kén vsgy az arzén feleslegesnek bi­zonyul, azaz vagy a gomba­kártevők, vagy a rovarkártevők ellen nem kell már védekeznünk, akkor a permatló készítésénél valamelyiket mellőzzük. Gyakori még a levéltelvek ellen közbeiktatott védekezések sorozata. A levéltetvek pusztí­tására bőrmérgeket használunk. A bőrmérgek használatának lé­nyege ebban áll, hogy az általuk készített permedé bőséges looto- lásszerü kip3rmőt;:zéssel a levél­tetvek bőrére jut s azok a ható­anyag által okozott felmart, égé tett sebek következtében életü­ket vesztik. Külön kezelendők a vértetves sebek és hajtások. A sebeset megtisztí juk és kenőciszerü feáii- tzsppannai vagy gyümölcsfa- kátránnyal bekenjük, a vártetü tői megtámadott hajtásokat pe­dig olajjal (növényi) beecseteljük. Hullott gyümölcs naponként szedendő s egyben gondoikod nunk keli annak megfelelő meg­semmisítéséről is. — Erre azért van szükség, hogy a raj'uklévő gombabetegség vagy bennelévő rovarkártevő ne legyen újabb kártételek, fertőzések forrása. Ha ezen gyümölosnemeink kö­zött volna egynéhány korai éré sí), akkor szoknak permetezését az érés, illetve a izdés előtt 4—5 héttel b-fajezzük. — Erre rendkívül nagy gond fo’dítandő, mert arzánes parmetlével meg permetezett gyümölcs fogyasz tásra nem alkslmat. (Mérgezést okoz ) (Folytatása az »Eger. március 8.-i számában.) E3K4 Zeileis rendszerű, villany­hálózatba bekapcsolható Napfénybesugárzó készülék kapható: ILLÉS BÉLÁNÁL, EBER. Telet 230. Hetijelentés a zöldségpiacról. (ma.) A zoidsegsermeiói Eger város gazdasági eiuténaz számot­tevő tényezője. Városunk külön­leges éjhajlati viszonyainál fog­va. nagyon alkalmas a zöldseg- termelóere. A mi zöldségünk éde sebb, cukrosabb, zamatosabb az alföldi ős pestkörnyékinél. Békeidőben az egri zöldségáru európai márka volt. Felvidéki városainkban KassáD, Lócsán, IglóD, vagy az északi államok piacain egyaránt ismerték a hi­res egri sárgar pit és a sima, fehér egri gyökeret. Bár kivite­lünk szervezetlensége folytán el­vesztettük a külföldi piacokat az egri zöldség mégis megtartotta jó hírnevét ei a budapesti Duaa- parton állandóan konkurál a győri és makói primőr árukkal. Az egri határ nem is szűköl­ködik sárgarépa és petrezselyem vetésben, mert vannak eszten­dők, mikor a zőldségtermős arannyal fizet. Ptccéink is nagyon alkalmasak a zöldség telelíetéire, ezért az egri gazda tavaszig, sőt nyár elejéig kitartja termésé*, mert ilyenkor a győri éi makot már eltűnt a piacról és az egri zöld­ség egyedül uralja a Dunapartot. Több oldalról megnyilvánult kívánságnak teszünk eíeget, mi kor elhatározzuk, hogy most a fő szezon kezdetén lapunk minden vasárnapi szá­mában közötjüh a budapesti zöldsegárakat. Az állandó irányárak közlésé­vel a termelők széles rétegeinek akarunk segítséget nyújtani és reméljük, hogy ezzel ez porítani fogjuk a tisztességes üzletkötő sete számát. Zöldség és burgonyaárak a buda­pesti piacon: Kifliburgonya 1G-18 P Nyári rőzsaburgoaya 18-19 « Ojzí rózsaburgonya 12-14 « Egyéb burgonyát jták 6—10 « Egri zöldség 25—27 « Egri sárgarépa 15-16 « Vegyes áru 21—22 « Zeller 10-11 . Kelkáposzta 45-50 « Retek 10-12 « Cékla 15-20 « Kalarébé 26-28 « métermázsánként.

Next

/
Thumbnails
Contents